Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1900-12-00 / 33. szám
33. szám. A „Keresztény Ruhaszövetkezet“ ALAPSZABÁLYAI. 2. oldal í. §, A szövetkezet czélja. A „Keresztény Ruhaszövetkezet“ czélja: a tagok és. a családtagjaiknak szükséges ruha, fehérnemű és felszerelési czikkek legelőnyösebb és lehetőleg hazai ipari beszerzése s légjutánvosabb kiszolgáltatása. 2. .§. Székhely, czég, pecsét és czégjegyzés. A szövetkezet székhelye: Budapest, czége: „Keresztény Ruhaszövetkezet“; pecsétjének felirata azonos, a czég szövegével. A czégjegyzés olykép történik, hogy az igazgatóság két tagja együttesen sajátkezű aláírásaikat a szövetkezeti czéghez csatolják. 3. §• A szövetkezet tartama, a tagok felelőssége. A szövetkezet bizonytalan időre alakul; a tagok felelőssége korlátolt, azaz minden egyes tag a szövetkezet kötelezettségeiért csakis lekötött üzletrésze erejéig felelős. 4- §■ Üzletrészek. Egy üzletrész 40 (negyven) koronában álla- pittatik meg, mely összeg a belépéskor egyszerre, vagy a belépéstől számítandó legfeljebb — egymás után következő — tiz havi részletben fizetendő be. A tagók üzletrészeik után osztalékot nem élveznek, az üzlet eredményéhez képest azonban 6°/o-ig terjedhető kamatokban részesülnek azon naptól kezdve, melyen az üzletrész teljesen lefizettetett, azon üzletév végéig, melyben a tagság megszűnik. 5. §. T a g o k. A szövetkezet tagja lehet minden feddhetlen keresztény honpolgár. A belépés oly Írásbeli nyilatkozat aláírása alapján történik, melyben a belépő egy vagy több üzletrész befizetésére kötelezi magát, a tagság a szövetkezeti igazgatóság részéről történt felvétel napjával kezdődik. Ez alkalommal az uj tagnak a tagsági és bevásárlási igazolvány, valamint az alapszabályok egy példánya kiszolgáltatandó. Az igazgatóság határoz a felvétel és, kizárás iránt, határozatát azonban indokolni nem tartozik, 6. §. A tagság megszűnése. A tagság mindaddig tart, mig: a) önkéntes kilépés (felmondás); b) azon minősítés elvesztése folytán, melynek alapján a szövetkezet tagjául felvétetett; c) elhalálozás folytán az örökös lép a kötelékbe ; cl) kizárás folytán, vagy é) ha a tag az üzletrészre hátralékban marad. Kizárásnak akkor van helye, ha valamely tag a szövetkezetét károsító cselekményt, avagy a szövetkezet nyújtotta kedvezmények rovására visszaélést követne el. A kizárt tag első esetben egy évre, ismétlés esetén egyszer s mindenkorra elveszti azon jogát, hogy a szövetkezetbe újra beléphessen. A tagságnak egészen, vagy egyes üzletrészekre történt megszűnése a szövetkezeti tagok jegyzékébe bevezetendő. A szövetkezetből egészen, vagy egyes üzletrészekre nézve kivált tagok és örököseik a szövetkezet irányában mindazon szövetkezeti kötelezettségekért, melyek a kiválás időpontjáig keletkeztek, aláirt üzletrészeik erejéig a tagság megszűnésének napjától számítandó egy esztendeig felelősek. Felmondáskor a tagsági és bevásárlási igazolvány a felmondásnak rávezetése végett bemutatandó ; a felmondásnak bevezetése után ezen igazolvány ,visszaadatik, melynek alapján a tag a felmondás leteltéig még vásárolhat. BUDA ES VIDÉKÉ. Akár felmondással, akár más módon megtörtént kiváláskor a tagsági s bevásárlási igazolvány a szövetkezetnek azonnal visszaadandó; a befizetett üzletrészről a tag ilyen esetben külön elismervényt követelhet. A szövetkezetből kivált tagok, illetőleg az örökösök a kiválási évről szóló Zárszámadás szerint reájuk eső üzletrésznek kiadását a tagság megszűnésének napjától számítandó egy esztendő után követelhetik. A körülményekhez képest azonban a három hónap felmondás letelte után is kiadható. Ugyanennek van helye akkor is, ha a tag nem minden üzletrészre nézve lép ki a szövetkezetből. Az üzletrész kiadása alkalmával a szövetkezet az illető tag ellen netán fennálló követelésére nézve magát az üzletrészből minden bírói közbenjárás nélkül kielégítheti. 7- §• A tagok jogai. A szövetkezet minden tagja a következő jogokkal bir: 1. tulajdonjoggal a befizetett üzletrészre; 2. a szövetkezeti választásoknál választó s a 14. §. szerint választható; '3. a közgyűlésen szólási, tanácskozási, indít-, ványozási és szavazati joggal bir; 4. joga van a szövetkezet vagyonát és kezelését illetőleg az igazgatóságtól felvilágosítást kérni; 5. minden tag a közgyűlésen meg nem jelen- hetése esetén szavazatát a 12. §. szerint a szövetkezet más tagjára átruházhatja; 6. joga van a szövetkezeti árudában fekvő panaszkönyvbe óhajait és panaszait bejegyezni; 7. minden tagnak joga van az igazgatóság által megállapított és készletben levő árúczikkekből a 9. §.