Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1900-02-00 / 5. szám
Budapest, 1900. (3) azonban kérelmünk igazság előtt ki nem térhetvén, oly irányú javaslatot tett a minisztertanácsnak, hogy a I. kerületi gymnasium azon helyen létesüljön, a mely helyen örömünkre ma tényleg föl is épült. Nagyobbszabásu aktiét indított Casinonk a budai állandó színház helyének meghatározási kérdésében is. Hosszadalmas lennék s csakis a m. t. Közgyűlés türelmét tenném próbára, ha ama áldatlan harczot részleteiben ecsetelném, a melyet ezen ügy megítélésénél egy szomszédos testvérkerület jogtalan és kevésbé indokolt aspirácziójával szemben már eddig is végig küzdenüuk kellet. Egyet azonban hangsúlyozhatok : hogy a Casino kötelességének fogja ismerni ezen küzdelmet, melyet nem csak a szerzell jog és a méltányosság, hanem büszkén állíthatjuk, kevés kivétellel az egész főváros közvéleménye is legmelegebben támogat akkor, a midőn a Szent-György- tér szabályozásának, illetőleg dicsőült Nagyasszonyunk emlékének elhelyezési kérdése per- fektté válik, ha kell ismét fölvenni s a Casino teljes prestigenek és társadalmi súlyának mérlegbe dobásával szándékunkat igényeinkhez, ősi szerzett jogainkhoz képest keresztül is vinni. Erélyes. intézkedéseket tett Casinonk kerületünk közélelmezési oiszongainak javítása tekintetében is. Közismert tény, hogy a főváros balpartján létesített vásárcsarnoki intézmények fönállása óta, az ezen csarnokokból kiűzött kufárok, élelmiszer hamisítók, előszeretettel keresik fel kerületünk nyilt piaczait, minthogy e helyeken még mindig meleg fészket, asylumot találnak s az élelmiszer, mely a pesti részeken már régen elkoboztetott, illetőleg a gyümölcs, főzelék, mely a balparti csarnokokból a Duna hullámaiba dobatott volna, piaczainkon, de főleg a Krisztina-téri piaczon, egyébb kinálat hiányában még agio mellett is el lesz kapkodva. Addig is mig a vásárcsarnoki intézményünk létesül, Casinonk az illető hatóságnál intézkedett az iránt, hogy a felügyelet szigorúbb és az ellenőrzés erősebb legyen, másrészről pedig a Krisztinától’ forgalmának és közlekedésének valamint a templom bejáratainak szabaddá tétele czél- jából azt is elrendeltette, hogy a piacz többlete fokozatosan a roham-utczába tereitessék' át. Elénk figyelemmel kisó i Casinonk a létesítendő vásárcsarnoki intézményünk helyének meghatározási kérdését is, s mint morális testület csakis azon terv kivitelét támogathatja, mely tekintettel van azon fontos körülményre, hogy a Krisztina - Tabán vásárcsar- nokilag egyesitett városrész topográfiái képe a Döbrentei-utczának, tehát a Tabán lakott területének a Döbrentei-tórnél való elzárása folytán teljesen megváltozott s ezen kettősvárosrész súlypontja, központja jóval észak felé eltolatván az itt lakó polgárságnak eszerint csakis azon vásárcsarnoki intézmény felelhetne meg legczélszerübben, mely a János-tértől in maximo a Karácsonyi palotáigjTekvő útszakasz tengelyében vagy ezen tengely lényegtelen mélységében létesül. Ezekkel szemben a farkasréti köztemetői vasút levegőben lógó ügye, mely ügynek elintézését Casinonk több ízben megsürgette, méltán nyugtalaníthat bennünket annál is inkább, mert tág teret ád oly vélemén3rek hangoztatására, hogy ezen fontos vasúti összeköttetés kiépítésének ügye, mely vasúti vonalat a közúti vaspályatársaság már 1898-ban volt szerződésileg köteles kiépíteni s mely vonal kültelki polgártársainknak, mondhatni létkérdését képezi, késedelmezóse existencziájukat veszélyezteti: mesterséges módon halasztgatva lesz, Igen sajnáljuk, hogy ezen talán téves, de a helyzet signaturáját jellemző, kevésbé jó véleményt a közúti