Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1900-09-00 / 24. szám
9 BUDA ES VIDÉKÉ. Budapest, 1900. ságnak, hogy a kereszt felé himezett zsidó csillagnak nincsen jelentősége. Ez egy vallási jelvény. Ott van a zsinagógáikon. Leggyengébb érv az, hogy a rabbi a zászlót le nem vehette, mert szombat volt s akkor munkát nem végezhet. Hát mire való a kisbiró, ha nem arra, hogy az elöljáróság határozatát végrehajtsa. A közlemény azt is mondja, hogy Ónod lakossága nem lát benne nemzeti sértést s tisztán váltási fanatizmusnak róvja fel. Az olyan vallási fanatizmust, mely nemzeti és keresztény jelvényt sért, törvénynyel kell megrendszabályozni. Es egyáltalán ezzel a zsidó vallási nép- szokási, népjogi fanatizmussal, melyből evenkint 10—20 vérvád gyanúja kerekedik, a törvényhozásnak le kell számolni. Semmiféle vallási fanatizmus nem lehet állam az államban. A czímergyalázó fanatizmus nem képezhet kihágást, hanem minősített bűntényt, ezt a lázadás, árulás, összeesküvés, felségsértés stb. czimén kell megítélni. Fogadok rá, hogy ha valaki a korona fölé a kereszt helyére a kálvinista kakast himeztette volna a zászlóra, a mi csak- olyan czímersértés és gyalázás, mint a zsidó csillag, felzudult volna a közvélemény is és a sajtó is, s megzavarodott volna a felekezeti béke. Lenne számon- kérő kérdés az országgyűlésen s a ka- tholikus klérus, mely szintén nyugodt ebben az esetben, ugyancsak sarkára állt volna. De hát a zsidónak minden szabad, mert a zsidó sajtó adja hírül a jótékony adakozásokat, a templomi reklámokat és ezért a dobraütésért megbocsátják még azt is, hogy egyik hasábon szívlelik, másik hasábon gyalázzák a papokat. Mi köze volt a zsidó és gebercs sajtónak beleavatkozni az erdélyiek pőrébe, ki az erdélyi püspök? Ez tisztán az ő dolguk. Talán azért, mert gróf Majláth a püspök nem czimborál velők, vagy gróf Majláth ‘József szövetkezeteket alkot és erősiti a népet anyagiakban és erkölcsben?... Védi karmaik ellen és nem engedi szaporodni a pióczát. Az ónodi esethez hozzá szólt egy lánglelkü valódi hazafi is, ki kálvinista ember és Jézus keresztjének sértését megakarta példásan bűntetteim. Az felelték neki nincsen rá törvényszakasz. Cams mater ... ez már aztán többnél is több, el kell fojtani magamba a huszár biblia legválogatottabb kifejezéseit. Ebben az országban, hol még a bogár tenyésztésre is van §§, az ország czimere és a szent kereszt a Jézus keresztjének ma- gasztalására nincsen. Igaza van az ország egyik legvalódibb magyar embernek, ki hozzám intézett levelében azt Írja, hogy: magyar faj védő egyesületre van szükség. Istennek segedelmével meg is csináljuk a legnagyobb magyar gróf Széchenyi István szellemében, ki azt mondá : Ti emancipál átok őket, minket ki emancipál? Hej zsidó csillag jár az égen ! Szegény hazám, hajdan nem volt ilyen csillagod! Adja Isten, hogy csak hulló csillag legyen s magok a jobb érzésű zsidók gondoskodjanak róla, hogy az ország czimerét és a szent keresztet még a vallásos rajjongás is tisztelje. Ne hogy eljöjjön a nép nagy haraggal. Erdélyi Gyula. Gróf Karácsonyi Guidó emlékezete. Augusztus 27-én van Gróf Karácsonyi Guidó halálának 15 éves évfordulója. Az ő emlékének ápolására alakult emlékbizottság a napokban összejövetelt rendezett. Az összejövetelen Erdélyi Gyula a ,,Buda és Vidéke“ szerkesztője bejelentette, hogy a legáldozatkészebb magyar főur életirásához már majdnem minden adat megvan. Bemutatta a Rudolf-alap és egyéb alapítványainak kimutatását. 