Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1900-04-00 / 12. szám
BUDA ÉS VIDÉKE Budapest, 1900 (3) küzdelmében hullámzó és csak formailag — azaz történetileg, de nem fizikailag változó fajok őserejükkel, azaz különböző faji jellemükkel igazolják, hogy mily hely érdemli meg őket az egyetemes társadalmi fejlődésben. Ideali- sabb czélok felé könnyebben hajló tulajdonság, örök tért, és örök létet biztosit a fajnak, mi más szóval a szellem győzedelmét jelenti. Az idealizmus optimizmusának nevezhetnék ezt az irányt. A siker hite és reménye — feltétlen kelléke a győzelemnek. A mely faj az evolutió bizonyos jogáról lemond : abban a pillanatban elveszti nemzetalkotó és fentartó erejét. Legszerencsésebb faj az, melynek természeti kiválása mindvégig azonos marad történeti kialakulásával. Korunk históriai és fizikai világ- nézletének fenséges érintkezése egyfelől a tudományok összefüggésének szellemét támogatja, másrészt igazolni látsiik Buckle rendszerét Az egyéni szenvedélyek nagyméretű, tömeges kor- ruptiója s átalakulása megtámadja faj történeti állását, formailag megsemmisítheti a fajt, — az általános fizikai sajátságokat, a közös faji jellemet azonban semminemű hatás el nem enyészti. Lényege, ereje a fajnak vérében van. A mig ez forr, — vagyis mig a faj akár elszórtan, akár nyomasztó körülmények közt él — közös intuicziókra készteti, közös tulajdonságokat teremt benne. A történeti küzdelmekben kiveszhet a faj, tehát mesterségesen, erőszak hatása alatt, de a mig a faj egyedei élnek, őserejük közös vonásai el nem törlődnek, olykép át nem alakulhatnak, közös faji jellemüket a beolvadás következtében abszolúte elveszítsék. A természet választotta külön az összes fajokat, kell, hogy a procedura az erő megmaradásának törvényét igazolja. Kremmer Géza. Babarczi dr. Schwarzer Ottó. Ő felsége a király a magyar tudományos világ európai díszét, Buda egyik vezérférfiát, a nagy emberbarátot, a rendületlen hazafit dr. babarczi Schwarzer Ottót az udvari tanácsosi czimmel tüntette ki, melylyel a méltó- a/gos czim jár. A szeretett és köztiszteletben álló férfiút sokan üdvözölték a társadalom minden osztályából és pedig őszinte örömmel, mert példád nemes tulajdonságainál fogva neki csak tisztelői, barátai vannak, ellenségei nincsenek. A Buda és Vidéke szintén őszintén szívből üdvözli megérdemlett kitüntetése napján. Üdvözli őt a szerkesztő, nemcsak mint igen kedves régi jó barátját, de üdvözli úgy is, mint a Buda és Vidéke alapitóját s munkatársát. Dr. babarczi Schwarzer Ottó olyan ember kitől kérnek és tud is tanácsot adni. Ritka képességek alkotják szelleme összhangját. Hivatás, nagy olvasottság, tudás, irói és ki munka szeretet, munkabírás, termékenység, kitartás. Ezekhez a fényes tulajdonságokhoz majdnem emberfeletti erély, jó szív, szilárd jellem, mély vallásosság járul. Ő mindenben egész s a mennyire embernél lehetséges tökéletes. •Szép férfias jellemének fénye patriarchális családi élete. Szebb és kedvesebb családi ! életet nem lehet gondolni sem mint az övé. ; írásának szónoklatának megragadó hatása van, egyaránt befolyásolja az észt és szivet s mindig megaranyozza a költészet és Idealismus. A ki őt bármennyire becsüli és tiszteli is valódi hódolattal telik el, ha azok között látja kiknek elborult kedély és szellem világába a tudomány és emberszeretet sugarát löveli. Valóságos jótékony varázst gyakorol ezekre, kik ! közül számtalannak adta vissza az Isten segélyével és tudományával kedélye és elméje üdeségét. Neve világszerte, mint tekintélyé ismeretes. Mindenki tudja ezt, de ő nem érezteti hírnevét sohasem. A szerénység szintén egyik- kimagasló erénye. Egy könyvtárra való tudományos munkát irt a nélkül, hogy szellemét megerőltette volna, pedig ő sohasem pihen. Tudomány, hivatása, tiszteletbeli hivatalai, közügyek folytonosan foglalkoztatják. A Magyar Szent Korona Országainak Vörös kereszt Egylete főgondnoka. Ez a méltósága sok időbe kerül. A vezetés java része az ő vállaira nehezedik, A fontosabb kiadványokat többnyire ő fogalmazza Az alapszabályokat végtelen gonddal és pontossággá! ő dolgozta át. A Vörös-kereszt rendeltetését és szellemét senki sem jellemezre úgymint ő, a központi választmányban tartott beszédében, melynek bevezető részét itt adjuk : Nagy m é 11 ó s á g u E1 n ö k u r! M é 1 y e n tisztelt Választmány! »Húsz éve annak, hogy egy földön járó valóságos angyal, nemzetünknek őrző