Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1900-01-21 / „A Magyar”
A MAGYAR Budapest, 1900. (3) Ottan nem ismernek (A békesség őrét) S embervérben úszik Hegyoldal, mező, rét, Hol halált ad és kap Sok dőre és kába : Elmegyek, elmegyek Sötét Afrikába . . . Hol a rut öldöklés Mondhatni hogy örök, Odamegyek mostan, Ámde visszajövök. * Hogyha, a harczi zaj Elül majd a légben S felebarátaink Élnek békességben, Ha árvák sírása Es özvegyek jaj ja Megszűnt. S a holtakat Hűs sirdomb takarja, Ha a béke fátyla Borul a rut múltra : Akkor visszatérek, Visszatérek újra . . . Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye gazdasági egyesületétől. I. A vármegye gazdasági egyesülete által, a földmivelésügyi miniszter úr támogatásával rendezett népies előadások 1899-ik évi cyklusa véget ért. Az egyesület a vármegyét hat körzetre osztotta be, s az előadási körzetek vezetését Serfőzö Géza, Majthényi István, Nyári József, Hancz Béla, Grasseli Miklós, Bombái Dezső egyleti tagokra bízta, kik részint személyesen, részint szakemberek bevonásával a szövetkezetekről s az összes mezőgazdasági ágakról 51 helyen 64 előadást tartottak 84 tárgygyal. Az előadások érdekességét növelte, hogy Serfőző Géza állattenyésztési előadásait 10 helyen vetített kopekkel kisérte, úgy hogy a gazdaközönségnek alkalma nyílt az állatok boncztani szerkezetét, a fajták kiváló páldányait s a hibákat szemléltető oktatás utján megismerni. II. Az 1900-ik évben is rendez az egyesület a földmivelésügyi miniszter úr támogatásával népies előadásokat, de az eddigi rendszertől eltérőleg olyképen, hogy Halason és Czeglóden 6 hétig tartó állandó tanfolyamot tart. E tanfolyamon napi egy órában a mező- gazdaság összes ágai hivatott szakemberek által adatnak elő, ezenkívül a jelentkező tanulók a háziiparban nyernek gyakorlati oktatást. A tanfolyamok úgy Halason, mint Czegléden valószínűleg e hó 2L-én kezdetnek meg s a gazdaközönség a tárgyakat tetszése szerint hallgathatja, az állandó tanfolyam hallgatói a polgármesterek által vétetnek fel. III. A vármegye gazdasági egyesülete a vármegye állattenyésztése előmozdítása ózdijából a hozzáforduló községek részére beszerzi és részletfizetésre, árengedmény mellett osztja ki a szükséges apaállatokat. Áz engedmény az illető község vagyoni helyzetéhez képest 20—40%. Az egyesületet ezen tevékenységében a földmivelésügyi miniszter úr s a törvényhatóság támogatja, a beszerzésre pedig az egyesület állattenyésztési alapja szolgál. Az apaállatok beszerzésére már a községek felszólittattak, és nagy mulasztást követ el azon község elöljárósága, mely ezen kedvezményt fel nem használja, annyival is inkább, mert a szabályrendelet értelmében a beszerzett apaállatért a beszerző elöljárósági tagot terheli a felelőség. Minthogy kiváló jó tenyészanyag csak korlátolt mennyiségben áll rendelkezésre, jól teszik a községek, ha kérvényüket az egyesülethez ideje korán benyújtják. IV. Az egyesület igazgató választmánya f. hó 8-án tartott gyűlésében elhatározta, hogy baromfinevelő telepet létesít s a községek között leendő ingyenes kiosztás végett a földmivelésügyi miniszter úrtól nagyobb meny- nyiségü him baromfi adományozását kérelmezi. Elhatározta továbbá, hogy Erzsébetfáku ültetése ózdijaira 1500 drb. szépen fejlődött fenyőfát ajánl föl Halasi telepéről a vármegyei községeknek. Ugyancsak elhatároztatott, hogy a pornózi járás egyes szegény községeinek ingyen gyümölcsfa csemetéket oszt ki. V. Pest vármegye a