Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-10-11 / 28. szám
minister úr, ha mind a két irányzatnak ad igazat. Rendelje el a vacatiót julius közepétől szeptember végéig, vagy ha ezt a 10 hetet sokalja — pedig éppen nem sok — és azt hiszi, hogy tanuló gyermekei keveset fognak tanulni és szamarak maradnak, adja ki rendeletben, hogy a szünidő julius közepétől szeptember középé g fog tartani. Csak a túlságos tudós tanár urak és egyéb hangos pedagógus uraknak e tekintetbeni szakszerű meghallgatását legyen szives ezúttal mellőzni, mert ilyen hazabeszélő dolgokban rendesen bogár után indul az ember s soha sem jut düllőre, minthogy mindenki a maga körülményei, Ízlése és kényelme szerint szeretné beosztani a szünidőt, pedig hát még is csak a tanuló gyermek jő első sorban figyelembe, mert ezekért van az iskola meg a tanár is. Ha cre- tineket nevelünk, akkor sem iskolára, sem tanárra szükségünk nem lesz, hanem lesz helyette hülyék intézete, hová a tudósokká agyonnevelt nyomorékokat helyezzük. Ennek pedig nem a különben derék tanár lesz az oka, hanem a kevés pihenés és az agyonrubrikázott és felíigyelőzött tanrendszer. Szép és üdvös az a tudomány de egy kis egészség is kell hozzá, már eddig is elég, sőt sok is volt a paralysis progress ivá- ból. A tanuló gyermekek éppen annyit fognak tanulni mint eddig, de a mit tanulnak, azt jobban fogják tudni, mert nem lesz zsenge fejükben egy meg nem emésztett tudományos chaos. Tehát kérünk egy kissé több pihenőt és több mozgást gyermekeink számára, mert azt is tekintetbe kell venni, hogy az általános hadkötelezettség mellett, egészséges és erős katonákra van szüksége az államnak, s nem csak hadjáratban, hanem a szokásos hadgyakorlatok alkalmával is túlságosan igénybe van véve az ifjúnak minden testi ereje és egészsége, még akkor is, ha a különben tiszteletre méltó generális urak egyszer- másszor nem követnek is el a legénység rovására holmi apró hibát és egyéb emberi gyarlóságot, a mit katonadolognak neveznek, de azért egy csomó katona életével és egészségének az árán fizeti meg. A kassa-oderbergi vasút iglói nevelő- és tápintézete. A kassa-oderbergi vasut-társaság által kisebb javadalmazásu alkalmazottjai fiú gyermekei számára Iglón létesített nevelő és táp- intézet 1899. szeptember 24-én Hegedűs Sándor m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur jelenlétében ünnepélyesen felavattatott. A vasut-társaság múlt év elején dr Fáik Miksa igazgatósági elnök, orsz. képviselő elnöklete mellett tartott igazgatósági ülésében, rutkai fíáth Péter vezérigazgató, orsz. képviselő javaslatára elhatározta, hogy a m. k. áll. vasutak szegedi és kaposvári nevelő és tápintézeteinek mintájára hasonló intézményt alapit, saját megyar vonala mentén. Minthogy az akkori kereskedelemügyi miniszter ur, báró T)ániel Ernő, e határozathoz készségesen hozzájárult a társaság csakhamar hozzáfogott a terv megvalósításához. A kassa-oderbergi vasút mentén fekvő felső magyarországi városok közöl az iutézet elhelyezésére úgy földrajzi fekvésénél, valamint a váróiban létező iskolák és tanintézetek számánál fogva legalkalmasabbnak Igló városa BUDA ES VIDÉKE mutatkozott. E város képviselő testületé dr. Műnnicb Aurel orsz képviselő és Nősz Gyula polgármester közbenjárására alkalmas telket bocsájtott az intézet rendelkezésére és az építési költségekhez is hozzájárult. Ily módon vált lehetségessé, hogy az intézet rövid másféleszí endővel a határozat meghozatala után felépült és belső