Buda és vidéke, 1900 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1900-07-00 / 19. szám
Budapest, 1900. BUDA ES VIDÉKÉ. 3 D) Szükséglakások. A fővárosban létező 9- szükséglakásban levő családi szobák közül a hónap végén ‘249 volt elfoglalva, még pedig 120 fizetés mellett, 129 pedig ingyen. Ezen szobákban 491 felnőtt egyén és 670 gyermek lakott. Használati dijakból 1162 korona folyt be. Közös éjjeli termek csak 5 szükséglakásban vannak ; ezekben a hónap folyamán 8592 egyén hált meg, még pedig 7490 férfi, 1040 nő, 31 fiú és 31 leáay (14 éven alul); ezek közül volt 81 ingyenes és 8511 fizető. Hálódijakból (522 kor. 50 fill, folyt be. E) Népkonyhák. A létező négy hatósági népkonyhában a hónap folyamán összesen 17.409 egyén étkezett, még pedig 11.075 felnőtt és 6.334 gyermek. Az étkező egyének között volt 2538 fizető, 8.791 a hatóság költségén, 6.080 pedig jótékony egyesületek költségén étkezett. A népkonyhák bevételei 5.566 koronára, kiadásai 3.228 koronára rúgtak. F) Zárt szegényügy. A községi jótékony intézetekbe való felvételre jelentkezett a hónap folyamán : szegényházba 29 egyén, árva- és szeretetházba 10 gyermek. A fővárosi tanács által felvétetni rendeltetett : szegényházba 16 egyén, árvaházakba 1 gyermek. A két szegényházban a hónap elején 1213 egyén volt elhelyezve; a hónap folyamán felvétetett 20, elbocsáttatott 4, meghalt 36. A hó végén volt tehát a létszám 1.193, közte 515 férfi és 678 nő. A szegények közül 456 volt beteg, az ápolási napok száma 12.729 volt. A négy árva- és szeretetházban a hónap elején 320 gyermek volt elhelyezve, a hónap folyamán 1 gyermek vétetett fel, a hónap végén tehát 321 volt a gyermekek létszáma, közte 231 fiú és 90 leány. A gyermekek közül 6 volt beteg, az ápolási napok száma 119 volt. G) Zálogházi forgalom. A két zálogintézetben 1900. márczius havában előlegeztetett 96.298 tételre 728.646 korona, visszafizettetett 90.242 tétel után 712.933 kor. Az év eleje óta előlegeztetett a két intézetben 2,181.196 korona, visszafizettetett 2,078.011 korona. A múlt évben tett az előleg 2,111.940 koronát, a visszafizetés pedig 2,005.843 koronát. Zugliget. A zugligeti egyesület elnöksége a következő érdekes jelentést terjesztette a közgyűléshez. Tisztelt közgyűlés! Csendben, zajtalanul s minden feltűnést kerülve dolgozó kis egyesületünk hatodik évét betöltötte, s immár jogosan vehetjük fel a kérdést, hogy megfelelt-e egyesületünk azon czé- loknak, melyeket a megalakulás alkalmával magunk elé tűztünk. Az alakulás óta 6 év alatt azon eszközökkel, melyekkel az egyesület rendelkezett jelentékeny sikereket tudtunk felmutatni, mely sikerek azt a meggyőződést érlelték meg bennünk, hogy egyesületté tömörülve, vállvetett munkássággal igenis nagyobb alkotásokra képesek vagyunk, s nyugodtan elmondhatjuk, hogy egyesületünk feladatához és czéljához képest abban a körben, a melyben és melynek érdekében fejté ki tevékenységet maradandó nyomokat fog hátrahagyni. Eddigi főtörekvésünk volt, hogy a Zugliget- felé való közlekedés hiányaira az illetékes körök figyelmét felhívjuk. Mióta a budapesti közúti vaspályatársaság vonalait villamos üzemre átalakította, minden törekvésünk odairányult, hogy a közúti vaspályatársaság zugligeti vonalát a vaskapuig meghosszabitsa. Kérvényeinkben — szakemberek véleményével támogatva — kimutattuk, hogy a mai zugligeti végállomás vasutépitészeti szempontból nem felel meg a követelményeknek, kimutattuk, hogy a vaskapu mögött elterülő sik terület mennyivel inkább felel meg egy rendező pályaudvar feltételeinek, mint a mai lejtős végállomás. Sajnos, egy megrendítő szerencsétlenségnek kellett előbb bekövetkeznie, míg az illetékes körök belátták, hogy a zugligeti végállomás ott