Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-12-11 / 34. szám
Budapest, 1899. VIII. évfolyam 34. sz Vasárnap, Karácsonyhava (Deczember). BUDA és VIDÉKE SZERKESZTI: ERDÉLYI GYULA. KIADÓ~HlVRTAH, hol előfizetni lehet és hirdetések fielvé tetneh : Budapest, I., Városmajor-u. 28. A székes fővárosi törvény. cKeltái VDerencz egyik legmunkásabb, ‘legszorgalmasabb tagja a székes főváros tarvényhatóságának Nem csak szorgalmas, de lelkiismeretes is, ki sokat tud és van érzéke a közigazgatáshoz. TPerczel 'Dezső a volt belügyminister bizta még meg Heltai Ferencz országgyűlési képviselőt, hogy a fővárosi törvény reformjának törvényjavaslatát dolgozza ki. cKeltái (Derenez emlékirat alakjában tárgyalja a fontosabb elvi kérdéseket. Ezek megoldása nem újítás, hanem újjá alkotás. A székes főváros újjászervezése a vidéki vámokat is érdekli, mert Budapest a vámok rendezésének és igazgatásának mintája. Szerettük volna, ha Heltai emlékiratában a kerületi elöljáróságok, szóval a kerületek függetlenségét szélesebb keretűvé tette volna. A székes főváros jövőjének biztosítéka a hatáskörök megosztásában van, az az a decent" ,j'isatiób^n ... Sok bába között elvész a gyerek. Ez a közmondás illik a 400 tagú törvény- hatóságra. Sok beszédre van itt alkalom, sok beszédnek pedig sok alja van. Az is hiba, hogy politika uralkodik a közgyűlésen. Ezt a korcs állapotot gyógyítani kell. A magánérdekek képviseletének sincs helye a törvényhatóságban s erre nézve is üdvös indítványokkal szolgál JCeítai. Mi a magunk részéről helyesnek tartjuk a városi választmány rendszerét s nem Előfizetési árak : Egész évre 12 korona, félévre 6 korona, évnegyedre 3 korona. SZERKESZTŐSÉ G: I., Városmajor-utcza 28. Kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. aggódunk a felett, hogy a választmány munkássága a székes főváros javára ne szolgálna. A bizottsági tagok számának leszállítása nagyon jó eszme. Megszűnnek a túlságos pártoskodások, a tettnek több tér nyilik s meghonosulhatnak a kerületi egyletek, hol a beszédre alkalom nyilik s ezzel megerősödik a városi élet . . . Heltai javaslata olyan, hogy csak szakaszokba kell szedni és készen van a törvény. Minél hamarább lesz belőle törvény, annál jobb. Az emlékirat a következő kérdéseket tárgyalja: 1. A választó jog, 2 a közgyűlés és a bizottsági tagok választása, 3. a főpolgármester és a tanács 4. a közgyűlés hatásköre és 5. a városi hatóság viszonya más hatóságokhoz. A választó jogra vonatkozólag azt bizonyítja, hogy a mostani törvény ama követelése, hogy a községi választónak jelentkeznie kell, aránytalanul csökkenti a községi választók ~ számát, i 897- ben .Budapestéi 36,233 országgyűlési választóval szemben csak 22.555 községi választó volt. Ismerteti az angol, belga, franczia, olasz, német és ausztriai választójogot s arra' a konklúzióra jut, hogy mindenütt a szocialisták javára vált. A cenzust mai alakjában fönn akarja tartani s azt az elvet kívánja kimondani, hogy a város képviseletében, mint gazdasági és kulturális testületben csak azok vehessenek részt, a kik a városi szolgáltatásból is kiveszik a részüket. Az általános vagy nagyon kiterjesztett szavazatjog a birtoktalanok gazdálkodását jelenti a vagyonosok rovására. Az önálló nőknek meg akarja adni a választó jogot, de személyesen kell gyakorolniok. A törvény ama rendelkezését, hogy csak az Írni és olvasni tudók lehetnek községi választók, oda kívánja módosítani, hogy a magyarul írni és olvasni tudók legyenek választók. A két évi tartózkodást fönn kívánja tartani. Javasolja annak a kimondását, hogy a főváros tisztviselői vagy alkalmazottjai választójoggal ne bírjanak. Az állami tisztviselők