Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1900-02-00 / 5. szám
Budapest, 1900. (5) képzelt uj nemzeti színház épülete és a impozáns méretű Lipót városi vagyis Szt.-István bazilika közé befészkelődik. Ennél fogva eszthetikai szempontból pa- rancsolólag következik az a második kisajáti- gtási kényszer Campagne, mely a Korona-, Marokkói utczák, Váczi-körut és bazilika között levő házcsoportozat elsőprészét javasolja. Ezen szabadtérre azután nem parkírozást vélünk kivánatoznak, hanem e térnek oly rendezését melynek ideális példány képét a párisi place dö la Concorder vétjük feltalálni, már csak azért is hogy az ezen ponton kitorkoló számos ut és utczából eredő forgalom keresztiil- kasul e téren át szabadon bebonyolitható legyen, s hogy egyrészt a két momementális épület; nemzeti színház és bazilika valamint az Andrássy-ut kitorkolódása méltó-befejező keretet nyerjen, e tér közepére egy magas obeliskot tervezünk, annak két oldalára pedig, szemben a Yáczi-uttal két nagy óriási s'zökö- kutat, hármas egymás fölé helyezel kagylót medenczével, melyek ideális férfi női alakok karyatidjai által lennének támogatva. Már az obelisk is megvan. Nem ugyan magyar országon, hanem felső Egyptomban a régi Theben-nel szemben fekvő Karnak melletti Luxor faluban, abol a régi egyptomi király sírok közelében egyptomi templom ruina előtt ott porladozik ledöntve, de különben sértetlenül a párisi Luxor obelisknak hasonmása és párja amint bedökkernek Egyptomra vonatkozó történeti részében szóról-szóra olvasni lehet lehet. Ezen adatot senki más nem irta le, mint a korán elhunyt hires egyptolog és regény iró Ebers György, aki ezen obeliskot saját szemeivel látta. Az hiszszük, hogy miután Hieben karnak és Luxor ezen hires felső aegyptomi ré- részeti helyek a Nílusnak első kataraktján még innen esnek és a gözhaják Kairótól akadálytalanul közlekednek, ezen régészeti mü- kiocsnek a vizi utón egész Budapestig való szállítása megfelelően szerkeztett jármüvei, műszaki szempontokba nem ütközne. —/. — r. Budafoki sör. JJ Vendéglősök Lapja írja: „Mint bennünket értesítenek, a régi és jeles serfőzde kitűnő gyái’tmányai ezután még jobban tért foglalhatnak. Ugyanis ezentúl a Haggenma- cher serfőzde a gyártmányait palaczkoztatni fogja. Ajánljuk kávésok és vendéglősök figyelmébe Haggenmacher palaczkos söreit.“ A "Buda és Vidéke különös súlyt fektetett arra, hogy Buda és környékének ipara és kereskedése lendüljön. Buda-Duunántul természetes piaeza s Budafokot e piacz egyik góczpont- jának kell tekintenünk. A Haggenmacher sör hivatva arra, hogy Dunántúlt is uralja. A szállítás könnyű és gyors. Úgy tudjuk, hogy a Haggenmacher sörgyár Budán is képviseletet állít, a mi kívánatos, mert palaczksörei is nem csak versenyképesek, de nyerik a versenyt. íz és egészség dolgában a külföldi legelső sörök között is első helyet áll a kitűnő Haggenmacher-féle gyártmány. Magyarul. Valáságos szégyene a székes fővárosnak, hogy magyar önérzetre nem ébred és utcza- hoszant hagyja folyni a német fecsegést és kiabálni az üveges- és bádogos-tótokat, a handlékat, a különféle házaló kofákat. Sem a hatóság, sem a rendőrség, sem a társadalom nem avatkozik bele. Ajánljuk az ifjúságnak, hogy a németül fecsegő és kiabáló nem németeket utasítsák rendre. Ha hazafiai önérzet volna az ilyenekkel nem dolgoztatnának, az ilyenektől nem vásárolnának. Hogy lehetne komolyan a mngyar ipar pártolásra élesztett