Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1900-02-00 / 5. szám
Budapest, 1900. (4) BUDA ÉS VIDÉKE nemzetünk javára arról tegyen tanúságot : hogy szelleme nem láthatatlan többé — de láthatóan el közöttünk — örökre ! A beszéd nagy hatást tett s a jelenle levők siettek a szónoknak gratulálni. Katolikus Autonómia. Báró Ka as Ivor a kiünő iró és gondolkodó a katholikus Autonómiáról vezérczikket irt a Hazánkban. A mit mi is mindig mondottunk és ajánltunk az ajánlja az élő magyar Írók egyik legnagyobbja, t. i., hogy legyen keresztény összetartás és szűnjék meg a katholikus és protestáns gyűlölködés, a mi nem keresztény elemek javára folyik. A katholikus autonómiának csak az a protestáns lehet ellensége, ki nem akarja azt, hogy Magyarország keresztény markdjon ki a régi magyar társadalmat le akarja rontani, hogy uj elemeknek kezére játsza az államot, a vagyont, az egész országot. De a ki nem akarja a társadalmat felbontani s eu államot történeti alapjaitól megfosztani, a ki a magyar népnek erkölcsi regenerálóját a Daliás segítségével akarja elérni, annak kívánni kell a katholikus autonómiát. A protestáns Báró Kaas Ivor elfogulatlan protestánsok érzéseit tolmácsolja ezekkel a szép szavakkal s felel arra, miért kívánja a józan protestantismus a katholikus Autonómiát. .Miért? Mert a protestanizmus erőinek szemmel látható megfogykozása bennem azt a meggyőződést keltette, hogy harczban a katholicizmus ellen csak veszthet és saját kötelességeinek sem képes megfelelni, hogy egyik oszlopa legyen Magyarországon a keresztény társadalomnak. A másik oszlop a mi hazánkban a római katholikus egyház, mely a lakosságnak nagyobb felét bírja, szorosabb szervezettel, nagyobb vonzóerővel, több szellem és anyagi eszközökkel rendelkezik. Az anti- keresztény áramlatokkal szemben tehát csak a római katholikus egyh z tud megállani és megküzdeni és nem lehet feladata a protestánsoknak ezt a másik ősi keresztény egyházat gyöngíteni, mert maga is csak úgy állhat meg, ha a katholicizmussal szövetkezve s vele nemesen versenyezve a keresztény ideálokért száll síkra. És ez a magyarság érdeke is. Mert ez a két nagy magyar egyház ellentétben erőiket paralizálják és egymást rontják. Ez volt a hiba, most mindegyik a saját kebelében iparkodjék maga magát megreformálni.’ Körülbelül ezek vannak abban a nyílt levélben, mit Erdélyi Gyula Zimándy Ignácz- hoz irt, s mit Zimándy JJz Ébresztő Hangokban közlött is. A budai hegyek. Bakos János miniszteri osztálytanácsos, a közmunkatanács műszaki osztályának a főnöke egy szép napon arról álmadozott, hogy milyen gyönyörű helye lenne a fővárosnak a budai helánc, ha könnyű szerrel föl lehetne jutni. A pesti népnek nem kellene falura mennie. Hiszen a természet is nyaralónak szánta a budai hegyláncot. Megadott neki mindent, a mire csak a nyaralóhelynek szüksége van. Kiadta a közmunkatanácsban a jelszót: a budai hegyeket szabályozni kell. A következő napon már mérnökök meg figuránsok jártak a hegyen. Fölmérték s papírra tették az egész hegyláncot és a közmunkatanácsban hozzáfogtak a szabályozáshoz. Fölállították az elvet: A budai hegyeket egymással és Pesttel összekötve lakhatóvá kell tenni. A keskeny és meredek utak helyett, a melyet a fürge hegyi vizek jájtak, járható s közlekedésre alkalmas utakat kell vágni. Járható utak kössék össze a hegyeket egymással, hogy kerülő meg fáradság nélkül lehessen Pestre jutni a hegyekről. Kocsi járhassa majd, sC hol lehet, a villámos is szaladhasson. Kemény föladat volt, de emberségesen meg feleltek neki. A papiroson megvan az egész úthálózat, kényelmesen végig mehetünk