választójogát azonban föntartja. A törvényhatósági bizottságra s a városatyák választására vonatkozólag azt mondja, hogy 400 városatya sok. A mostani közgyűlés . valóságos népgyülés, a mely gyakran még az előadót sem engedi szóhoz jutni. A 400 állás csak arra jó, hogy a politikai és személyi érdekeket kielégíthessék. Javasolja, hogy csak 120 városatya legyen. Valamenynyit a polgárság válaszsza a virxlizmust töröljek el. Ki akarja kötni, hogy a városatya csak nagykorú lehet. A 120 városatyát igy osztja meg: I. kerület 8, II. kerület 8, III. kerület 4, IY. kerület 14, Y. kerület 16, YI. kerület 20, YIL, kerület 20, YIII. kerület 18 és IX—X. kerület 12. A kisebbség képviseletét igazságosnak mondja, de nem kívánja törvénybe vétetni, mert Budapesten nincsenek városi páitok. Az összeférhetetlenséget illetőleg az akarja kimondani, hogy a ki a várossá^ A „Buda és Vidéke" tarczája. Hol a vad le ány ? — Regény. — Irta : Erdélyi Gyula. HATODIK FEJEZET Olimpia. , (Folytatás.) — Azt hiszed, hogy Olimpia méltó a te szerelmedre? Jobb most csalódnod, mint később, midőn még jobban beleélted volna magadat és életetek jobban összeforr. De nem is nyilatkoztál. -fi ' — Hát nem nyilatkozat az, midőn kérve- kérem, ne legyen más, mint eddig volt. Hát nincs a szavaknak zenéje? Láthatott, hogy szeretem. \ * — Ezt észrevenni kellő szavak nélkül csak műveltebb képes. — Hát nem látta, hogy bementem vele az oroszlánok ketreezébe ? Hisz magad mondtad ezt szerelem vallomásnak. Nem igy mondtad ? — Igen, akkor. De látod, te adtad nekem a pápaszemet, a min a világot nézem és jól látok rajta, jobban, mint azelőtt. Visszaadom, nézz te is úgy, mint én. — Mit látnék én már szépet? — Menj vissza tudományodhoz, mely már is szemrehányva kérdi, szeretsz-e még ? Hadd Olimpiát és a szédelgőket, kik úgy fognak járni, mint a habok, hogy önmagukat j törik össze. —- Ha megtudnék nyugodni, de vihar vagyok egészen — A vihar hamar múlik . .'. Nem is kell a végét várnod. Zendehelyi István báró közönséges zsákmánynak nézi Olimpiát és el is ejti s romokban kerül a bódéba vissza . . . — Akkor megölöm Zendehelyit, — Jobbat tanácsolok annál. Ne törődj velük. Keress magadnak más kört. Hiszen te mondtad, hogy ők milyen álarezosok és képmutatók. Neked hivatásod van. Töltsd be. Látod, ón is csalódtam, én is lobbanékony vagyok. Előbb Agatha, most Olimpia. Nekem is tetszett ez a leány. Tréfásan indultunk a versenyre és most milyen komolyan veszed. Róbert, légy eszeden. — Te is szeretted? — Szeretni . . . Arról a költők másként beszélnek; lehet, hogy szerettem, szeretem, de hátha csak a vér lángolása ez? A vér lángolása ! — Igen, a vér lángolása. Nézz másra és elmúlik. Kerüld és elveszted, az igaz szerelemre pedig tűz, ha kerüli tárgyát. — Igazad van, ezzel az álakkal nem lehet szeretni. Tudós barátom,’tévedsz. A ki megért téged, az szeretni fog. És hátha van olyan, a ki ért, a ki szeret. Hidd el, az szeret igazán, a ki titkolja . . . — Már én bezárom szivemet, e sebbel halok meg. — Hohó, nem azért neveztél ki engem a szív mártanának művelőjéül, hogy ezt elfogadjam. A szívnek nem lehet parancsolni. Mikor nyilik, mikor zárul; egy kép fór-e eí benne, vagy több, ez egy nagy titok, mi csak idők folytán pattan ki. A főhadnagy beszélt, de tudta jól, hogy egyelőre kevés sikere van vigasztaló szavainak, mert barátja szivében mély a seb. Tudománynyal, költészettel foglalkozó emberek sokkal érzékenyebbek. Az a kérdés, vájjon meghalt-e az az eszmény, melynek Berdár Róbert alakot keresett, a nő a maga ősegy- szerüségóben, romlatlanságában ? Nem halt meg, mert még sem találta, vagy észre sem vette, ha látta is. Az egy nagy talány, bíbort
