Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)

1900-05-00 / 13. szám

siklik felette, pedig érdekes és értékes anyagot veszt el az elhanyagolás által. Tárczánk ban adjuk Hermann Ottó indítványát a ,,madarak és fák1' napja tárgyában.

Melegen ajánljuk az Állatvédő Egyesületet a jó érzésű emberek figyelmébe.

Budapest, 1900 (4j

Á mi öregünk.

Nézzünk csak át Pestre. Ezzel köszöntött be a mi budai jó öregünk a szerkesztőségbe. A jó öreg a minap ,,Az én igám“ czimü közleményt sugalmazta és most is sok érdekes dolgot birálgatott el. a. ki a budai hegyek között jár és nézi a szép vidéket, a fák lombsátra alatt pihen, az elmélkedik is, ha ugyan megengedik valahol, hogy a gyeppázsitra üljön. Ma már remete sem lehetne senki, pedig ugyancsak sok volt Budán. Mária Remete a megújult kegyhely és a Remetehegy, mely még mindig nem akar megújulni, őrzik csak a remetek emlékét, A mi jo öregünk pedig azt tartja, hogy a ki fa árnyában, a gyepen üllve elmélkedik sok világi különösen sok sajtóbeli hiúság elítélésére készteti a természet.

Öregünk a következőkön botránykozott meg és szavait ide jegyezzük :

I. A törvényszéki esetek közlése az erkölcs egyik legnagyobb mételyezője és Ge- bercs [zsidó és megzsidult alakulás] szempontból sem érthető, mert a törvényszéki esetek hősei között alig találunk keresztényt. ^ keresztények a bűnesetekben is csak úgy nevezett kis firmák. A legutóbb lezajlott két gyermekgyilkosságot hasáb számra közlötték a lapok a legkisebb részletekig. Az esküdtek felmentő Ítélete, a gyermek elvesztés módjai és részletei valóságos tanfolyamai a tévedt nőknek. Minek a lelenczház, könnyebb elszámolni a bűn gyümölcseivel igy. Nem kell regény, nem kell színház ott vannak a lapok törvényszéki rovatai, ott vannak a törvényszékek tárgyaló termei. Megéljenzik, ha fölmentik a bűnöst. Derültség vau, a legszomorubb, a társadalom legsötétebb képeinél. A gyermekgyilkosságok tárgyalásánál pláne a faj győzedelmét, befolyását és hatalmát olvashatjuk a sorok között.

I(. Nem olyan undorító, de nem épületes a templomi reklám. A kinek két kenyere van egyet adjou a szegényeknek, de egvik kéz ne tudja azt. a mit a másik ád — mondja az Üdvözítő. Ma napság legtöbb ember azért adaBUDA és VIDEKK

kozik, hogy az újságban hirdessék a nevét. A templomokban gyűjtenek a hölgyek, jól teszik, de minek előre ki Írni a hölgyek nevét. Ez olyau formán jön ki, mintha légyotto kát adnának a templomban. A templomokról valóságos tudósitásokat i.nak . . . Nem keresztényekhez illő a templomi reklám és templomi légyott. Még a budai templomok gyűjtő hölgyeit is előre kiírták. Hiúság, kényszer, feltűnés szerepel ezeknél a gyűjtéseknél s a czél semmiesetre sem menti az eszközöket.

III. A Kossuth mauzóleumot sürgetik, Kossuth emlékéhez elegen ragaszkodnak, ha nem is mindenki, de addig minek sietni, ezzel a mauzóleummal inig az öreg honvédek s azok özvegyei közül sokan éheznek, nyomorognak s mig az újságodban azt olvassuk, hogy a vitézeknek, kik vérzettek a haza becsületéért és nem szájaskodtak bagó darabokat küldőinek s ezt a lapok nyilvánosan nyugtázzák. Bizony pirulhat az a nemzet, mely bagó végeket juttat nyilvános elszámolásra hőseinek s pyramist emel a nem vérzőknek.

Megígérte jó öregünk, hogy máskor is átnéz Budáról Pestre.