szalmatüzben hinni, ha az első legfontosabb lépésnél elalszik. BUDA ÉS VIDÉKÉ A lipótmezei villamos vasút megnyitása küszöbén van. Ennek okából a közúti vaspálya-társaság beterjesztette a tanácshoz a menet-rendet. A szándék az. hogy a kocsik a Károly-kaszárnyai végponttól indulva/ a Ferencz- József-hidon át haladjanak a mostani téli menetrend azon intézkedései szerint, melyek a Ferenez József Fogaskerekű vasúti vonalára nézve érvé^^esek. Megjegj^zi a beadvány, hogy télen minden második kocsi a csalogány-utczáig menjen, a többi pedig a fogaskerekű vasutig A viteldij az egész vonalra 40 fillért, a lánczhidfőtől végig 32 fillér és a Szép Hónától végig 20 fillért fog kitenni. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye gazdasági egyesülete. (Budapest, IV. kér., Vármegyeház). I. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye gazdasági egyesülete igazgató választmánya, úgyis mint vármegyei mezőgazdasági bizottság február hó 5-én d. e. !U /a órakor tartja az egyesület helyiségében rendes havi ülését II. Az állandó népies tanfolyamok, melyeket Czegléden és Halason földmivelés- ügyi m. kir. miniszter ur támogaáásával az egyesület rendezett, élénk érdeklődés mellett nyittattak meg és tartatnak. A czeglédi hat hetes tanfolyamot a kecskeméti . földmives iskola igazgatója és személyzete vezeti. Az előadások a ref. iskola termében tartatnak s a jelentkező 30—40 tanuló délelőtt a kosárfonásban képeztetik ki, délután pedig az érdeklődő gazdákkal együtt pedig elméleti oktatásban részesülnek. A délutáni tanfolyamoknak 60 — 70 hallgatója van s mindennap más-más előadó más és más gazdasági tárgyat ismertet. A tanfolyam — melynek állandósítása terveztetik — sikerében Gubody Ferencz polgármester, Hartyáni Imre a városi mezőgazd bizottság elnöke s Graselly Miklós földmives iskolai igazgató osztoznak. A halasi 34 napra tervezett tanfolyam január hó 21-én élénk érdeklődés mellett nyittatott meg. Vári Szabó István polgár- mester tartotta a megnyitó beszédet, vázolva ezen nagyfontoságu intézmény hasznát s köszönetét fejezi ki Darányi földmivelésügyi miniszternek ezen intézmény létesítéséért s a vármegye gazdasági egyesületének ezen tanfolyamok rendezése s vezetéséért. A tanfolyam vezetésére Franki Bódog földmivesiskolai tanár van kiküldve. Előadók pedig a különböző szakokra: Serfözö Géza vármegyei mezőgazd. élőadó, titkát Dr. Babó Mihály városi főjegyző, Czenz Imre városi állatorvos, Franki Bódog tanár, Vass Elek egyleti kertész. A kosárfonás és kefekötés az óvoda helyiségben tanitatik, az elméleti előadás pedig a városház nagytermében. A kosárfonást 30 40 egyén tanulja, az elméleti oktatást pedig 50 - 100 érdeklő gazda hallgatja. III. A vármegye gazdasági egyesülete a hozzá forduló községek között az apaállatok kiosztását megkezdette, A földmivelésügyi miniszter az állattenyésztési felügyelőség utján kedvezményes áron engedi át az egyesületnek az apaállatokat s az egyesület ezeket (szegényebb vagy tevékenyebb községeknek) még saját alapja felhasználásával, tetemesebb kedvezményekkel s részletfizetésre osztja ki. Ez ideig megrendeltetett 22 drb. sunnenthali, s 4 drb. magyar bika, kiosztatott 16 drb. sunnenthali bika. beszerzési források : Alcsuthi, V.-Györki, Bajnai uradalom, továbbá László Zsiga, Endre Zsiga s Forster Kálmán gazdaságai. Jelentkező községek: Szada, Isaszeg, Budakesz, Perbal, Mogyoród, Úri, Majorháza, Aporka, Jászkerekegyház, Kun-Szt.