vaspályatársaság igazgatósága felül alig vagyunk képesek ellensúlyozni, mert ha félhivatalos tudomással bírunk is arról, hogy ezen vasúti vonal tavaszkor tényleg építtetni fog, azon kétségbeejtő lassúság, a melylyel ezen közlekedési vállalat BUDA ÉS VIDÉKE igazgatósága a tarifareformot és a körforgalom létesítését ©zélző beadványainkat elintézi, bennünket is azon kevésbé kedvező tény konstatálására jogosít, hogy a szükkeblüség és mostoha bánásmód, a melyet ezen társaság az I. kerület polgárainak jogos és méltányos igényeivel szemben tanúsít, legalább is nincsen egyenes arányban azon lelkes támogatással és páratlan fő karolással, a melyben ezen városrész polgársága ezen részvénytársaságnak még üzleti érdekeit is, a terület használati szerződés meghosszabbítása alkalmával önzetlen módon részesítette. Azonban ismervén azon éber ellenőrzést a melyet Casinonk ezen ügy jogos, czélszerü és igazságos elintézése fölött gyakorol, tudatában lévén annak, hogy különösen a körforgalom létesítésére vonatkozólag t. elnökségünk már hosszabb idő óta buzgó tevékenységet kifejteni szíveskedik: azon biztos reménynek nézhetünk elébe, hogy jogaink és kívánságaink, melyek különben is szerződésileg biztosítva vannak, mihamarább respektáltatni és teljesit- tetni fognak. Ezen szilárd törekvések, valamint azon üdvös eredmények, melyek közül egynéhányat szerencsém volt itt előadhatni, fényes bizonyítékai azon irány helyességének, a melyet Casinonk és annak vezetősége kerületünk fejlődése érdekében magának kitűzött s melyet a jövő nagy kérdéseinek mérlegelésénél is tántorithatlanul betartani szándékozik. A m. tisztelt közgyűlés érzelmeit tolmácsolom a midőn a t. elnökségnek ezen üdvös, missioszerü működésűkért gyenge szavakban köszönetét mondok, megtoldva azon kéréssel, hogy a mennyiben a rögtön megtörténendő választás alkalmával a közgyűlés bizalma ismét becses személyüket illeti Casinonkat a jelzett üdvös irányban tovább vezetni kegyeskedjék. (Általános helyeslés és éljenzés). Majd a választásokra kerülvén a sor, élőkké imár tizennegyedizben egyhangúlag Rupp Imre ministeri tanácsos, alelnökké Peringer Ferencz és Gavancsg Alihály választottak meg, mig a választmány rendes tagjaivá Balogh Gusztáv, Dr. Baros Gyula, Daróczi Rezső, Demel Károly, Heumann Mihály, Hofhauser Elek, Kalis Frigyes, Petri Otto, Pet rich Márton. Schindler Tivadar, Schum y ‘Rezső, Seidl Jlmbrus, Saibb Lipöt, Uhlarik Béla és Willinger Ferencz, a választmány póttagjaivá Chimáni Lajos, Dávid Béla, Frey Alajos, Friedländer Lajos, Gamauf Gyula, Gilly József, Grünwald Samu, He in Lipót, Flönigschmid József, Jurch JJlberf, Klasso hn Gyula, Móczár Elemér, Radna József, Dévai Szőllősy István és Tüski József, végül a számvizsgáló bizottság tagjaivá Ber- lányi János, Párlhényi Imszló, Schober János, Spády Sándor ős S ve tics ka Károly választattak meg. A közgyűlést közvacsora követte, mely a tagok nagy számának részvétele mellett kitűnő hangulatban folyt le. Az első felköszöntőt Rupp Imre elnök mondta és a Casino fejlődésére emelte poharát. Utána König Gusztáv pápai kamarás mondott emelkedett hangú beszédet, melynek során a kerület országos képviselőjéről, Fáik Miksáról is megemlékezett és felköszöntötte a Casino szeretettt elnökét, Rupp Imrét, mint a kiben mindazon erények egyesülve vannak, a melyek őt arra hivatják, hogy a polgárságot közös szellemben és működésben egyesítve, biztos kézzel vezett czéljai megvalósítására. Ezután Garancsy Mihály osztálytanácsos, a Casino alelnöke szokott ókesszólásával, gyönyörű beszédben visszapillantást vetett a Casino múltjára és eddigi életére, és a Casino alapitó tagjait éltette. Lord