Jelentés

a budai népnevelési egylet 1900. évi május 6-án tartott közgyűléséhez.

Magyarország felejthetetlen emlékű első közoktatásügyi ministere, báró Eötvös József, ministerségének első évében kezdeményezte a »népnevelési egyletek« alakítását. Ily egyletek az egész országban alakíttattak s egyike a legelsőknek volt a »budai népnevelési egylet«, melyet maga báró Eötvös József — ki ugyanakkor a budai I. kerületnek volt országgyűlési képviselője — alapított. Alapítók voltak még gróf Festetics György, Eötvös Pál udvari tanácsos, gróf Karácsonyi Guidó, Verebi Végh Johanna, a néhai »magyar név. társulat« és a »budai takarékpénztár-egylet«.

A »budai népnevelési egylet«-nek 1868- ban 687 férfi- és 340 nőtagja, összesen tehát 1027 rendes tagja volt.

Az egylet czélja: a népnevelést lehetőleg előmozdítani, uj iskolák létesítését kezdeményezni, a szegény gyermekeket tanszerekkel és könyvekkel ellátni s ruházattal is segíteni.

Ebben a keretben folytatta a »népnevehelyen egy pár csemetét ültet el, meíyr azután magaval a gyermekkel növekszik, igy a gyermek lényéhez fűződik.

Nekünk tudnunk kell azt, hogy gazdálkodási reneszerünk átalakulásával járt egy fa- és bokorirtó korszak, a melynek következménye az volt, hogy számos hasznos madár elvesztette a fészkelésre való alkalmat s ekkor elmaradt. A madarak és fák napja behozásának szép intézménye egymást egészítené ki a madárvédelem és szaporítás javara.

És gondoljunk csak falvaink nagy részének disztelenségére, parlagon heverő helyeire, melyek mérges maszlagos szirommal (Datura strammonium) embert, állatot kínozó szerb tövissel — Xanthium spinosum — vannak boriivá, s melyek annyira eléktelenitők Gondoljunk e dudvások helyén vígan növekedő facsemetékre. melyeknek gondozása azokra a gyermekekre van bízva, a melyek a »Fák napján ültették azokat és előttünk áll az intézmény egész nemességével, nevelő hatásával.

Legyen immár szabad, mélyen tisztelt közgyűlés, hogy előadásomnak kifejtett tanúságaiból két indítványt meríthessek s annak elfogadását kérjem.

Az egyik indítvány czélzata az, hogy azoknak, a kik a madárvédelem ügyét az or- _ szág különböző pontjain felkarolni hajlandók, legyünk annyiban segítségükre, hogy nekik az erős egyesítéséhez szükséges alapszabály-tervezetet nyújthassunk, a melyet tehát ki kell dolgoznunk.

A másik indítvány azt czélozza, hogy a »Madarak«- es »Fák napja« ra vonatkozólag j dolgozzunk ki egy alapos emlékiratot, a melyet illetékes helyen bemutathassunk és az eszme megvalósítását kérhessük.

Jól tudom én. hogy ily fontos eszméknek dekretálása lehetetlen ott, a hol életök föltételei nincsenek biztosítva. A memorandumon túl nagy munka var reánk, mert nem minden oktató alkalmas arra, hogy saját tudásából meríthesse a vonzó, különösen pedig a gyermek le,fogásához mert előadást. Majd azon kell lennünk, hogy a két kedves napra szánt alkalmas előadásokat kiteremtsük, előterjesz- szlik s igy könnyitsünk a tanítón és biztosítsuk az eredményt.

Ez ma már lehetséges is, mert látjuk, hogy vannak kormányférfiaink. a kik ily eszméket táplálnak, azoknak feltételeiről gondoskodnak.

Előttünk van az Erzsébet királyné emlékére ültetett fákkal elért eredmény és az az ékes könyv, mely Magyarország madarait ismertetve, kiterjed azoknak védelmére is.