446.700 forint a páratlan emberbarát alapítványai és ajándékozásainak összege. A Rudolf-alapitványból 214.142 frt 9 krt fordítottak hazafias, vallásos, nemes és emberbaráti czélokra. Megemlékezett a grófról, mint olyanról, ki Széchenyi István gróf irányát követte: „Kevés beszéd sok tett“. Az összejövetel megemlékezett gróf Karácsonyi Jenő-vől is, ki atyjának áldozatkészségét, hazafiuságát nem csak örökölte, de azokban szintén kitűnik. Több elhatározásra jutottak, melyek boldogemlékü gróf Karácsonyi Guidó emlékét érinték. Borértékesitő szövetkezet. Lies Gyula országgyűlési képviselő, Dietzl testvérek udvari borkereskedők és társaik borértékesitő részvénytársaságot alakítanak. Erről már adtunk hirt. Ezt a riágyjövőjü és a közegészségre is fontos részvénytársaságot, a mily örömmel üdvözlik a termelők- ép oly kedvezőtlenül fogadták azok, kik nem szeretnek valódi és tiszta bort mérni. Ez a részvénytársaság mely Budafokon nag}^ pinezéket rendez be, különösen a törvény- hatóságok, városok és községek figyelmére méltó, kik némely nem igaz bormérők összebeszélése miatt alig tudják értékesíteni szőllő- termésöket. A székesfőváros is balsikerrel tudta eladni szőllő termését. Nem ártana, ha a részvényekből úgy a székes főváros, mint olyan törvényhatóságok, városok és községek jegyeznének, melyeknek szőlleik vannak. Ajánljuk ezt a budai és egyéb termelőknek is. Bővebb felvilágosítást adnak a ,,Buda és Vidéke“ kiadó- hivatala vagy Dietzl testvérek udvari borszállitók Budafokon. Diákok gyalog Párisba. Nehány magyar diák az állam költségén az apostolok lován ment Párisba. Ebben kitartást, bátorságot látunk, a mi a magyar erényeiből nem hiányózhatik. Az előtt sokat jártak gyalog a diákok, ma kerékpár, vonat, hajó a közlekedés eszköze. A Párisba gyalogló diákokhoz nem férhet a gyaloglásért semmi gáncs s meglehet, hogy a hazai kóborlások és vándorlások szép ideje újra felvirul. Nagy. baj az, hogy a mai nemzedék nem ismeri jól a hazai földet. A A turisták megiettebb férfiak. A serdülő ifjúság nyaral, ha teheti, de nem járja keresztül és kasul a hazát. Nemcsak ismeretekben gyarapodik a gyalogoló ifjúság, hánem a hazaszeretetben is. Esküvő'. Fényes esküvő volt Romhányban; kézdi- vásárhelyi Vásárhelyi Géza pestmegyei birtokos és neje Bátaszéki Rómeiser Emma fia Dezső kelt egybe draskóczi és laszkári Laszkári Margittal draskóczi és laszkári Laszkáry Gyula a dunáninneni ev. egyházkerület felügyelője s a főrendiház tagja nógrádmegyei birtokos és neje ebeczki Tihanyi Borbála leányával. Vásárhelyi Géza a magyar régészeti tudomány egyik legkitűnőbb művelője, minden ízében magyar úri ember és rendületlen hazafi családjának ehez az Örömünnepéhez minden jót kívánunk s óhajtjuk, hogy az ifjú pár legyen boldog s legyen áldás a kitűnő és jóvérből származó ifjú párra. Az ősi törzs hajtása viruljon és erősödjön. Csendőrkaszárnya. A Németvölgyi csendőrkaszárnya építésén serényen