berendezésében is teljesen elkészült annyira, hogy az az 1899 — 1900 tanév elején rendeltetésének át volt adható. A kassa-oderbergi vasút iglói nevelő és tápintézete emberbaráti, tanügyi és nemzeti tekintetben fontos czélokat szolgál Emberbaráti tekintetben mert száznál több szegény sorsú vasúti alkalmazott válláról gyermekeik iskoláztatásával járó nagy anyagi terhet vesz le; tanügyi tekintetben, mert az 1868. évi 38. törvényczikknek a 6—10 éves gyermekek kötelező elemi oktatására vonatkozó intézkedéseinek teljesítését elősegiti, a mi eddig a szóban jövő vasúti alkalmazottak állomási helyeinek az iskolával bíró legközelebbi község nagy távolságáuál fogva sok esetben lehetetlen volt; nemzeti tekintetben végül, mert az intézetben elhelyezett gyermekek hazafias szellemben való neveltetését biztosítja. Az intézetnek jelenleg 150 növendéke van. Valamennyien felső-magyarországi szülök gyermekei, kiknek többsége felvételekor nem tudott magyarul. Az összes növendékek egy-egy felvigyázó felügyelete alatt nyolcz csoportra vannak osztva. Minden csoportnak külön tanuló- és háló-terme van. Minthogy a gyermekek belépésüktől kezdve úgy az intézetben mint az iskolában, magyar szón kívül egyebet nem hallanak, előreláthatóan e százötven idegen ajkú gyermek már az első tanév végén elfogja sajátítani a magyar nyelvet. Az épületnek Pfinn József kassa-oderbergi vasúti főmérnök által eszközölt tervezésénél különös gond fordittatott a takarékosság és czélszerü beosztás mellett az egészségügyi követelményekre. A teljesen szabadon álló emeletes épület 1843m; beépített területet, a növendékek részére feniartott kert és udvarok 12,500m: területet foglalnak el. Az épület és berendezése összesen 130.000 frtba került. A hatalmas épület magában foglal 8 tanulószobát, ugyanannyi hálótermet és mosdóhelyiségeket. A bejárattal szemben van az étkezőterem a tálalóval, mely alatt a konyha és mellékhelyiségei találtak centrális elhelyezést. A főépületben vannak a gondnok és kapus lakásai, továbbá a gyermekek részére tágas fürdőhelyiségek, a magas pinczében a cselédlakások és a téli játszótérinek vannak elhelyezve. A főépülettől elkülönítve két betegteremből, ápoló- és fürdőszobából álló teljesen berendezett kórházépületet létesítettek a beteg növendékek részére. Az egész épület villanyvilágítással, szellőztetéssel és vízvezetékkel van felszerelve, a szenyvizek és rothadó anyagok pedig a telket átszelő csatornán tavolittatnak el. Az iglói nevelő- és tápintézet ezek szerint teljesen megfelel úgy az egészségügyi, valamint a nevelési szempontból támasztható minden követelésnek. Ez utóbbira már az is kellő biztosítékot nyújt, hogy az intézet élére gondnokul — Putsch Tóbiás tanitó-képezdei tanár személyében — egy általánosan elismert paedago- gust állítottak. Megesufolt magyarság. Egy helybeli kőnyomatos újság a ..Fővárosi tudósító“ legkevésbbé sem épületetes dolgot mesél el az Adria r. t hazafiságáról. Miután nem áll módunkban az adatokról meggyőződni, közöljük a vádat szó szerint, hogy alkalmat nyújtsunk a nevezett részvénytársaságnak a védekezésre, illetve a tényállás felderítésére. A főváros egyik előkelő közigazgatási tisztviselője nagyobb külföldi tanulmányutat tett abból a czélból, hogy az idegen forgalom emelésére teendő intézkedések irányához anyaBudapest, 1899. (3) got gyűjtsön. A tanulmányút nem várt eredményekkel járt. Olyan tapasztalatokra tett szert ugyanis, melyekről csak azt nem lehet egy könnyen megállapítani, hogy