Buda és vidéke, 1901 (10. évfolyam, 1-35. szám)
1901-06-00 / 17. szám
17. szám 3. óidul. B U 13 A É S V 1 D É K E keresztények, üldözzük a keresztény Isten kúromlókcil. Fájdalom Budán van sok a ki nem tud egyebet, mint az Isteni káromolni. Krisztinavárosi színház. A magyarosításnak a Krisztinavárosi színkör nagy tényezője hazafias kötelesség, hogy minél többen járjanak oda. Az Országos Magyar Egyesületnek lenne hivatása, hogy gondjába vegye a Krisztinavárosi színkört. Az igazgató és társaság mindent elkövetnek a művészi színvonal érdekében, s Makó abban is buzgolkodik, hogy a régibb magyar zamatos darabokat műsoron tartja, a mi áldozatba kerülő érdem. Újházi Ede vendégszereplésével lepi meg az igazga.ó a közönséget. Erdő pusztítás. Nem lenne csoda, ha a székes-főváros a budai erdőket egészen elzárná, mert valóságosan pusztítják a friss levegő szívók. Egész galyakat, virágokat tövestül tépnek le. Hiába minden figyelmeztetés, nem kímélik sem a fát, sem a növényt. A király és az antiszemiták. A minap Bécsben időzött a müncheni antiszemita egyesület egyik küldöttsége, hogy Lueger polgármestert ovációkban részesítsék. A küldöttség ezüst babérkoszorút nyújtott át Luegernek s ez alkalomból, mint «a bécsi és müncheni keresztény és antiszemita pártok képviselői» hódoló táviratot küldtek Ferenc József királynak. A feliratra a tartományi helytartó a következő választ intézte a polgármesterhez: «Legfelsőbb megbízatásból a bécsi és müncheni keresztény és antiszemita pártok képviselőinek a bécsi városháza tanácstermében tartott gyűlésükből a császári és királyi Felséghez intézett hódoló táviratokért a legmagasabb köszönetét tudatom s kérem ezt az illetékeseknek tudomására adni.» Lám a király nem fél az antiszemitáktól. Elfogadja üdvözletüket. Nálunk pedig az antiszemita szót is alig merik kimondani még azok is. a kik szívből lélekből gyűlölik a zsidót. Ilyen körülbelül egy millió Inán (a zsidók száma) egész Magyarország. Csodáljuk a zsidókat, hogy ők annyi álharátot melengetnek keblükön. Az ő ügyükön, melynek utolsó fejezete a keresztnek szívvel lélekkel való meghódolás, vagy kivándorlás az antiszemiták többet segítenek, mint a filoszemiták. Ezek rosszabbak a zsidóknál. Zsidók és az iskola. Lapunk egy barátjának kis gyermeke budai népiskolába jár. A tanítónő egy vendéget hozott az iskolába a ki kérdést intézett a kis gyermekhez. A gyermek azt vágta vissza, hogy ő zsidó lánynak nem felel. Nem tudta, hogy tanítónője is zsidó, a ki szaladt elégtételért az igazgatóhoz. Az igazgató a kis gyermeket megbüntette és magához kérette az apát s tartott neki előadást arról, hogy felekezeti gyülölségre nem keli nevelni a gyermeket. Lapunk barátja valódi és tántorithatlan keresztény, visszautasította az intést és megjegyezte, hogy elég szégyen az, ha a fővárosi iskolákban zsidó tanítónőket és tanítókat alkalmaznak. Mi is azt tartjuk. Kár hogy már az elemi iskolában zsidó szellemek alá helyezik a keresztény gyermekeket. A megzsidult uraknak ahoz pedig, ha a gyermeket keresztény szellemben nevelik semmi közük. Kazinczy család. Az általános névmagyarositási viszke- tegben különösen a zsidók tolakodva veszik fel a történeti neveket. Egy örökbe fogadás alkalmával a Kazinczy családról sokat beszéltek a lapok. Járatlanságukban azt hirdették, hogy a Kazinczy család kihalt, csak egy férfi tagja van. A család tagjai nyilatkoztak, hogy bizony van több élő Kazinczy is. Mi