peronospora elleni kötelező védekezésről alkotott szabályrendeletében kötelességévé van téve a községeknek, hogy a jelentkező gazdák rézgálicz szükségletét a vármegye gazdasági egyesületénél közvetítsék. Az egyesület a rézgálicz, kénpor, permetező és porzitó készülékek nagyban való (s így olcsóbb és jobb minőségű anyag) beszerzésére most folytat tárgjmlásokat. Felhivatnak tehát a szőlőbirtokosok, hogy anyagszükségleteiket ideje korán jelent sék be, mert az első beszerzés február 15-én fog eszközöltetni. VI. Az egyes községekben a földmivelésügyi miniszter úr támogatásával rendezendő népies gazdasági előadások megtartása tárgyában az egyesület úgy intézkedett, hogy minden járásban a járási bizottság által kijelölendő helyeken három előadás fog tartatni. Az összes előadások száma 42, a rendezéssel Serfőző Géza titkár és Gajd hofier István segéd titkár bízattak meg. VII. Munkásköz vetítés czéljából kiadott miniszteri rendelet alapján Pestmegye törvényhatósága a központi munkásközvetitöi teendők ellátásával Serfőző Géza vármegyei mezőgazdasági előadót és helyettesül Gayl- hoffer István gazd. egyl. s. titkárt bízta meg. Budapest. 1900. január 13. f/z egyesületi titkári hivatal. Kneipp Újság. A Kneipp-Ujság ez évi januári számában képet hoz Kneipp Sebestyénnek XÍII. Leo pápa Ő szentége által 1894. évben történt fogadtatásáról, egyszersmind közli azon igen érdekes párbeszédet a mely a Szent Atya és Kneipp között lefoly. Ebből tudjuk meg hogy Kneipp j észletes utasítással látta el a pápát arj a nézve, hogy a betegségek elkerülése végett milyen életmódot kövessen. A Kneipp Újság most igen nagy gyakorlati értékkel biró három renbeli uj czikk sorozatot kezdett meg. Ezek egyike a Masszázs, tudniillik a kenő-gyúró gyógymód ismertetése. írásban és képehhel bemutatja a masszázsnak minden egyes fogását, úgy hogy ennek alapján bárki megtanulhatja azt, hogy miként kell hibátlanul masszroz- ni. A másik czikksorozat az izzasztó fürdők mikénti alkalmazásáról szól. Aharmadikczikksorozat,,konyha” czimet visel ás a táplálkozás szabályait, az ételek helyes keszitésmódját tárgyazzá, egyúttal pedig minden hóra étlapot is ir elő. A Kneipp újság megérdemli a pártolást, mert a közegészségügy előmozdítása körül Ken jeles szolgálatot tesz az emberiségnek. Uj évtől fogva az előfizetést is leszállította a nevezett lap igen csekély összegre, tudniillik egész évre 4 korona 8'J fillérre 2 (frt. 40 krra) Megrendelhető a Kneipp Újság Budapesten, X kerület Füzér- utcza 19 szám alatt. Pestvármegye gazdái a fő- és székváros élelmezése szolgálatában. A nyugati határszéli vármegyék kivételével nincs országunkban oly vármegye, mely mezőgazdasági értékesítés szempontjából kedvezőbb helyzetben volna, mint éppen a mi vármegyénk s csodálatos az, hogy vármegyénk gazdagközönsége ezen kedvező fekvését éppenséggel nem használja ki, mert joggal állíthatom, hogy ha csak kissé élelmesebbek volnánk s összetartva vállvetve működnénk, gazdaságunk jövedelmét lényegesen szaporíthatnánk. Fő- és székvárosunkat minden oldalról Pestvármegye környezi, övezi, úgy közúti mint vasúti s vizi közlekedési összeköttetésünk a fővárossal kielégítő, hogy igy mondjam, az Isten nekünk ide, kellő közepünkbe, telepitett egy 7 — 800,000 lélekkel biró nagy fogyasztási piaczot s mi ezen kedvező helyzetünket kellőképpen kihasználni nem tudjuk, vagy nem akarjuk. -- Egynehányan szedik a tejfelt, mint ezen kedvező helyzet nyújt, de a tömeg, a vármegjm nagyrósze, passiv