szomoru-e inkább vagy bosszantó ? Az Adria m. kir. tengerhajózási részvénytársaságról szól az ének. Ez a derék ma gyár vállalat, mely a magyar kormánytól évenként néhány száz ezer szubvencziót rak zsebre, keserves dicsőséget szerez külföldön a magyar névnek. Az még szót is alig érdemel, hogy a magyar vállalat velenczei irodájában a falakon ékeskedő lajstromokban a magyar hajók mint Dániel Ernő stb. nevei után zárójelben ott szerénykedik az ártatlan megjegyzés (Autriche), a mivel nőm akar más valótlanságot állítani, minthogy a magyar hajók osztrák hajók. Hanem azután az már mégis egy kissé sok, a hogy a vállalat emberei az utazó közönséggel bánnak. Az olyan magyar utas, ki németül beszélni nem tud ne adj Isten bog. kezük közé kerüljön, mert szóba ugyan nem állanak vele, hanem azért alaposan megsar- czolják. Ezt egyébiránt mással is megteszik. Napirenden van, hogy kajutjegyet adnak el drága pénzen az utasoknak, ágyról, helyiségről azonban nem gondoskodnak. Ezekért a mize- rabilis állapotokért természetesen mindenütt a magyarokat okozzák, szidják és szapulják. A legközelebbi időben történt, hogy egy gazdag berlini gyáros Velenczéből az Adria hajóján Fiúméba szándékozott utazni, a vállalat irodájában lévő alkalmazottak azonban olyan brutálisan bántak el vele, hogy sértődötten le mondott útitervéről, csodálkozásának alig tudott kifejezést adni a gyáros, hogy magyar emberek is ilyesmire képesek lehessenek. Hiába magyarázták utóbb neki, hogy az iroda alkalmazottai olaszok többé semmi áron meg nem békül s a legközelebbi idegen hajóval Triesztbe utazott. Magyar földre lábát be nem tette, mert mint mondja, a történet után itt biztonságba nem ér zné magát. így csúfolják meg a magyar nevet a drága pénzen kitartott vállalatok, anélkül, hogy megtorlástól félniök kellene. Felhívjuk a magyar kormány figyelmét a szubvenczionált vállalatra, mely a magyar intézmény czégére alatt kompromitálja unos- untalan a külföld előtt úgyis annyit rágalmazott magyarságot. A Reggeli Ujság-ból. Felhívás. Tizenötödik éve folytatja áldásos működését az E. M. K. E. Ez idő alatt gyűjtött 7 örökös, 1933 alapitó, 9590 rendes és 2510 pártoló, együtt 14.161 tagot. Az adományozók száma százezerre megy. Működése folyamán összehozott az egyesület 1.290,878 frt alapvagyont, közművelődési és közgazdasági, ipari segélyekre kiadott k. b. 1 millió irtot s segélyekre biztosított évi jövedelme immár 68,313 frt 83 kr. Az egyesület tagjait szervezte : 1 székesfővárosi, 18 vármegyei, 8 városi és 35 járási, összesen 62 fiók választmány ban. Munka- programmja felöleli az erdélyi rész minden culturális, egyházi, iskolai, kisdedóvási, népolvasóköri és népdalosköri feladatát, irodalmi müveket ad ki s a közgazdasági és ipari fejlődés érdekében a legmesszebb menő fáradozást teljesíti. Eszközei békések. Jj czél azonban óriási. Az egyesület azzal, a mit alkotott, csak azt mutatta meg, hogy a bizalomra és pártolásra méltó, mert eljárása komoly s hazafias kötelessége teljesítésében lankadatlanul kitartó, hittel a győzelemben, ha nemzedékek munkája által is. Az egyesület uj JJIapszabálgai a fejlődésnek és a tapasztalati szükségeknek megfelel őleg immár átdolgozva és megerősítve lóvén : ezek alapján országosan uj tagggüjtést indítunk meg s tisztelettel kérünk minden jó hazafit, a kinek Isten erre módot adott, hogy az E. M. K. E tagjai közzé belépni s a sikeresen megkezdett munka folytatását pártfogásával leke- I tővé tenni szíveskedjék. Az egyesület egyik