Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1900-12-00 / 33. szám
Vezesse tetteinket Gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar, szelleme I Budapest, 1900. IX. évfolyam. 33. sz. Vasárnap. Szt. Karácsony hava (Deczember). BUDA ésVIDÉKE SZERKESZTI: ERDÉLYI GYULA. KIADÓHIVATAL hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek: Budapest, I., Városmajor-utcza 28. Megjelenik havonként háromszor. Előfizetési árak : Egész évre 12 korona, félévre <> korona, évnegyedre 3 korona. — Egy szám 1 korona. ===== SZERKESZTŐSÉG : ===== Budapest, I., Városmajor-utcza 28. Kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. Hunyady dános diadalünnepe. A történeti nevelés hiánya, a történeti érzés zsibbadtsága miatt valóságosan pang a kegyelet. A nemzet ünneplésre szokott hajlamai (ezek romok a régi erényekből) kikapnak egy-egy alakot, hogy elnökök, diszszónokok, adakozások nyilvános nyugtázásaira alkalom legyen. Nem annyira a kegyelet szólal meg, mint inkább a hiúság. Az adományokat levéllel kisérik, mert tudják azt, hogy közük. Nem ilyennek kellene lenni a történeti hangulatnak. A magyar ember lelkében a vért lüktette, az idegeket mozgatta a nemzet története. Mint egy méhkasban a sok méh, úgy dolgozott szivében a történet. És ma ? Üstökénél fogva rángatják elő az alkalmakat-, az alakokat, nem annyira a tisztelet, a kegyelet, mint inkább az ünneplés és az ünnepeltetés miatt. Ez az ország elnökökből, násznagyokból, vőfélyekből, bizottsági tagokból, ünnepi szónokokból, áldomásmondásokból áll. Mint mikor a rónán végig néz valaki, a hegyre veti szemét, bérczről a völgybe tekint, egy összhangzó érzés fogja el. Azt várnánk minden magyartól, hogy szivében egyszerre érezné át hazánk történetét . . . De nem igy van. A történet nem ébreszt áhítatot mindaddig, míg a műlelkesedést fel nem harangozzák. Nézzük magát a sajtót, ugyan ébreszti-e ez az áhítatot az élet köznapjain? Nem. Költő, iró, művész idegen a haza történetében. Sőt mindnyájan azok vagyunk. Vörösmarty ébredése csakugyan ébredés, vagy csak egyszerű lakodalmi mámor . . . Az ébresztésben elég tere jut a társadalomnak. Minden falunak van története s történethely, minden vármegyé-' nek vannak nagyjai, vannak olvasó-egyletek, körök. Szánjanak ezek gyűléseiken évenkint több napot a történeti emelkedettségnek a gyermekek belevonásával. Megtették-e eddig? Nem. Ott van a sok Széchenyi-kör az országban. Hiába viselik a legnagyobb magyar gróf Széchenyi István nevét. Feladatkörük egyik leg- szebbike lehetne, hogy nevének sok ünnepet szentelnének. Hirdetnék eszméit és hagyományait. Arra munkálnának, hogy az ő szelleme vezesse tetteinket. A legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István | emlékéről nem is- emlékeznek meg ezek a körök, pedig kötelességök lenne. Ki beszél p. o. Hunyady Jánosról? A király által emelt tiz szobor között ott van az övé is. 1901 márczius 15-én lesz 556 éve, hogy Budára diadalmasan bevonult. Szobrát nem-e lehetne ezen a napon leleplezni s hálaadó Istentisztelettel kötni össze a Hunyadi diadalünnepét a Mátyás-templomban ? Botond. Barátainkhoz. A közelgő újév küszöbén kérjük barátainkat, hogy a „Buda és Vidékét“ ismerőseiknek ajánlani, arra előfizetőket gyűjteni sziveskedjenek. Egy kis jóakarat kell csak hozzá, hogy minél több vendéglőbe, körbe, kávéházba, egyletbe bevezessék. Különösen a keresztény szellemű lelkes ifjúság közreműködését kérjük. Vörösmarty emléke. A budai Széchenyi asztaltársaság irodalmi bizottsága legközelebb tartott ülésén elhatározta, hogy gróf Széchenyi István összes iratainak népszerű kiadásáról a Széchenyi családdal fog érint- i kezni s megkérdezi a Tudományos Akadémiát és Taschner Gézát. A lánczhidat ezután a