viselkedik, vagy tudja az Isten micsoda lethar- giába van merülve. Felvetünk eszméket, tárgyalunk felette sokat, hogy terményeinket külföldön s hogy mikép értékesítsük ; pedig ha egy kicsit utána látnánk, terményeinket itt helyben, itthon értékesitheténk. Közvetlen közelünkben van a legjobb fogyasztási piacz s mi másfelé tekintünk ; mint az álmatag ember, máshol keressük a rajtunk levő kabátot. Ha mi pestmegyei gazdák összetartanánk, jóformán mink láthatnánk el mindennel ezt a pesti piaczot s az a fogyasztókőzönség jobb s olcsóbb anyaghoz jutna s mi jobban értékesíthetnénk terményeinket ! Ám gondolkozzanak más távol fekvő megyék terményeik elheyezéséről, ők minden piacztól egyaránt távol esnek, de mi pest- megyei gazdák használjuk ki azokat az előnyöket, mit természeti fekvésünk nyújt. Csak röviden fel fogok sorolni néhány termelési ágat, hol vagy más rosszul járunk el az értékesítésnél, vagy éppen ki vagyunk szorítva a piaczról. Tejtermelés. Tagadhatlan, hogy e téren bizonyos fokig előnyben vagyunk, mert kötelességünket lehetőleg teljesítjük. E téren azonban úgy a nagy- mint a kistermelő hibásan jár el. Ugyan kérem, mit fizet a fogyasztó 1 liter kifogástalan teljes tejért? Nemde 14 — 15 krt, házhoz szállítva ! Kérdem most már mit kap a nagyobb termelő ab Budapest, azt hiszem illetőleg tudom: 6 — 8 krt; senki sem tudja mi okozza már most ezt a nagy 30—50% os különbözetet. Azt az okozza, hogy az értékesítésnél a közvetítők, túljárnak a tömörülni nem akaró fogyasztók s gazdakö- zönség eszén ! A gazda tényleg megelégedhet, ha loco Budapest, tejéért átlag 7Va—8V2 krt kaphatna ; csak azt nem értem, hogy a fogyasztó miért fizeti azt az óriási sarczot a közvetítőknek, még azon esetben is, ha a kiszolgálat tökéletes, pedig tudjuk azt, hogy a legtöbb Budapesten elfogyasztott tej — nem pogány. Ez a nagy gazdák baja, de nézzünk szót csak a budapestvidéki községekben, hol a lakosság zöme a tejtermelés után ól, nemcsak az üzlet végett, hanem azért, hogy trágyázhassa különbben mostoha földjét. Ha reggel a korán érkező vonatok megérkezését látjuk, 100 és 100 tejes embert szállítanak azok be s ha még hozzászámítjuk a gyalog s tengelyen jövőket, joggal mondhatjuk, hogy budapest környéki községekből több ezer ember foglalkozik naponként a kicsibe való tejszállitással. Kérjük, helyes-e ez ? Nem helyes sem közgazdasági, sem szoczális, sem közélelmezési szempontból! Nem helyes azért, mertpár ezer ember munkája elveszett; nem helyes azért, mert ezek a kis tejkupeczek a folytonos fővárosba való járásáltal a mezőgazdaság s a család részére elvesznek ; nem helyes végül közélel- mezós szempontjából sem, mert ezek a vállon hordott apró edények nem a tisztaság mintaképei s lehetetlennek tartom, hogy ezen temérdek ember közül legalább felét el ne ragadja a kapzsiság s tejét ne hamisítsa. Tudok esetet, hogy egy közeli faluból egy-egy tejkupecz azon a szekéren szállítja naponként ki a városi vendéglőkben összeszedett moslékot, a min a tejet beszállítja ! Most már, a ki a tej könnyen romló, fertőzhető s igy fertőző tulajdonságát ismeri, fogalommal bírhat arról, minő tejet fogyasztunk Budapesten; hiába az ellenőrzés, hiába a rendőrségnek minden erólye — ennek a temérdek embernek a furfangján túljárni nem lehet Ennek csak két módja van. Az egyik az, bogy alakítsanak a fogyasztók fogyasztási egyesületeket, s mondjanak le arról a kényelemről, hogy V2 liter tejet is a III-ik emeletre kell felvnni, csakhogy