azon a helyen, a hol van és mint van, életbiztonsági szempontból veszélyes. Azok az óvintézkedések, azok a rendkívüli szigorú rendszabályok, tilalmak, melyeket a hatóságok legújabban életbe léptettek, mindamellett, hogy nem nyújtanak elég garantiát arra, hogy hasonló szerencsétlenség nem fog ismétlődni, nagyon is alkalmasak arra, hogy a nagy közönséget végkép elriasszák a kirándulásoktól. Közönségünk amúgy sem igen érdeklődik a természet szépségei iránt. A legforróbb nyári vasár- és ünnepnapokon az Andrássy-ut kávéházai és vendéglői zsúfolásig telvék vendégekkel, az utczák poros járdái, mely port a sétáló hölgyek uszályai fölverik, telvék sétáló közönséggel: mig a budai hegyvidék gyöngye a Zugliget, a Normafa környéke és budakeszi erdő elhagyottan áll az ő ritka természetű szépségeivel, üde pormentes tiszta levegőjével. A mi közlekedési viszonyaink mellett ez nagyon természetes. Az intelligens, kényelmes kirándulásokhoz szokott közönségünk fél a rendesen bekövetkezni szokott nagymérvű tolongástól s az ezzel járó kellemetlenségektől; a munkás- osztály az meg nem bírja megfizetni az európai kontinensen páratlanul álló drága viteldijat. Igazgatósági üléseinken sokszor foglalkoztunk ezzel a kérdéssel s arra a meggyőződésre jutottunk, hogy a közönséget a kirándulások eszméjével meg kell barátkoztatni, ellenkező hatást érünk el azonban akkor, ha a kirándulókat szigorúbbnál szigorúbb szabályokkal megrendszabályoz- zuk. Véleményünk szerint a vasár- és ünnepnapokon a villamos vasút végállomásánál rendesen bekövetkezni szokott tolongás nem fog megszűnni a kocsi állomány szaporításával sem, meg fog szűnni azonban, ha a közúti vaspályatársaság több végpontot állapítana' meg a budai hegyvidéken, ezzel a kirándulók tömege nem egy czél, egy végpont felé törekednék, hanem inkább szétoszlana mi által a kocsik állandó túlzsúfoltsága magától megszűnnék. A közlekedési végpontok szaporítására kiválóan előnyös alkalom nyílik a virányos-dülő szabályozása alkalmával. A székes-főváros Mérnöki hivatala a kútvölgyi gyalogút irányában egy 12 öl széles utat tervezett, a mely a Zugliget középpontjába, szivébe, a Fáczán köridőkére nyílik. A mily hálásnak bizonyult anyagilag a hűvösvölgyi vasút kiépítése, oly hálásnak bizonyulna, ha a közúti vaspálya-társaság a kútvölgyi vasutat megépítené. Igazgatóságunk memorandum alakjába megkereste a nagyméltóságu kereskedelmi minister urat, hogy a felvetett eszme alapján, melynek kivitele óriási lendületet adna a budai hegyvidék fejlődésének, indítsa meg a tárgyalásokat a székes-főváros közönségével és a közúti vaspálya-társasággal. Sok reményt füzünk a miniszter ur jóindulatához, ki eddigi tetteivel is fényesen beigazolta, hogy az uj és nagy alkotások embere. Mióta a főváros a kincstártól megvette a budakeszi erdőt, folyton hangoztatjuk, hogy ezt a remek kiránduló helyet, mely annyi természeti szépségben bővelkedik, megközelíthetővé kell tenni a nép számára. Hány ember van Budapesten, ki az igazán remek, elragadó kilátással biró Normafánál, a Jánoshegyen nem volt, mert gyalogszerrel bizony nehéz oda feljutni. Igazgatóságunkban felmerült a fogaskerekű vasút továbbépítésének eszméje is. A fogaskerekű vasút meghosszabbíthatná vonalát a Normafa-utra, a budakeszi erdőn lefelé Budakeszre, onnét tovább köralakban a szép Juhásznéhoz, onnét be a mai városmajori végállomásig. Ez a körvasút bejárva az egész budai hegyvidéket, ' érdemes nevezetessége lenne a fővárosnak. Még nem vagyunk abban a helyzetben, hogy a felvetett eszméről s annak tárgyalásáról jelentést tehessünk — előbb beható megvitatás és megfontolás tárgyává kell azt tennünk, — csak annyit jelezhetünk, hogy az igazgatóság a nyár folyamán fokozódott