Az Országos Állatvédő Egyesület tagjai tudják, hogy én az általam fölvetett eszmék szolgálatában állok, van akaratom és bátorságom, ha kell az előítélettel szembeszallani és szeretem a munkát . . .

lési egylet« áldásos működését, néhány éven át, midőn azonban az 1876. XXVIII. t.-czikk rendelkezéséhez képest az iskolaszékek léptettek életbe b a főváros jobbparti budai részében is hat ily iskolaszék lett megalakítva, melyek működési köre a népnevelési egyletek működésével egyirányú és csaknem azonos volt. a budai népnevelési egylet működési köre lassanként, mintegy önmagától megszűnt. Az egylet vagyona pedig Scheich Károly pénztárnok által még volt Buda főváros letétpénztárába helyeztetett.

E vagyon utóbb Budapest fővárosi letétpénztárába vétetett át s annak kamataiból értékpapírok vétetvén, a fővárosi számvevőségnek f. évi április 9-én kelt kimutatása szerint

4% m. földtehermentesitési kötvényekben .... 7600'—

4% m. koronajáradék-kötvényekben................................... 22900'—

és készpénzben 4%-ra elhelyezve ........................... 463022

Öss

zesen tehát 35l30'22 azaz harminczötezer eg-, százharmincz korona 22 fillérből áll.

Miután az előadottak szerint a »népnevelési egylet« működését ezelőtt 25 esztendővel tényleg megszüntette, a tagok az évi dijakat ugyanazon időn at már nem fizették s az tőlük nem is követeltetek és az egyleti tagoknak túlnyomó nagy része időközben elhalálozott, miután továbbá az egylet további fennállása, az iskolaszékek fennállása és működése mellett teljesen feleslegessé vált, közgyülésileg ki volna mondandó, hogy az egylet az alapszabályok 36. $-a értelmében feloszlik s annak vagyona ugyanazon § értelmében »továbbra is népnevelési czélokra, vagyis Buda szabad kir. fővárosban létező iskolákra fordittassék«.

Ezek alapján tisztelettel kérjük a közgyűlést, mondja ki:

a. , hogy a »budai népnevelési egylet« feloszlik ;

b. , hogy annak fenn kimutatott 35.130 korona vagyona Budapest székesfővárosának véglegesen átadatván, arról egy alapítványi oklevél állittassék ki;

c. , hogy ennek az alapítványi összeg évi kamataiból a fővárosi jobbparti iskolaszékeknek egyenkint 200—200 azaz kettőszáz korona kiadassák oly czélból, hogy azok az összeget a szegényebb sorsú iskolásgyermekek könyvekkel és tanszerekkel való ellátására, jutalmazására vagy ruhákkal leendő megajándékozására saját belátásuk szerint felhasználják. A fennmaradó jövedelem ismét tőkésítendő leend ;

d. , hogy az ily értelemben kiállítandó alapítványi oklevél kiállításával és aláírásával Ribary József volt alelnök, budavári Országh Sándor volt bizottsági tag és Scheich Károly volt pénztarnok bízattak meg.

Budapest, 1900. május havában.

Pál István.

(Regény: irta Pécsi Jenő)

Pécsi Jenő budai fiatal ember, az idevaló jobb körökben ismeretes is. Élénk társalgó, nem unalmas, jó előadása van, teljesen modern Pál István regénye is olyan, mintha a mai modern nem éppen tartalmas társaságokban beszélni el sikkes kisasszonyoknak és még sikkesebb menyecskéknek. Munkáját Herczeg Ferencznek ajánlotta s az ő modorát követi. Maga Herczeg Ferencz is azokbau a hibákban teljes, a miben a budai fiatal ember Pécsi Jenő. Herczeg Fe-r rencz összes sikerei nem egyebek, mint meg- pecsételéséi a kor modorának, szellemének, társalgásának és történeteinek.

A regényírónak talán nem ez a feladata, ezt mindenki jól tudja. A regény arra való, hogy nemesítse az Ízlést, gondolkodást, erkölcsöt s ezt ne unalmasan tegye. Ne legyen pae- dagogia, de a pikantéria és léha gondolkodás