-Miklós, Páhi, Mácsa, Kutyfalu, Zsámbék községek. A kiosztások folyamatban vannak s jól teszik a községek ha ideje korán az egyesülethez fordulnak, mert a jó tény ész anyag igen kapós s kevés van. Az egyesület titkára, a kivel jövőben, apaállat beszerzés végett több nag}robb tenyészdét fog felkeresni. IV Járási és r. t városi gazdakörök létesítését is tervbe vette az egyesület, hogy egyes gazdasági vidékek mezőgazdasági érdekeikot önállólag, de az anyaegyesülettel kapcsolatosan mozdithasék elő. A megindult mozgalom eddig eredményei biztat (egyes helyeken már szervezkedés is megtörtént) Félegyháza, Halas r t. városokban, a duna- vecsei, félegyházi, n.-kátai, monori, pomázi járásokban. Czegléden is élénken érdeklődnek ez iránt a gazdák Alapszabályokat készséggel küld a titkári hivatal. Keméljük, sőt kívánatos, hogy ezen mozgalomhoz a gazdaközönség csatlakozni fog, mert ez által csak saját érdekét mozdítja elő. Budapest, 1900. jan. 30. JI titkári hivatal. Az eskütéri hid épitésének felfüggesztése. A hid épitésének elhalasztásáról a főváros polgárainak köreiből számos levelet kaptunk. A legkülönbözőbb foglalkozású körökből származnak felszólalások, de csak egy párt közölhetünk, részint helyszűke miatt, részint azért, mert a politikába száguldó tartalmuk folytán, mint nem politikai lap saj- nálatunkta mellőznünk kell. I. Már hetek óta építették az eskütéri hidat, de sok budai és bizonyára nem egy pesti azt jósolta, hogy majd pár hét múlva abba hagyják az építkezést azzal az indokolással, hogy inkább vesszen oda nehány százezer forint, minthogy milliókat építsenek ebbe a fölösleges hidba. A mint a partfalak már elkészültek, tért meg a lakosságban a bizalom, mert azt hitték, hogy most már nem lesz olyan bátor ember, a ki a beszüntetésre vagy az évekre való elhalasztásra vállalkozni merne. De kommt Zeit, kommt Hath. íme egy szép reggelen kihirdetik, hogy két év kell még a hid befejezéséhez, mert a vasrészek nem készek. De hiszen a vasaknak nem jelentéktelen része nem csak elkészült, hanem fel is vannak már rakva. Hát betiltották a gyárnak a vasrészek további készítését ? Nem szabad a gyárnak legalább egy évig egyetlen darabot sem készítenie? A főváros nagy érdekeitől elválaszthat- lan budai életbevágó érdeket a Buda és Vidéke mindig éber szemmel kiséri és küzd értük ; szent kötelességet teljesített akkor is, midőn múlt számában a hid épitésénak oly nagy felháborodást okozó elhalasztását élesen megrótta. Szomorú, hogy a többi fővárosi lap mélyen hallgat a dologról. A magukat ellenzékinek hirdető lapok is. W. I. II. Olvastuk a Buda és Vidékében azt, hogy az eskütéri hidat csak két és fél év múlva akarják befejezni! Ez lesz a vissza- vonhatlanul legutolsó határidő. Ugvan ki eszelte ezt ki ? Jog, törvény, igazság! Többen. A III- kerületi magyar nemzeti asztal- társaság bálja. F. hó 8-án hangos volt a zajtól, vonzó és csábitó a sok szép asszony- és leányseregtől az ó-budai Korona-vigadó fényes terme. A III kér. magyar nemzeti asztaltársaság tartotta bálját, mely a legjobb kedv és Szlatky Dániel kitűnő konyhája és italai mellett a késő reggeli óráig tartott. Jelenvoltak : Asszonyok: Hackeirmüller Ferenczné, Schmidt Keresztólyné, Haszmann Pálné, Kräinmer Károlyné, Haszmann Sebestyénné, Schmiedinger Ferenczné, Muekstadt Pálné, Linzenpok Mátyásné, Vighardt Károlyné, Halmschlag. Rozália, Gepes Albertné, Polifka Károlyné, Schneider Amália, Huszár Fe-
