Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1900-05-00 / 13. szám
BUDA ÉS VIDÉKÉ Budapest, 19U0 (ü) tői sorvad, kornyadoz. De milyen hát a beamier tutajdoüképen: égj' inclividium a ki csak cselekszik s várja, hogy mit cselekedjen. Azt mondják fegyelemnek kell lenni, anélkül fenn nem allhat semmiféle intézmény. Ez igaz, de a fegyelem nem abban nyilvánul, hogy csak tegyünk, hanem, hogy helyesen és összeható- lag a köz javára munkálkodjunk. Mintha pengetnék némelyek, hogy talán mégsem jól van ez igy, ezen talán változtatni is lehetne s ösz- szeül egy tágabbkörü, majd szükebbkörü, fő- al-, szak-, és vegyes-bizottság s meghányják a kérdést, beszélnek sokat s a vége az, hogy a munka sok, uj hivatalokat kell szervezni s az eddig még be nem hálózott tért is a büro- kráczia körébe kell vonni; mindenre ki kell terjeszteni a figyelmet, nehogy csak legkisebb dolog is papiros nélkül intéződjek el. Alkotnak törvényeket, rendeleteket, szabályzatokat, leggyakrabban olyanokat, melyek csak nyomják a nép vállait, a helyett, hogy könnyitenének, pedig de sok kézen megy keresztül, a szakközegek egesz raja igazítja előre-hátra, a gyakorlat azután megmutatja, hogy ime a beamter-munka. A rend az, a mi hiányzik, pedig a jó közigazgatás igen fontos tényező. De mikor nem önmagunkból indulunk ki, hanem a szomszédokból takolja össze jól- rosszul, elfelejtve, hogy a mi azoknak megfelel, nem okvetlen következik, hogy nekünk is üdvös legyen. Hiú törekvés ilyesmin elmélkedni, mert mindaddig, inig az életből nem merítenek, helyes intézményt nem létesítenek. De honnan vegyük a mintát, miből induljunk ki, mit tegyünk tehát? Kérdezhetik némelyek pedig a felelet nem is olyan nehéz: a nemzeti Géniusztól, a józan észből s legyünk mindenek felett előrelátók, ne a pillanatra te- kintők, végül pedig ne feledkezzünk meg a népről, annak szokásairól, felfogásáról és természetéről. Előbb alapot rakjunk, de épet és szilárdat, azután kezdhetünk az építkezéshez, a mely legyen egyszerű és természetes. Szükséges még azonban, mert a siker csak úgy lehet biztosítva, ha az iránytűül szolgaló törvények egyszerűek, világosak érthetők, nemzeti szellemben szerkesztvék és könnyen végrehajthatók. _________ Bud ai Széchenyi Asztal-Társaság. A Budai Széchenyi Asztaltársaság Irodalmi Bizottsága Gálffy Lajos elnökletével megalakult. Elnök indítványt tett, hogy egy arany mozgalommal eldöntjük a madárvédelemnek nemzetközi feladatait, a melyeknek megoldásán a nemzetközi diplomaczia legfinomabb elméi egy negyedszázad óta hiáha fáradoznak. Nem: erre mi mint egyesület — sőt mint kis számú nemzet - eszközzel és hatalommal nem bírunk. De ez mégsem jelentheti azt, hogy a madárvédelemről lemondjunk — semmiképpen sem! Mi meg fogjuk védeni a hasznos madarat az igazság és könyörületesség szent nevében, legjobb érzületünkből indulva, saját hatáskörünkben és nem kérdezve: mit csinálnak mások ? Evvel pedig előttünk all a kérdés : mivel és hogyan fogjunk a védelem berendezéséhez. A midőn a feleletet keresem, felötlik emlékezetemben egy lánczolat, mely néhány évvel ezelőtt mélyen meghatott. Spanyolország ismét vonaglott. Barcelona anarchistái lömeges gyilkolásra vetemedtek; a kormány elnökét hitvese oldalán terítette le a gyilkos golyója; Cuba szigetén a legkegyetlenebb polgaiháború rombolt, a tömeg pedig a vértől cseppegő bikaviadalban kereste gyönyörét, És ekkor valami váratlan, meglepő dolog történt, mi úgy jelent