társaság tagjai Széchenyi-hidnak fogják nevezni s követésre szóllitanak fel mindenkit. Szóba került a legnagyobb magyar gróf Széchenyi István nagy szellem rokonának Vörösmarty Mihálynak emléke is. A grój Széchenyi István emléke ápolására alakult irodalmi bizottság eszmecsere tárgyává teszi azt a kérdést, hogy a Vörösmarty Mihály ! szobrára begyülő pénznek csak feléből emeljenek szobrot a másik egy telepítésre fordítsák. Vörösmarty-/alva czimen alapítsanak községet és pedig az embertani tudósok véleménye kikérésével tiszta magyar fajból azzal a kikötéssel, hogy ott soha zsidónak lakni nem szakad. / Violet Ottó. A magyar ember, ha akarta, mindig be tudta bizonyítani, hogy tisztességes és jó kereskedő. Nagyon jó és becsületes keresztény magyar kereskedőink vannak, kik üzletükben soha sem vétettek a tisztesség ellen. Minél több jó magyar lesz kereskedő, annál inkább közeledünk gróf Széchenyi István eszméi teljesüléséhez, az anyagi függetlenséghez. Az a bátor ember Violet Ottó, kinek arczképét hozzuk, a keresztény szövetkezeti ügynek egyik leghivatottabb elő- harczosa. Olcsó és jó ruhanemiiekkel akarja ellátni keresztény magyar polgártársait, kiragadva őket a ruhauzsorából. A czél nem könnyű. A kivíváshoz erő és bátorság kell, e mellé kitartó szívósság. Ezek a kellékek mind megvannak Violet Ottóban, s hogy neki és a vele szövetkezetieknek nemes terve sikerüljön, oda ugyanannyi lelkesedés szükséges a közönség részéről, mint a mennyi a fennkölt gondolkozásu Violet Ottóban s az igazgatóságban van. Legközelebb Ígéretet tettünk arra, hogy olvasóinkat tájékoztatni fogjuk körülményesebben is az annyira humánus czélzattal biró újonnan keletkezett „Keresztény Ruhaszövetkezet“ igazgatóságának tagjairól. Ez idő szerint Violet Ottó áll a leghumánusabb intézmény élén, kinek rövid életrajzát a következőkben adjuk. Egyik egyenes őse franczia nemes volt és a század elején költözött hazánkba, a hol gyárat állított fel, és igaz magyar lett minden izében, rövid idő alatt általános tiszteletet és becsületet szerzett a Violet névnek. Atyja hírneves iró és lapszerkesztő volt Egerben, hol igen nagy tekintélynek örvendett és tevékeny részt vett a város fejlesztésében. Édes anyja révén, ki született báró Kem- pelen leány, rokonságba jutott az ország legelőkelőbb családjaival. Felette jellemző édes anyjának családja részéről azon tény, hogy daczára a mai korban annyira divó czimkórSágnak, a bárói czimet, melyet még Mária Teréziától kaptak sohasem használják, hanem becsülettel viselik az egyszerű, de mindenki által nagyra becsült és tiszteletben tartott Kempelen nevet. Ily szülőktől származott Violet Ottó a szövetkezet zseniális megalkotója és megteremtője. Született Egerben, 1869-ben, tanulmányait ugyanott végezte, mely után a kereskedelmi pályára lépett és törhetlen buzgalommal, vasakarattal igyekezett a magasabb kereskedelmi képzettséget magán utón elsajátítani. Legutóbb gyári hivatalnok volt, hol a leg- mintaszerübb pontosságot tanúsította és kiérdemelte úgy felebbvalói, mint alárendeltjei őszinte tiszteletét, szeretetét és bizalmát. A hivatalos órákon kívül, minden szabad idejét annak az eszmének kidolgozására áldozta, mely eszme most már testet öltött és a keresztény polgárok anyagi érdekeinek hathatós védelmére és támogatására van hivatva. Szivünk mélyéből kívánjuk, hogy e rendkívül erős akaratú férfiúnak siker koronázza nagyratörő igyekezetét, ki minden önérdek nélkül, kizárólag a keresztény társadalomnak óhajt és akar szolgálatot teljesíteni. Meg vagyunk győződve arról, hogy az ő erős akarata képes lesz minden akadályt elhárítani és eléri azt a szent, azt a magasztos czélt, melyet életczélul maga elé tűzött. Vásároljunk a Keresztény Ruhaszövetkezetnél!