Jllhert müópitéz Buda jövőjére és fejlődésére ürítette poharát. A társaság vidán hangulatban a késő órákigy maradt együtt, Ehmann J. vendéglős kitünü bora mellett. Keresztény világnézet. Gróf Széchenyi Imi e nagy hatásai mondotta el ünnepi köszöntőjét a Nemzeti Casinó Széchenyi ünnepén. Ez a beszéd sok találó vonással jellemezte a legnagyobb magyart a halhatatlan gróf Széchenyi Istvánt s jelentősegét az is emelte, hogy a gróf Széchenyi családnak egy a közélet munkásságában te- - kintólyes sikereket elért tagja tartotta. Kiemelte, hogy az a mag, melyből Szuchenyi István gróf nagysága kinőit a keresztény világnézet volt az altruismus, tehát az egois- mus az önzés ellentéte. Idézte Széchenyi szavait : „Csak a gyönge szereti önmagát mig az erős nemzeteket hordoz szivében". Gróf Széchenjú Imre fennkőlt gondolkodását mutatja, hogy vérünk megmentésének munkájában a nőnek is munkakört juttat mert az anya is közre működhetik, ha a szellemmel mélyebb barázdát szánt gyermekei szivében, a hajadon ha a humanismés terén nyújt segédkezet Beszédét, mely mély nyomokat hagyott a hallgatók szivében. Gróf Széchenyi Imre igy végezte Uraim ! Midőn Széchenyi István a régi Magyarország újraépítéséhez fogott, két pillérre állitá fel alkotását Az egyik volt a gazdasági, a másik a kulturális alap. Mert jól tudta, hogy a politikai fölépitméuy csak úgy lesz képes dacolni az idők visszontagságaival, ha szilárd alapokon áll. Igaz hogy csak keveseknek adatik meg, hogy a felépítmény továbbfejlesztésére közvetlen közreműködhessenek, de az alapzat tatarozása, kondozása, erős- bitése minden hazánkfa kezeügyében van, ahhoz mindegyikünk hozzáfér! S ezt jegyezzék meg maguknak, kivált zsenge korú ifjaink, Magyarország reményei. Ne mondjátok: nincs ambícióm, nincs talentunom, nem vagyok én szerepre hivatva. Ám legyen ! De ez nem ok, félreálljatok. Hisz hál’ Isten, nem ambíciókban, nem talentumokban szűkölködik ez ország, hanem azoknak százaiban, ezreiben, millióiban, kik csendes magánkörben sem feledik, hogy ki a haza pillérreinek megerősítésére szánt vokolathoz csak egy kavicsot is hord — az már Széchenyi példáját követi. Jóllehet az ő titáni ereje nagy termő- köveket hengergetett az építés sninhelyére, mégis sohasem átallotta kiterjeszteni figyelmét a legkissebb kavicsra is, ha az véreinek föl- diceőitésére szolgált. Hisz maga mondja: Közkatona sorban állani s kitüntetés nélkül gyakorolni a polgári erényét néha épp oly dicsőséges állás és szintoly szent kötelesség, mint állani a dolgok élén. S nem hiszem, mert nem is hihetem, hogy oly nemzet, mely az altruizmus legmagasztosabb jeles adta akkor, midőn Széchenyi inicitivájára és a nemesség önszántából fölszabadilotta a jobbágyot és végre fölszabadította Önmágát; hogy egy ily nemzet ne tudná megtalálni az eszközt, mely meggátolja továbbterjedését a modern önzés miazmatikus maszlagvnak. És látok is már derengeni a borongós láthatáron jobb jövő előjeleként egy vigasztaló hajnali fényt s ez : a szövetkezeti eszme térhódítása. Igen, a szövetkezetnek, a mely oly emminens melegágya az altroizmusnak és mely oly jól felel meg Széchenyi szép szavainak: egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen. Ugyanezen goudolat lebeghetett előtte, a mindőn a kelyhet nekünk hagyományozta, mert a Nemzeti Kaszinóban amaz elemek szövetkezetét látta, melyek az ő szellemét ápolni és terjeszteni hivatvák. Az ő végrendeletének nem én vagyok a végrehajtója s e serleget, a látható jelét az ö láthetatlan szellemének azon ima- szerü foházra ürítem, vajha akadna közöttünk minél több, ki Széchenyi magasztos al- tronizmusainak gyakorlása által hazánk és
