Buda és vidéke, 1901 (10. évfolyam, 1-35. szám)
1901-06-00 / 17. szám
Budapest, 1901. X. évfolyam 17. sz. Szt.-lván hava (junius) vasarnap. SZERKESZTI: ERDÉLYI GYULA. KIADÓHIVATAL hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek: Budapest, I., Városmajor-utcza 23. Megjelenik havönként háromszor. Előfizetési árak: Egész évre 12 korona, félévre 6 korona, évnegyedre 3 korona. — Egy szám I korona. — SZERKESZTŐSÉG: ========= Budapest, I, Városmajor-utcza 28. Kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. Felhívás előfizetésbe. A Buda és Vidéke a lap fejére ki tűzte a keresztet. A ki a lapot olvassa az látja, hogy nem csak a czímben de a tartalomban is benne van a kereszt elszánt és bátor védelme. Védjük a keresztet és a keresztény, magyar fajt. Védjük Budáról, hol a király trónja van, hol Szent-István jobbját őrizzük. Védjük Budáról, mert a magyar történet legnagyobb, része dicső és tekintélyes korszakai Budával összeforottak. Az elkalmárosodott pesti részszel szemben minden jó magyar óhaja az, hogy Buda a király székhelye jól fejlődjék és keresztény maradjon. Széchenyi István gróf a. legnagyobb magyar emlékét ápoljuk, szellemét ébresztjük, hagyományait terjesztjük, lánglelke megnyilatkozásait remek munkáit — mit mesterségesen zártak el — ismertetjük s bele csepegtetjük a magyar anyák, a magyar atyák és magyar ifjúság szivébe. Folytatjuk ezt erélylyel kitartással útját állom a charitás czimén történő minden történet hamisításnak. Mi nem kerülgetünk, nem beszélünk kozmopolitikáról, kazárokról, lipótvárosiakról, de kendőzetlenül egyenesen megnevezzük a baj okát a, zsidót. A zsidó kérdéssel bátran foglalkozunk s kiakarjuk gyógyitani keresztény honfitársainkat abból a lidércz nyomásból a miben sokan szenvednek nevezetesen, hogy a zsidók ellen yaló védekezést hiábavalónak elkésettnek tartják. Mi még egy részről a zsidók pusztításait, személyeskedés, durvaság nélkül soroljuk fel, más részről azt a vigasztalást is nyújtjuk, hogy az ébredő keresztény szellem, Gróf Széchenyi István hatása, a szövetkezetek, az összetartás, a szövetkezetek, keresztény irodalmi társaságok örvendetesen oldják meg a zsidó kérdést. Erejüknek sok téren csak a hire, vagy pedig gyengültek. A keresztény magyar közönség fejtsen ki minden téren fokozottabb ellentállást, beszéljen kevesebbet és tegyen többet s a zsidók végelgyengülése eikövetkezik. Látjuk azt, hol a keresztény szellem erős, hol hitel és fogyasztási szövetkezetek vannak, a regálét a község tartja kezében pusztul a zsidó. Mi erősödünk. Ők gyengülnek. Az irodalomban, sajtóban, művészetben látható izetlen vergődésük a faj felbomlását mutatja. Hisz már mint a végét érző kígyók saját magokba harapnak. A hanyatlott keresztény családi életben is örvendetes javulást vehetünk észre, és ha igy fejlődik a keresztény szellem diadala csakis idő kérdése. Hogy a Buda és Vidéke tisztán a közönség jóvoltából minden támogatás nélkül fenn all és sok ezer példányban terjedhet el az is a keresztény szellem győzelmes útját hirdeti. Kérjük a keresztény közönséget, hogy lapunkra előfizetni és arra előfizeteket gyűjteni szíveskedjenek. Megérdemli ezt vállalatunk már azért is, mert keresztény olvasó egyleteknek, tanítóknak számos példányban jár ingyen és minden számából sokat osztunk ki díjtalanul. Kérjük a keresztény ifjúságot, hogy lapunk terjesztésében lelkesen munkálkodjék közre, hogy ezt a kis őrtüzet minél többen lássák, és erősíthessék vele bizalmukat kitartásukat. Mutatványszámokat szívesen küldünk. A ki három előfizetést gyűjt annak tisztelet példánynyal szolgálunk. Ismerőseink, barátaink követeljék a lapot minden nyilvános helyen, Olvasó körökben, fürdőkben, vendéglőkben, kávéházakban. Elöfizatés apai: Egy évre ..........................12. — korona Fé lévre...........................6. — Év negyedre.....................3. 