rajta. A Krisztina-körutból két főút ágazik ki, a mely átöleli az egész hegyláncot. Az első húsz méter széles és a Retek-utcánál hagyja el a körutat. Fölmegy az Orbánhegyre annak délkeleti oldalán, azután átszeli az Istenhegyi- utat és a kis Svábhegy oldalát érintve nyugat felé kanyarodik s keresztül megy a hegy egész északi oldalán. Itt délre fordul s átmetszve a Mártonhegyet, lemegy a farkasréti temető északnyugati sarkához s itt a temető egyik főutjába torkol Az ut szerpentin tu s meg lehetősen kényelmes. A legnagyobb emelkedése 5ü/o, az is csak néhány rövid vonalon. Az Orbánhegyre minden műszaki nehézség nélkül fölmehet a budai külső kőrútról a közúti villámos vasút. A tervben már benne is van a vasút Ebből a főszerpentin útból körülbelül ötven kisebb szerpentin ut ágazik mindenféle s az utak egészen behálózzák a Istenhegyet. Nem kímélik meg az Istenhegy keleti oldalát sem, a mely ma teljesen megközelíthetetlen. A másik főút tizenkét méter széles s a budakeszi úttól a Szép Ilonánál válik el. Átmetszi a kútvölgyi utat, végighalad a Kut- völgyön meg a Virányoson s a Béla király- utba torkol. Ebből az útból is kisebb szerpentinek vezetnek a hegy minden pontjára. A két utat több ut köti össze, a melyek a fogaskerekű vasutat is metszik. Ha a tervből valóság lesz, a fogaskerekűt is közúti vasút rendszerűvé lehet s kell átalakítani. A Sváb- hegyig nyolc-tiz ut metszi a vasutat, a hol megállhat. A közönségnek nem kell a hegyet megkerülve zarándokolni az állomáshoz. Megállóhelyek lesznek, minden 8 —100 lépésre, Három vasút szeli akkor a budai hegyeket. Az orbánhegyi villámos, a fogaskerekű, meg a kábelvasut. Mindegyikhez kényelmes és árnyas ut vezet. Az összes utakat, a fő- és mel- lékutakat fák szegélyezik s padok várják a fáradt gyalogost. A szerpentinek fordulóinál nyugvóhelyek lesznek, a hol a közönség a zápor ellen megvonulhat, szép időben pedig a budai hegyek remek pauorámájábangyönyörködhetik. Egyik-másik szerpentin kisebb-nagyobb parkba vezeti a közönséget. Az Orbán-hegy platóáján pedig nagyobb szabású park ad üdülőhelyet a kirándulóknak. Gondoskodtak mindenről s hogy vízben se legyen hiány, a vízvezetéki igazgatóság már megtervezte az uj budai vizmütelepet, a mely bőségesen ellátja vízzel a hegyeket. A sok szép tervnek csak egy nagy hibája van, hogy még mindig csak papiroson van az egész. Pedig nem sokba kerülne a megvalósítása Nem is a pénz az akadály, hanem a műszaki ambíció. Hogy az egyik hatóság műszaki közege nem hiszi, hogy a másik hatóság műszaki közege is csinálhat jó dolgot. Évekig fognak vitázni azon, hogy egyik tizedrangu ut öt méter helyett hatodfél vagy ötödfél méter széles legyen, meg hogy az egyik saroknak hegyesebbnek, a másiknak tompábbnak kell lennie. S e mellett a kicsiuyes vita mellett, mindegyik a budai hegyek jövő hivatásáról, nagy jelentőségéről és fejlődéséről beszél. Ha a műszaki ambíciókat mérsékeltebb mederbe szoritják, akkor egy két év alatt megvalósul a kép. Budapestnek meg lesz a nyaralótelepe. Olyan nyaralója, a minő Európa egyetlen fővárosának nincsen. A pestieknek nem kell a piros és eldugott falvakban nyar- alniok, sőt a gazdagok is itthon maradhatnak. A budai hegyeken megtalálják mindazt a mit a külföldi nyaralótelepeken. A hegyek egyszerre benépesednek s Buda fejlődésének meglesz nyitva az útja. Mennyivel nagyobb szolgálatot tennének Buda városatyái, ba egyesült erővel ennek a tervnek a végrehajtását forszíroznák, minthogy még egy helyet kiszorítsanak maguknak a közlekedési bizottságban Borvizsgáló bizottságok. A földmivelésügyi m. kir. miniszter a mesterséges borok készítésének és forgalomba hozatalának tilamazásáról szóló 1893. XXIII. t.