angyala, a kinek felséges Urunk hű. népiért melegen dobogó nagy szivét átdöfte a tőr és a kinek halála mindnyájunk szivében, koporsónk küszöbéig soha meg nem szűnő fájdalomérzésben nyilvánuló tőrdöfés volt, — mondom húsz éve annak, hogy nemzetünk Nagyasszonya felejthetetlen bűvös-bájos hangján az emberszeretet nagy mezejére szólította a négy folyó és bárom bérez lakóit. Szózata a hálás magyar nép szivében élénk visszhangra talált és a nemzet apraja nagyja lelkesedéssel sorakozott a kibontott vörös-keresztes zászló alá, mely jelképezi minden öntudatos nemzetnek humánus törekvését: az államhatalomnak segítségére lenni a legmagasabb trón és a nemzet súlyos óráiban, melyben — mindkettő szent jogainak vé- delmezésében — vérzenek a hősök. Habár mindenki tudta, hogy Nagyasszonyunk hivó szózatára megmozdul a társadalom felső és középosztálya, mégis senkisem sejthette ! azt, hogy a felséges asszony ajkairól elhangzott nemes szavak a legélénkebb viszhangra találnak az úgynevezett köznép romlatlan szivében is és ime megtörtént az, a mire csak újra ébredt nemzetek történetében van hasonló példa, hogy ezrével jelentkeztek az önkéntes : adófizetők, felajánlva önzetlen szolgálataikat egy nagy, egy magasztos eszmének, mely a felséges uralkodói ház és a nemzet között létesített széttörhetlen kapocsnak egy hatalmas szeme és ez a magyar vöröske r e s z t. A maga nemében páratlan részvétnek eredmenye az lett, hogy a magyar vörös-kereszt alapitói a szervezetetet nem voltak képesek beilleszteni a már előre megrajzolt keretbe, uj kereteket kellett tehát létesíteni és azonfelül a szervezkedés lázas tevékenységgel folytatni, hogy kellőleg kielégítést nyerhessen a mindenhol felmerült óhaj a közreműködés tekintetében. A lázas munka első sorban az incideutaliter felmerült szükségletek kielégítésére irányult és annak szelleme vezette az alapítókat a további működésben is: a vörös-keresztnek minden irányú tevékenységét törvények által szabályozni, melyek az emberi felfogások szerint hivatva voltak beláthatlan időkre irányítani a működést. Ez egyesületünk történetében itt konstatálható az első csalódás. Alapitóink a nyugalmas idők szabványait tartották szem előtt, pedig számolniok kellett volna egy újra ébredt nemzet felszabadult tevékenységével, mely köteles volt az évszázadok mulasztásait évtizedek alatt pótolni hogy nemzetünk a czivilizáezióban előrehaladt nemzetek soraiban jogos helyét elfoglalhassa és méltóan betölthesse. Az a pálmaág, melyet dicsőségesen uralkodó bölcs fejedelmünk kimérhetlen jóságában a magyar nép felé nyújtott és melyet a nemzet törhetlen hűségben megnyilatkozó hálával fogadott, a legideálisabb Útmutató volt a jövőbe: hogy fáradtságot nem ismerő ügybuzgalomrnal dolgozzunk a legmagasabb trón és hazánk érdekében egyaránt. És megkezdődött a lázas munka az emberi tevékenység minden vonalán, felvirágzott a tudomány, a művészet, az ipar, a kereskedelem új élet lüktetett a nemzet ereiben és alig egy két esztendő alatt ott állt a kiépített uj Magyar- ország a többi kulturnemzetekkel egy lépcsőfokon, új életerőben, a nemesitő munka által átdolgozott és átalakított társadalmával. A magyar vörös-kereszt konservativ szellemben haladt, előrehaladt, fokról fokra, óvatosan, tagadhatatlanul bölcs körültekintéssel de utóvégre mégis csak konservativ szellemben mely a nemzet többi intézményeinek kidom- borodááával szemben —m.iradiságot jelentett. És a mikor a mi jelenlegi lelkes vezérünk, mélyen tisztelt elnökünk a magyar vörös- kereszt történetének, általam igénytelen szavakban vázolt lapjait átpillantotta és áttekintette a múltat és a jelent, az ő lelkében szülemlett meg az a gondolat, az a meggyőződés, hogyannak a magasztos hivatásnak, mely önkéntes vállalkozás folytán nehezedik vállainkra, a legfelsőbb helyről működésűnk iránt ismételten megnyilatkozott kitüntető bizalomnak és saját j véreink jól felfogott érdekeinek az által felel- ; ünk meg leginkább, ha habozás nélkül, nyílt szívvel és férfias őssintséggel feltártjuk szervezetünk hiányait és kötelet feladataink folytatólagos munkálkodása mellett, újjászervezzük j a magyar vörös-keresztet.« Uj reformátió küszöbén. Tóvölgyi Titusz, egyike a legkitűnőbb magyar elbeszélés Íróknak, a Spiritismus vagy is a szellembuvárlat vezéremberei közé tartozik és mint ilyen legújabb tudományos könyvében missiot hirdet a keresztény különösen a katholikus keresztény vallásoknak.