50 „ Hi rdetések felvételét lapunk igazgató képviselői eszközük s kívánatra azonnal megjelennek .. . A Buda és Vidéke nemcsak Budát és Vidékét, de az egész országot érdekli. A Buda és Vidéke kiadóhivatala elvégez minden tisztességes megbízást előfizetőinek, csak a kész kiadások felszámítása mellett, idegeneknek árjegyzék szerint Jo£ü£yek, kérvények, ügyvéd közbenjöttével. Vizsgákra készítés, vizsgák letétele, tanerők közbenjöttével. Mindenféle engedélyek, szabadalmak kérvénye1. Kérvények székes-fővároshoz, pénzügyi, és iparhatóságokhoz, ministeriumokhoz, hadparancsnokságokhoz. Építési engedélyek. Iskolai, tudományos és szépirodalmi könyvek eladása. Nyomdai termékek készíttetése. Ingók és ingatlanok eladása, vétele, bérbeadása. Lakások kivétele és kiadása. Biztosítás tűz-, jég-, betörés- és baleset ellen. Életbiztosítás. Nyilvános levelezés. — Felvilágosítás minden ügyben. Kérjük a közönséget, hogy a Buda és Vidéké-nek ezen az utón is adjon támogatást s minél több megbízással tisztelje meg. A kiadóhivatal. I., Városmajor-utcza 28 í 7 i ; • ' ■ • ' v A Talmud zsidó. ZIMANDY IGNACZ nagyhírű és hiteles tudományos müvéből. — E oly tat á s. — És íme mindez szóról-szóra beteljesedett! Krisztus Egyháza fönn áll ma is, tizennyolcz százados folytonos harcz és üldözés daczára. — A zsidó nép a föld kerekség minden részeiben szétszórva, király, haza s főpap nélkül, de maiglan is azt a két sectát képezve, melyek az isteni Mester földi élete alatt szerepeltek. E két secta (orthodoxok és neologok) maiglan is ép oly kiapadhatlanul gyűlöli egymást, mint a milyennel üldözi Krisztus tanait és azok követőit. Jézus Krisztus Egyházának üldöztetése kezdettől fogva mai napig, kivételképen a különben egymást végtelenül gyűlölő két zsidó secta e tekin- tétben való csodálandó összeműköde- sének tulajdonítandó. Heródest, Nérót ők hangolták kegyetlenségre. A zsidók fanatizmusa az ifjú kereszténységre ép oly veszedelmes volt, mint az imperatorok kegyetlensége. Búj lógattak, pénzzel vesztegettek, de a romaiak előtt teljes hiteire nem találtak. A romaiak lenézték a zsidói. Ciceró, Flacco érdeméül tudta be, hogy e veszedelmesen összetartó nácziónak ellenszegülni bátor volt. Seneca panaszkodik, hogy a zsidók a legyőzöttek és mégis ők szabnak törvényt legyőzőiknek. Titus annyira utálta a zsidókat, hogy megfogadta teljes kiirtását. A zsidók kegyetlen magaviseletével szemben nem lehet feltűnő a keresztény császárok szigorú ellenhatása. Justiniánus minden hivataltól eltiltja őket s a katona kötelezettség alól felszabadítja, s meghagyja, hogy a Pariin ünnepe, melyen nem csak Hámanra mondanak átkot, hanem a megváltás szent jelvényét a keresztet is gyalázatos módon profanálják a zsidó ünnepek sorából töröltessék ki. Megtörve és megsemmisítve látván nyugaton a kereszt kitűzése által befolyásukat, cselekvésük terét keletre helyezték át, hogy a kereszténnyé lett mai birodalomban megakasztott üldöVezesse tetteinket Gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar, szelleme!