is dicsérettel emlékezünk Kazinczy Kádmámról József főherczeg pilis-csabai intézőjéről, a legkitűnőbb magyar gazdák egyikérő 1 ki Józse ffőherezegn e k gy erme kko rij áts :o- társa, ma is érdemes bizalmasa, kinek Ízlése és szakavatottsága teremtette meg a Klotild telepet, József főherczeg pilis-csabai tündér erdejében, mely méltó arra, hogy oda az előkelő világ mielőbb letelepedjék. Braunschweig. Most a midőn a külföldi utazások divatos napjai következnek méltó a megfigyelésre Széchenyi Ismém elve. A legnagyobb magyar azt mondta, mindenki úgy utazzon, hogy haza felé nézzen, s a mit tapasztal azt hasznosítsa ide haza. Dr. Baross János Braunschweigben járt s leírásából okulhatunk. Budán még a Lágymányost lehetne úgy rendezni, vidéken pedig több várost, mint Braunschweigban van. Kövessük ezt és vegyük be, ne csak a népszerű braun- scluveigi kolbászt, de a braunschweigi Ízlést is. Idézzük Dr. Baross János megfigyelését. «Braunschweig maga nem nagy város, tán csak (itt Németországban «csak») 130.001) lakosa van, de mégis egyike Németország legérdekesebb és mindenesetre legkedvesebben épült városainak. A régi belváros az Oker folyó 2 karja által képezett szigeten épült, — csupa érdekes antiquitás; templomai kivétel nélkül érdekes középkori (XI—-XIV. századbeli) emlékek; a magánházak közt lépten-nyomon akad az ember 400—500 éves házakra, pedig bizony azok csak «riegelwandra» épült félig faházak. Az Oker külső partjain terül el azután az uj város és hozzá milyen gyönyörű város. Mintha az egész egy nagy parkban állna; képzeljenek el kérem 100 olyan utcát, mint a mi egyetlen városligeti fasorunk: minden egyes ház külön kertben és mindegyik legfeljebb csak egyemeletes, egy-egy család részére — ez az uj Braunschweig. Azután minden uteakeresztezésnel még külön egy-egy nyilvános park, a közepén szökőkuttal vagy valami kedves szoborral. Talán ha a mi fővárosi publikumunkban kevesebb érzék lett volna a könnyű, hirtelen meggazdagodás és több a természet szépségei és a jó levegő iránt, mi is hasonló villákban laknánk.» Margit uszoda. Alánczhid, csavargőzös, villanyos vasút állomás közvetlen-közeiében van a székes- főváros legpompásabb és páratlan hullámveréséi Duna fürdője a Margit uszoda. Tiszta, jól fedett. Nem lehet a partról bebámulni. Az uszodában a rendfenntartására előzékenyen ügyelnek. A Duna vizének itt oly kedvező a folyása, hogy valóságos gyógyhatású. Nincs légvonat, a nap mérsékelten süt oda. Azok is eljöhetnek ide a kedvező közlekedés miatt, kika másik parton laknak. .4 Margit uszoda oly előnyöket öszpontosit mint egy uszoda sem. Úszómesterei kipróbált szakértők. Ágyalapítvány. A fíudnpe d ti. kér. városi vörös-kereszt választmány, melynek elnökei: dr. Emmer Kornél orsz. képviselő és Rnpp Zzigmondné, legutóbbi közgyűlésén elhatározta, hogy az egyesületi Erzsébet- kórház javára a tizenhét év előtt tett 2000 koronás alapítványon kívül újabb 2000 koronás ágyalapítványt juttat és azt négy évi részletben egyenlíti ki. A központi igazgatóság meleg elismerését és köszönetét fejezte ki a választmánynak ezen nagylelkű elhatározásáért. Zsidó válaikozás. Ha holmi Vénusz szobrokat és más ledérség-léhaság szobrait csinálják a zsidók ehez nincs szavunk, de felháborodással telhetik meg, minden keresztény ember, ha azt látja, hogy vallásos p. o. a Szent- háromság szobrát bízzák zsidóra. A Szentháromság s a kereszténység ellen minden! elkövetnek, kárhozatos