-czkk 11. §-a értelmében alakított állandó borvizsgáló szakértő bizottságok tagjaivá az 1900-ik évre a következőket nevezte ki, u. m.: , Bupdapesti boroizsgáló - bizottságba : Ágoston József kir. tanácsos országgyűlési képviselő, Görgey Gyula cs. és kir. kamarás tállyai földbirtokost, Lindmayer Ferencz székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tagot, Szalay Imre földbirtokost és Szily Pongrácz országgyűlési képviselőt; a kolozsvári borvizsgáló-bizottságba pedig : báró Jósika Gábor cs. és kir. kamarás országgyűlési képviselőt, Albach Géza kir. tanácsost, Simay Ferencz földbirtokost, Tokaji László, az erdélyi gazdasági egyesület titkárát és Weisz Józsefet, az eroélyi pinczeegylet igazgatója. A kolozsvári bizottságba kinevezett Albach Géza időközben elhalálozván, helyébe uj tagot nevez ki a minister. Az egészség rovására. A nyáron Tata-Tóoároson voltam s elbámultam, hogy ott a volt főszolgabíró Balogh Lajos barátom által életbe léptetett olyan rendszeresen öntözik az utczákat, a miről Buda álmodni sem mer . . . Eddig is valóságosan Harpagon fösvénykedett nálunk a vízzel s most leszállították az atcza- tisztitási és öntözési költségeket az egészség rovására. Hiába van a tanácsban és az elöljáróságokban minden jóakarat, ha a törvényhatóság elvonja az eszközöket. Az uj nemzeti színház fekvése és környékének rendezéséről. Az a ministeri leirat, a melyet Széli Kálmán kormány elnök mint belügyminister Gróf Keglevich István intendánshoz intézett, előtérbe léptette a nemzeti színház uj épületének kérdését, s mig aktuálisabbá tette a kérdést a nemzeti színház intendánsának ebből folyó az s kizza szerű javaslata melylyel ezen első drámai müintézetünk épületét az Erzsébet-tór parkjába javasolja elhelyezni. Ezen javaslattal illetve tervvel szemben csak az a kifogásunk, hogy Keglevich István a nemzeti színházat először számos fa és ültetvények feláldozásával magába a kertbe, másodszor tekintet nélkül a környék symetriá- jára, homlokzatával a fürdő-utcza felé tervezi. Ezt az eszmét mi nem csak szépészeti és a perspektíva, hanem az ebből keletkező forgalmi akadályok szempontjából is teljesen eltévesztettnek tartjuk. Mindazonáltal létezik egy bizonyos rokonság, mondjuk eszme társulás az agilis intendáns és a mi felfogásunk közöttt. Mi is erre a környékre, de nem erre a helyre óhajtanok a müintézetet. Igaz, hogy a mi kissé vadikális tervezetünk szerint a nemzeti színház elhelyezése jelentékeny kisajátítási költséget okozna melylyel magát a székes fővárost különösen mostani súlyos gazdasági helyzeténél fogva nem is óhajtjuk terhelni csak oly aráyban, mely őt a más is átengedett, de igénybe nem vett építési terület értékéig erkölcsileg és jogilag kötelezné. A mi mondjuk eszményi tervünk szerint, azt óhajtanok, hogy az az egész háztömb, mely egyrészt az Erzsébet-tér és Váczi- ut másrészt a Deák-tér és Marokkói-utcza által körül határoltatik, tehát a Wodianer palota és a Marokkói udvar, meg a közötte fekvő épületek ki sajátíttassanak Az ezáltal nyerendő tér, alacsony növésű virág ültetvényekkel parkiroz tassék s annak közepére az uj nemzeti színház palotája homlokzatával a Váczi-körut felé épüljön. Ha lelki szemeink előtt föltárul e kép, azt látjuk, hogy a Huszár háznál álló szemlélőnek szabad kilátása nyílik egészen az Er- zsébet-térnek zöld virágára s a mögötte lévő épületekre. Azonban azon szemlélőnek ki az Andrássy-ut éljén a Duna felé tekint, szépészeti szempontból zavaróla fog hatni az a nagyrészt ódon épületek csoportja, mely a
