Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1900-09-00 / 24. szám
Budapest, 1900. IX. évfolyam. 24. sz. Vasárnap (Szent Mihály hava) Szeptember. SZERKESZTI: ERDÉLYI GYULA. KIADÓHIVATAL hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek: Budapest, I., Városmajor-utcza 28. Megjelenik havonkén. háromszor. Előnzetési árak : Egész évre Í'J korona, félévre (> korona, évnegyedre >> korona. — Egy szám 1 korona. SZERKESZTŐSÉG : Budapest, I., Városmajor-utcza 28. Zsidó csillag* Petőfi a Hazáról irt versében azt zengi: „Le :ment a nap, de csillagok nem jöttének“. Szegény Petőfi nem álmodta, hogy neki, a világszabadság dalnokának, kétségeit, fájdalmas merengését megezá- folják a világzsarnokságra törekvő zsidók és jöttek csillagok. Jött csillag és pedig zsidó csillag a nemzeti zászlóra, az ország czimerére, a szent korona felé, a Jézus keresztje helyére. Eddig még csak Ónodról, Rákóczy hires országgyűlése helyéről, jött értesítés, de bizonyára megtörtént ez több helyen is. Szent István kilenczszázéves ünnepének évében lépten-nyomon csonkítják az ország czimerének .szent keresztjét, a zászlókról eltávolítják ugyancsak a szent keresztet és helyébe teszik a zsidó csillagot. A sajtó: a zsidóknak utat mutató csillaga hallgat, a közvélemény néma. Ez pedig nagyobb sérelem a fekete sárga zászlónál, a Hentzi szobornál s a Gott- erhaltenél. Mikor Seeman és Jánszky a nemzeti zászlót talán nem is politikából, de tisztán katonai pontosságból, hogy a zászló nem volt uj, levetették, zászlósértésnek minősítették s egész az utczai tüntetésig megmozdult a közvélemény. És Ónodon Borsod vármegyében, hol még a szájizében van a sajóvámosi vérvád, megsértik a nemzeti zászlót s angol nyugalommal folyik a vizsgálat. Ez felforralhatná pedig a véreket legalább is annyira, hogy rendkívüli megyei közgyűlést tartanának és itt Ítélnék el a kereszt meggyalázását. Ez felforralhatná a véreket annyira, hogy azonnal össze hívnák az országgyűlést: és itt is tiltakoznának a keresztén}/- magyar vért lázitó eset ellen s megtoroltatnák azt keményen. Hát még nem tellett meg a magyarnak búval teljes pohara? Hát nem visz- hangzik Ónodon Rákóczy elkeseredett felkiáltása: Ne tűrjed, ne szenvedd édes hazám ezt a gyalázatot. . . Azt mondják idegesek vagyunk, virág illat, hang, étel. idegessé teszsz. Tévedés, még idegesek sem vagyunk, mert a hazafiatlanság és az ország jelvényén elkövetett sérelem sem ingerli idegeinket sem. Hozzá szoktunk, hogy a zsidónak minden szabad. Ők veszik meg a gyapjút és egyéb termékeket, ők Írnak és muzsikálnak nekünk, mi pedig tánczolunk az ő kedvökre. Nem hiszem, nem tételezem fel, hogy a jobb érzésű zsidók maguk is ne bot- ránkoznának meg ezen az eseten. Baj, hogy ők csak némely jó oldalaikat látják a tükörből és fajuk -sűrű hibáit és bűneit nem ismerik be. A zsidóság ennek a részének kellene követelni az elégtételt, a fényes elégtételt. Történjék a külföldön az, hogy a consulatu.sokon nem teszik ki a nemzeti zászlót. Meg van a mii- felháborodás. Idehaza zászlót sértenek oly módon, mely nem csak közjogi sértés, de arezulütése a kereszténységnek. Nubia párduezai, a sasok nemzettel higgadt bagolylyá válnak. Nem mondom én azt, ” hogy durva erőszakkal tartson Isten Ítéletet a nép. Nem, erőszaknak barátja nem vagyok, de igen is azt ' követelem, hogy ebben a hazában sü vegei j'-.