mértékben fog a dologgal foglalkozni. Egyesületünk igazgatósága felismerve a Zugliget előkertjének a Virányos dűlőnek szép jövőjét, múlt év folyamán küldüttségileg tisztelgett a székes-fv. polgármesterének helyettesénél Matuska Alajos alporgármester urnái, hogy a Virányos dűlő szabályozási tervének elkészítését a székes főváros mérnöki kivatalánál elrendelni szíveskedjék. A székes-főváros mérnöki hivatala egy valóban minden tekintetben megfelelő szabályozási tervet készített, mely terv most a székes-fővárosi közmunkák tanácsánál van felülvizsgálat alatt. A szabályozási terv szerint a kútvölgyi ut irányában a Zugliget-felé vezető 12 öl széles ut villamos vasúti közlekedésre is alkalmas volna, mert igen csekély, alig 5%-os emelkedéssel bir. Ugyancsak küldöttségileg eljártunk a szfv. helyettes polgármesterénél, hogy az 1. kerületi elöljáróságnak, mint I. fokú közegészségügyi hatóságnak azon határozatát — melylyel a , nyaraló tulajdonosokat záros határidő mellett kötelezte, hogy szennyvizgödröket építtessenek, a szennyvizet időközönként zárt tartányu kocsikban elfuvaroztassák — megfellebbezzük. Ebben az ügyben is sikert érünk el, a székesfővárosi tanács módosított határozata az érdekelt tulajdonosokat teljesen megnyugtatta. Az igazgatóság jelen évben tervbe vette egy képes útmutató szerkesztését, a Zugliget és környékének térképével, útmutatókkal, közúti vasúti és fogaskerekű menetrendekkel, tájképekkel, hirdetésekkel. A munka még a jelen évad folyamán fog megjelenni. Az élelmezés drágasága itt nagyrészt okozója annak, hogy a nyaralók mindinkább elmaradnak a Zugligettől. A házaló kofák, kik kocsikon különösen Budakesz, Telki, Páty, Zsámbék, Tök felől jönnek a fővárosba, inkább elkerülik a Zugligetet, mintsem a hosszú tekervényes utakon jöjjenek fel a Zugligetbe, hogy piaczot keressenek áruiknak. Nagy fontosságot tulajdonítunk annak, hogy a szép Juhásznétól a Re- mete-uton át a közlekedésre alkalmas kocsi-ut létesitessék. Ebben az ügyben is kérvényt intéztünk a székesfőváros tanácsához, hogy a közmunkák tanáesa a Zugliget szabályozásánál kérelmünket figyelembe vegye. A múlt év folyamán egyesületünk is megkereste a székesfőváros tanácsát, hogy a Jánoshegyen az ott disztelenkedő fatorony helyébe egy kőtornyot építtessen s megdicsőült királynénk emlékét ott is méltóan megörökítse. Örvendetesen jelentjük, hogy a székesfőváros e kőtornyot megépíti s Erzsébet királynénk emlékére szobrot állít. Egyesületünk kitűzött czéljaihoz képest a zugligeti iskolákban élesztett hazafiui érzületet jutalmazások által igyekszik melengetni, s mint minden évben úgy a jeien tanév végével is a zugligeti úti iskolának 20 koronát, a labancz- uti iskolának 10 koronát küldöttünk a magyar nyelvben jeles előmenetelt tanúsított és jó maga- viseletü tanulók jutalmazására. Szomorodott szívvel jelentjük még, hogy egyesületünk buzgó igazgatósági tagja, Eisele József megszűnt élni. Halálával nemcsak szeretett családját borította gyászba, gyászba borult kisded egyesületünk, gyászolja őt a társadalom is, mely a becsületes, kitartó munkát, a nemes előretörekvést méltányolni és becsülni tudja. Halálával a legnemesebb magyar szivek egyike szűnt meg dobogni, ki úttörő munkásságával a magyar ipar terén a külföld előtt is becsülést szerzett a magyar névnek. Egyesületünk az elhunyt családjához részvétiratot intézett s emlékét jegyzőkönyvileg örökítette meg. Ezek után bemutatjuk egyesületünknek folyó évről szóló zárszámadását és jövő évi költségelőirányzatát azzal a kérelemmel, hogy az jóváhagyólag tudomásul venni, az igazgatóságnak és pénztárosnak a felmentvényt megadni méltóztassék. Budapest, 1900. junius 29-én. Eperjessy István, bátori Sigray Pál. titkár elnök.