dolgoznak. A kaszárnya a Németvölgyet, mely Buda egyik legszebb és legegészségesebb vidéke fejlődésében segíteni fogja s végre a Németvölgy rendezése, ellátása is napirendre kerül s megérjük azt az időt, hogy a közúti vasút is meglesz. Azt hittük, hogy Mindenszentek napjára már ezen lehet kimenni a temetőbe, de bizony csak fontolva halad a vasút kérdése . . . Sokszor halljuk ha Buda sürgős és jogos érdekeiről van szó. Nem oda Buda ................; hátrább Buda, ped ig előbbre kellene és nem hátrább Budának. Nemzeti színház. Budának egyik megoldatlan ügye a színház kérdése. Tiz éves fennállásunk óta ezzel a kérdéssel sokat foglalkoztunk. Előbb-utóbb a mi javunkra dől az el, mert udvari színházat a királyi palota közvetlen közelében kell építeni. Vannak különféle színház tervek. Színház a második kerületben ezt az Aurora kör s a Budai Polgári kör tervezte. Külön akarják némelyek a Krisztinavárosi Színkört, külön a Várszínházát. Mások meg egy kalap alá óhajtják a Várszínházát és a Krisztinavárosi Színházat. . . . Legutóbb lapunkban Domaniczky István nyugalmazott honvédezredes azt indítványozta, hogy a Krisztinavárosi Színházban, a Nemzeti Színház, Opera, Vígszínház, Népszínház, Uránia felváltva játszanak. Az egész jámbor óhajokból eddig anynyi a való, hogy Budának csak hat hónapig van színháza. A Várszínház előadásai csak megkurtitott előadások. A Nemzeti Színház és Opera személyzetének mellékjövedelméül jók. A Várszínháznak az Opera és Nemzeti Színház személyzete által való ellátásának csak akkor volna értelme, ha itt azokat a valóban jó művésznőket és művészeket léptetnék fel, kiknek tehetségeit pazarolják s kiket parlagon hevertetnek. Ez valóságos tehetség gyilkolás, a mi Paulay óta folyik. Tehetséges művésznők és művészek önálló szerephez nem jutnak. Segéd színészek, pedig talán jobbak, mint a kik elsőrangú művésznők és művészek hírében állanak és nagy szerepeket adnak. Mi a Várszínházát azonban a Krisztinavárosi Színkörrel akarjuk egy igazgatás alá vonni és miután Makó Lajos Krecsányi elejtése után hozzánk került s nem csak haladott Krecsányi jó nyomába, hanem egészen önállóan teremtett magának jó nevet őt akarnánk e színházak igazgatójául. . A Nemzeti Színház és Opera személyzetéből az elhanyagolt tehetségek játszanak a Kisfaludy színházban. Ha ők játszanak, néha a kihirleltek fellépése mellett az ó-budai gazdag zsidóság maga fenntarthat egy színházat. Ezek után van pár szavunk a Nemzeti Színház jövő évi műsorához. Igaz az, hogy mindezeket megpróbáljátok és a mi jó azt megtartsátok. Ámde a mit már megpróbáltatok azt jobban tartsátok. Kövér Lajos, Dobsa, Almási Tihamér, Balázs Sándor, Degré, Obernyik, Czakó, és mások alig vagy éppen nem kerülnek műsorra. Az uj igazgató egy csomó uj nevet és uj darabot hirdet. Mintha az Otthon és az Újságírók egylete bérelte volna ki a nemzeti szinházat. Eddig nem volt drámairó ; most özönlik; úgy látszik Mózes vallásunk legtöbbnyire. Szerencsés felfedező lehet az igazgató ur, vagy most is humorista, ki szereti a tréákat. No de ne ítéljünk előre, hanem jobb félni, mint megijedni ezért aggódunk a nagy színdarab szürettől, s kívánjuk, hogy szinbor legyen belőle és ne lőre. Botorul.