-ban körülírt módozatok szerint a tagsági s bevásárlási igazolvány 1 előmutatása alapján az árúk kiszolgáltatását a szövetkezettől követelni. "8. §. A tagok kötelességei. Azon kötelezettségeken felül, melyek a tagokat netalán igénybe vett hitel után a szövetkezet irányában terhelik, melyek tehát az általános magánjog szabályai alá tartoznak, köteles minden tag az üzletrészt a 4. §-ban megállapított módozatok szerint a szövetkezet pénztárába befizetni. Oly tag, ki három havi hátralékban van, többé hitelre nem számíthat és a szövetkezetből kizárható ; az üzletrésze tartozásának fedezésére fordittatik és a hátralék rajta bírói úton behajtatik. Minden tag köteles a részletét az esedékes hó 5-ik napjáig törleszteni. 9. §. A fogyasztási czikkek kiszolgáltatása s a hitel megszabása. A fogyasztási czikkek kiszolgáltatása a 7. §-ban említett igazolvány előmutatása alapján az igazgatóság által megállapított időben vagy készpénzre, vagy hitelre történik. A fizetések az árudában nyugtáztatnak, az ezen nyugtázás nélkül történt fizetésekből támadható kárért a szövetkezet felelőséget nem vállal. Készpénzért minden tag tetszőleges mennyiségben vásárolhat árúkat. Hitelben a szövetkezet akár egy öszszegben való visszafizetésre, akár havi részletfizetésre ad árúkat. Tiz koronán alul hitelbe nem ad a szövetkezet árút. Minden tag 50 (ötven) korona hitelt kap, hacsak hitelképessége azt ki nem zárná, 50 koronán felüli hitel engedélyezése kizárólag az igazgatóság jogkörébe tartozik, nemkülönben az egy Összegben visszafizetendő hitel határidejének megállapítása is. A részletfizetés egy éven belül történhetik; előforduló kivételes esetekben az igazgatóság határoz. Egészben fennálló tartozás mellett újabb hitelt csak újabb megfelelő biztosíték ellenében vehet a tag igénybe, részben fenálló tartozás esetén pedig csak a lefizetett rész erejéig nyerhet a tag hitelt. A megszavazott hitel részletekben is igénybe vehető. Ha a tagtól az igazgatóság a hitelt megtagadja, az illető tagnak üzletrészére teljesített befizetése kívánatra és rendes felmondás mellett visszafizettetik. Az igazgatóság tagjai a szövetkezetnél senkiért nem vállalhatnak kezességet. 10. §. Az üzletrészek és üzleti feleslegek hovaforditása, tartalékalap képzése. Az üzletrészek az üzlet berendezésére, a fogyasztási czikkek bevásárlására s az üzlet folyó kiadásainak fedezésére fordittatnak. Az üzleti év, lezártával mutatkozó felesleg hovaforditása iránt az igazgatóság javaslatára a közgyűlés határoz. Ezen feleslegnek egy része okvetlenül az üzletrészek kamatozására, egy másik része pedig tartalékalap képzésére fordítandó. A tartalékalap rendeltetése : előre nem látott üzleti hiányok, esetleg veszteségek fedezése. 11. §• Évi zárszámadás. A naptári évvel azonos üzletévnek leteltével, tehát minden év deczember hó 31-ével zárszámadás készítendő; ez alkalommal a mérleg felállításánál következő szabályok mérvadók: 1. a szövetkezet vagyona (leltár, árukészlet stb.) azon értékben veendő fel, mely az üzleti év utolsó napján az egyes tárgyak értékének megfelel; 2. az üzletrészek és a tartalékalap a tartozások közzé sorozandók ; 3. kétes követelések valószínű értékük szerint veendők számításba, a behajthatlanok pedig lejegy- zendők; 4. a cselekvő és szenvedő vagyon összehasonlításából eredő nyereség vagy veszteség a mérleg végén különösen kiteendő; 5. a közgyűlés elé terjesztett évi mérleg helyes felállításáért az igazgatóság és felügyelőbizottság tagjai egyetemlegesen felelősek. 12. §Közgyűlés. Mindazon jogokat, melyek a tagokat a szövetkezet ügyei tekintetében illetik, a tagok összesége a közgyűlésen gyakorolja. A szövetkezet tagjai évenként legkésőbb április havában Budapesten az igazgatóság elnökének, vagy egyik tagjának elnöklete alatt rendes közgyűlést tartanak, melynek közelebbi helyét és idejét a igazgatóság tűzi ki s arra a tanácskozás tárgyainak megjelölése mellett a tagokat legalább 14 nappal előbb a Budapesten megjelenő hivatalos lapban (Budapesti Közlöny) közzéteendő hirdetménye utján meghívja. A közgyűlésen minden tag részt vehet, ki a közgyűlésre szóló igazolványát, amelyen az általa aláirt üzletrészek mennyisége és az az alapon őt megillető szavazatok száma kitüntetve van, az igazgatóság által az összehívó hirdetményben kijelölt helyen s időben legalább 3 nappal a közgyűlést megelőzőleg kiveszi, illetve kikéri. Amennyiben azonban valamely tag az igazolvány kivételében akadályozva lenne, az akadályoztatás, valamint személyazonosságának és szavazati jogának hiteles igazolása mellett az igazolvány kiadását közvetlenül a közgyűlés megkezdése előtt is kívánhatja. ' A közgyűlés határozatképes, ha azon a részvételre jogosult tagok közül legalább' 50 személyesen jelen van. Ha ennyi tag nem jelentkeznék, 14 nap alatt a közgyűlés újból összehívandó azon figyelmeztetéssel, hogy az ekként másodízben össze hivott közgyűlés, tekintet nélkül az arra jelentkező tagok számára, határozatképes leend.