meg a véres dulakodás közepeit, mint valami földöntúli engesztelő látomány. Donna Christina régensnő saját és kiskorú fia, Don Alfonso — a király — neveben törpályadijat tűzzenek ki a budai felsőbb iskolák növendékei részére. Ezt az aranyat a budai felsőbb iskolák oly növendéke nyeri el. ki Széchényi István gróf, a legnagyobb magyar irodalmi munkásságát legjobban méltatja. A pályázat a Duda és Vidéké szerkesztősegébe küldendő június hó 25-ig. Pályázat terjedelme a lap 4 hasabja. A pályád íj t nyert dolgozat a Buna es Vidékében fog megjelenni. A pályázat nyílt. A czikk alá a >zerzö igazi neve Írandó. Csak keresztény felsőbb iskolai tanulók pályázhatnak. A pályadij a megjelenés után esedékes. Ki kell terjeszkedni a »HiteD-re, melyben a lángesz tüzével nyomozza a hazai viszonyok pangásának okait. Tárgyalandó a Világ, mely a nemzetet a józan es a nemzet typusahoz illő haladásra buzdította. A Kelet Nepe. Politikai programmtöredekek, Stadium jellemzése után jelezve azt, hogy a közteherviselés a Széchényi eszméje és hogy Széchenyi müveiből bűvös jós erő volt, mely a honnak bekövetkezett szomorú jövőjét előre latta. A Széchenyi A. T. Irodalmi bizottsága az indítványt elfogadta s azt kitűzőidnek jelentette ki a Buda és Vidékében történt közléssel . . . . A Széchenyi A. T. Irodalmi bizottsága Károly Janos nagyprépostot Székesfehérvár története remek munkájáért üdvözölte s elhatározta, hogy a Széchenyi szelleméhez rokon költőknek Vörösmarty emlékének ünnepén a Szózat nagyköltőjéhez méltóan részt vesz. Ürömmel tapasztalta a Széchenyi A. T. I B , hogy a Széchenyi kultusz emelkedőben van. A párisi nagykövet fényes beszédben méltatta Széchenyi Ilona grófnőhöz intézett pohár- köszöntőjében a legnagyobb magyar érdemeit. A napi sajtó is mindinkább gyakrabban áldoz a legnagyobb magyar emlékének és szellemének. Gróf Kun Géza Körösi Csorna Sándorról tartott emlékbeszédében idézte gróf Széchenyi István jellemző szavait: »Vegyetek példát hazánk nagyjai és gazdagjai ez árva fiun és legyetek hü magyarok tettel, nem puszta szóval, áldozati készséggel és nem hiú fittog- tatással.« A B. Sz. A. T. nagy gyűlését a nyár folyamán tartja es az elnökség vezetésére t. elnökét Szemere Miklóst felkéri. A tiszteletbeli tagok megválasztására díszokleveleket, állítanak ki Széchenyi István gróf arczképével s azt a megválasztottaknak elküldik. Az egyletté való alakulás szükségessévényt szerzett és bocsátott ki, mely a kis madaraknak és fészküknek védelmét rendeli el, a mely azt is meghagyja, hogy minden iskola ajtajára táblácska szegezendő, a mely a madár és fészke védelmét a gyermekek jószívűségére bizza. Mélyen tisztelt közgyűlés! Ez a kulcs, a melylyel megnyithatjuk a jobb jövőt! Ez, vagy semmi! Balgatag vállalkozás tőlem és bárkitől azokhoz fordulni, kiknek szive eppen csak egy hatalmas izom, a mely a vérkeringést intézi; a mely izom lüktetésére már nem gyakorol érezhető, élő hatást az, a mit az ertelem szépnek, nemesnek, rútnak vagy bűnösnek tart és bizonyít; de egy érzés igenis; a rideg önzés, mely nem ismeri felebarátját, embertársát, csak sajat hasznát és egyebet semmit: mely ezért a haszonért megtagad minden nemesi érzést és keptelen az áldozásig, a könyö- rületességig fölemelkedni. Hát hogyan emelhetnék szót a könyörtelenekkel szemben a kis madarak védelme érdekében ? De e nemes gyűlés előtt fölemelem szavamat, mert hiszen az állatok védelme az a kapocs, a mely a