- meg a magyart még a zsidó is és tartsa tiszteletben törvényeink, országos és vallásos jelvényeink. A Borsodmegyei Lapok ilyen hal- vérüen Írják le az esetet: Czimer csonkítás Ónod községben. A fővárosi sajtó hasábjain a következő hir jelent meg a napokban: ,,Czimercsonki iás. Ónodról a következő^ értesülést kaptuk. Ónodon aug. 18-án Ő felsége, az apostoli magyar király születésének 70-ik évfordulója alkalmából a helybeli izraelita imaházon is kitűzték a nemzeti lobogót, melyre Magyarország czimere van szőve. Az arra járók megbotránkozással vették észre, hogy a korona tetejéről az apostoli kereszt hiányzik s helyében a keresztnek megfelelő ferde alakjában feltűnő módon csillagalaku jelvény ékeskedik. Az elöljáróság megjelent a helyszínen s meggyőződést szerezvén a czimer-csonkitás igaz voltáról, Schük Mayert fölhívta hivatalosan a megcsonkított czimerü lobogónak bevételére. A rabbinus e felhívásnak nemcsak hogy ellenszegült, de határozottan kijelentette, hogy bár tudomása van a czimercsonkitásról, a lobogót eltávolítani nem fogja. Az elöljáróság jegyzőkönyvet vett föl az esetről s a miskolezi járás főszolgabírói hivatalának azonnal beküldötte. Eddig a budapesti lapok közlése. Ezzel szemben jó forrásból vett értesítés szerint a következőket közölhetjük: Buthy Lajos járási főszolgabíró az előljárósági jelentés alapján azonnal kiutazott Ónod községbe s vizsgálat tárgyává tette az állítólagos czimercsonkitást. A vizsgálat adataiból, Schlick Mayer rabbinus be- ösmerésével megállapított, hogy a zászló tényleg megrongáltatok, amennyiben a kereszt fölé egy hatágú csillag hímeztetek Hauer Lajos templomgondnok által. Az ekként kibővített zászlót a rabbinus Ő Felsége a király születése napján az imaház homlokzatára kifüggesztette. A kereszt eltávolításának fontosságot és jelentőséget, mint mondja azért nem tulajdonított, mert nem tudta, hogy ez czimercsonkitást képez, s a kereszt fölé az állítása szerint jelentőséggel nem biró hatágú csillag csak túlzott hitbuzgalomból nyilván azért hímeztek a templom gondnok által, mert kereszt, mint egy házi jelvény izraelita imaházon helyet nem foglalhat. Igaz, hogy a rabbit az elöljáróság felhívta a megcsonkított czi- rneres zászló bevételére, de azzal védekezik, hogy szombat nap lévén, napi munkát nem végezhetett s igy este 8 óráig a hatósági felhívásnak sem tehetett eleget. A zászló tehát f. hó 18-án egész napon kifüggesztve volt. A kihá- gási ügy, mint a mely korántsem nemzetellenes tendencziákból, de inkább a törvény nem ismerete folytán s tudatlanságból elkövetett czimer csonkítást képez az 1879. XL. t. czikk rendelkezéséhez képest a miskolezi kir. járásbírósághoz, mint illetékes fórumhoz tétetett át. A nemzeti zászló, melyen a hatágú csillag alaprajza most is látszik, járási főszolgabíró által elkoboztatok, s szintén a kir. járásbirósághoz tétetett át. Megjegyezzük még, hogy a zászlósértési ügyet Ónod község lakossága is úgy fogta fel, mint amelytől távol van a nemzeti sértés s tisztán a vallási fanatizmus folyománya, épen azért a felekezetek között sem a belbéke, sem a jó viszony megzarva nem lett. Az esetről a vizsgálatot vezető központi főszolgabíró báró Vay Elemér főispánhoz s dr. Tarnay Gyula alispánhoz jelentést tett/“' A „Borsodmegyei Lapok“ ha nem is nyíltan, de sorok között védi a czimer gyátázást. A törvények sarkalatos alapja az, hogy a szentesítés után egy év és egy nap múlva senki magát azzal nem mentheti, hogy a törvényt nem tudja . . . tehát a zsidó rabbinus sem. Ez enyhítő előzmény lenne a zsidó és gebercs divat bűnökre, hamis bukás, sikkasztás, csalás, stb.-re. Az sem felel meg egészen az igazHazai ásványvizeket igyunk. — Pántoljuk a hazai fürdőket.