tehát ily szobrok készítését zsidóra hízni, hogy pedig reájuk bízzák bizonyítják a következő sorok: «Arad a nagy szabad királyi város a tiz parancsolatot szigorúan megtartotta: egv zsidó szobrászszal csináltatott Szent- Háromság szobrot. Ez a szobrász a képfaragók legjobb fajtája nemcsak az agyag- gyúrás mesterségét érti, hanem fütyülni is tud, a felesége j>edig énekel hozzá. Nekünk budaiaknak is összefütyült valami felséges szobrot: Savoyai Eugen herezeg szobrát ős-Buda várába, hogy lássuk mi magyar katholikusok, ki szabadított fel bennünket a török iga alól!» A társaságból. A budai tornaegylet játékterén hallatlan lopásoknak jöttek nyomára, melynek hőse egy közkedveltségnek örvendő gavallér, — s ami elszomorítóbb — egy gazdag budai háztulajdonos fia. A tornaegylet tagjai már napok óta észleLék, hogy mig ők a játéktéren testedzéssel és társasjátékkal foglalatoskodnak, addig valaki álkuícscsal kinyitogatja szekrényeiket, s a benlévő kabátzsebből pénztár- czáikat alapossan megdé-csinálja. A gyanú először Jóska szolgára esett, ki azonban a fiatal embert éppen abban a pillanatban csípte nyakon, midőn az újjabb dézsmálásban művészkedett, s átadta bűnjeleivel együtt a kiabálására összesereglett előkelő társaságnak. Kiadó laptulajdonos és felelős szerkesztő: mindszenti ERDÉLYI GYULA. Szerkesztő: JURISZT0VSZKY ÖDÖN. Császárfürdő Budapesten. NyÚttén. Elsőrangú kénes hévvizü gyógyfürdő páratlan gőzfürdővel, legmodernebb iszapfürdőkkel pompás ásványvíz usz Dákkal, kh- és kádfürdőkkel, 200kényelmes lakószobával. A legszolidabb kezelés. Prospektus kívánatra ingyen és bérmentve. ka alkalom! A belvárosban, a legértékesebb helyen egy két emeletes ház, palotának, intézetnek, középületnek való, eladó. A ház közel szomszédságban van Ő Felsége építendő bérházának. Bővebben a kiadó hivatal. Másod éves pedagógus a jövő tanévre tanítást vállal el szerény feltételek mellett. Czime: Hoffmann Richard, Glogovácz. Báró Eötvös Loránd-menedékház. A teljesen felszerelt menedékáz és az abban rendelkezésre álló 9—16 fekvőhely a házirendben megállapított dijak lefizetése ellenében vehető igénvbe. A menedékház télen-nyáron a meteoroid iái megfigyeléseket végző menedékházőr által gondoz tátik, a ki a megfigyelések idején íreggeli 7, délutáni 2 és esti 7 óra) kívül a turistákat kiszolgálja. A menedékházban kifüggesztett házirend mindenki által pontosan betartandó és netán felmerülő panaszok és óhajok ez elnökséghez intézendők. Bort és sört (paiaczkokban) valamint konzerve- ket a tulajdonos: M T. E. Budapesti Osztálya árasittat el. Az ételek és italok árait a menedékházban kifüggesztett jegyzék állapítja meg. Italok árjegvzéke, borok : nagvküküllőmenti fehér asztali 1 1. L20 kr. Marosmenti fehér asztali 1 1. L50 kr. Marosmenti felér pecsenye 35/100 1- 70 kr. Erdélyi muskotály 85/10o 1. 1’— kr. 1892. évi Leányka- szőllő pecsenye 35/10o k 1'60 kr. 1892. évi Lcányka- szőllő pecsenye 7/10 1- 3.— kr. 1889. évi Rizling, finom, későn szüretelt 36/ioo 1- P60 kr. Erdély kincse vörös 33/10O 1. 1-30 kr. Erdély kincse vörös 7/10 1. 2-10 kr. Pezsgő bor: Louis Francois „Monopole sec“ 7 - kr. Sör: Kőbányai (Dreher) márcziusi, 1 nagy palaczk —’60 kr. 1 boros palaczk ára 10 fillér. Netáni panaszok a menedékház gondnokához Eisenfels Ferencz úrhoz (Budapest, VI., Váczi-körut 63. sz.) vagy a M. T. E. Budapesti Osztály elnökségéhez : Budapest, IV., Aranykéz-utcza 6. intézendők.