testületet egybefüzi, cselekvésre és áldozatra, önmegtagadásra és fáradozásra serkenti. Nekünk cselekvésünk legjavával mindent el kell követnünk, hogy a madárvédelem eszméjét bevigyük az iskolába s ott valami állandó intézmény alakjában iparkodjunk reágét újabban kimondottak s az alapszabályok tervezetet a tagok között kiosztottak. A közönséget pedig a Buda és Vidéke utján felkérik, hogy Széchenyire vonatkozó emlekeket és a legnagyobb magyar müveit küldjék be. Állatvédő egyesület. Előttünk fekszik a közhasznú és jótékony Állatvédő Egyesület jelentése az 1899-ik évről, mit szabatos gonddal Monostori . Károly igazgató titkár szerkesztett. Az állat- védelemnek nemcsak közgazdasági, de erkölcsi jelentősége is van, az állatok kímélése és szeretete egyértelmű az emberi érzület neme- sedésével. Az Országos Állatvédő Egyesület szolgálta az állatvédelem ügyét, de kerülte az állatvédő egyesületekben túlságosan lábra kapott érzelgést. A tagok száma 173 al szaporodott. A taggyüjtésben buzgolkodoit egy magasmüvelt- ségü Budán lakó úrnő Spányi Bélané is. Az I alapítók között több budai házi urat és villa tulajdonost találunk, igy Bauer Antalt, Klein H. Jánost. Az állam rendőrség erélyesen támogatta az állatvédőket különösen Rudnay főkapitány és Bornemisza Boldizsár főparancsnok. A budai hatóságok közül Guckler Károly főerdő- mester és a köztemetők gondnoksága az éneklő madarak védésében támogatták az egyesületet. A fuvarosok különösen a téglagyárak kő és homok bányák kocsisait a butorszállifókat kiknek bravúrjai és a keresztény szellemet sértő káromkodásai Budán vannak napirenden erélyesen ellenőrizték. »Ne kínozd az állatokat« czimü falitáblát sok ezer példányban függesztettek ki a kültelkeken, korcsmákban és pálinka mérésekben. Jó hatással voltak a gyermekekre az ajándék könyvecskék. A múlt évben ügyeltek az útjavításokra előfogatok igénybe vételére, ar lóvasalásokra. Megindították a mozgalmat az Állatvédő házra A mentő kocsit is többször használta a közönség. Kár, hogy a napi sajtó jobban szivére nem veszi az állatvédés ügyét. Úgyszólván el hatni a még romlatlan, alakítható gyermek lelkületére. Egyedül ebben látom én egy jobb ethikai tartalma szerint nemesebb jövő biztosítékát. Valamennyi intézmény között, a melyet a magyar szemlélődés sajátosságával egybevetettem. reám az Északamerikai Egyesült államoknak két remek és folyton fejlődő intézménye a meggyőző erővel hatott. Az egyik a »Madarak napja« — Birds day* — a másik a »Fák napja« — Arbor day — intézménye, melynek értelme ime ez. Az Egy-esült Államok minden iskolájában évenként egy nap kizárólagosan a madaraknak van szentelve akként, hogy a tanító azon a napon, tanítványainak felfogásához mérten, szap és a beható előadást tart a madarak életéről, jelentőségéről a természet háztartásában az ember gazdaságában; de lelkületében is. Önök velem együtt jól tudják és érzik, hogy a kép, a melyet az eresz alatt fészkelő füsti fecske családi élete nyújt, a jó oktatónak biztos eszköz arra, bogy növendékeiben a legnemesebb ösztönöket érintse, fakassza s igy irányt adjon a gyermek föleszmélésének abban a zsenge korban, a midőn a családi élet bensőségének hatása alatt áll, vagy ennek befogadásara legfogékonyabb. És ugyancsak minden iskolában az évnek egy bizonyms napja e fáknak van szentelve. E napon az oktató a fák jelentőségét fejtegeti, a súly azonban arra van fektetve, hogy minden gyermek valamely alkalmas, kopár
