Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-10-11 / 28. szám
Budapest, 1899. (4) BUDA ÉS YIDEKE nagyobb szabású újabb akcziója : a romániai és bukovinai magyarok veszélynek kitett gyermekei számára Algyógyon a székely föld- mives iskolával kapcsolatban egy szeretetház létesitése. Ne feledjük, hogy : „Erdély jobbkeze hazánknak“ s hogy : „a czól elérésére legalább is annyi évi jövedelemre volna szükség, mint a mennyi már eddig az alapvagyon.“ Hazafias tisztelettel Bélái JJkos, Sándor JózsefJ elnök. t alelnnk-föíitkár. Esküvő.*) „A házasságok a menyben köttetnek“ tartja a közmondás. Elmondhatjuk ezt főként arról a szép frigyről, melyet Garba Minus, a páratlanul kedves és nemesszivű urhölgy, Garba Gyula belügyministeri segédhivatali főigazgató leánya és Tihanyi ftezső, belügyministeri tisztviselő, ózd. 'Tbi er Ja hab né fia, Wirker flezső főmérnök unokaöcscse f. évi szeptember 12-én a várbeli Mátyás templomban kötöttek. Édes anyjának, a lekötelező nyájasságáról és előkelőén finom modoráról ismert ur- hölgynek lelke tükröződik vissza az ifjú hölg 3^- ben és a kik ismerték a menyasszonyt, ismerik azt a fenkölt gondolkozást és mély érzésű idealizmust is, mely áz 0 szivét betölti s mely szivének sugalatával párosulva, őt Istennek oltárához vezette. Orökkótartó boldogságot és zavartalan örömet kivánunk az ifjú párnak, jutalmul azokért az ideális elvekért és a közjó szolgálatában kifejtett önfeláldozó fáradozásokért, mék ez ifjú hölgy egyik főékességét teszik. Mert ki ne emlékeznék arra, valahányszor közjótékonysági vagy kulturális ünnep volt városrészünkön, Garba Gyuláné és bájos leányának nevével mindannyiszor találkozhattunk ; a vári bástyaünnepélyek és budai könyvtár javára a lövószegyesület kertjében rendezett felejthetetlen emlékű „parkünnepély“ fényes sikereiben gazdag részük volt. Vendég- szerető házuk, kedves találkozója volt városrészünk legelőbb családjainak és zsurjaikon egjűitt láthattuk fiatalságunk szinót-javát. Képzelhető tehát, hogy mily érdeklődés övezte körül e házasság kirét és mily fényesség küldé messze előre is sugarait . . . És úgy volt. Főúri nászhoz hasonló volt az a fény és pompa, mellyel ez ünnepély rendeztetek. Este 6 órára volt kitűzve az esküvő, de már jóval 5 előtt nagy embertömeg gyűlt össze a belügyministerium főbejárata a lakodalmas ház előtt. Gyors egymásutánba robogtak be a fogatok és a szőnyegekkel és délszaki növényekkel diszitett bejáratnál a menyasszony atyja, Garba Gyula fogadta a sűrűn érkező vendégeket. 6 órára együtt volt az egész násznép és a mintegy 25 csupa fehér pejlovas hintó hosszú sorban megindult az országház utczán végig a Mátyás templom felé. A menetet a menyasszony bájos arczu öcscse, a kis Garba Gyuczi nyitotta meg XVI. Lajos korabeli rokokko-kosztümbe öltözve, fehér pálczára kötött bokrétával kezében. Őt követték az örömszülők: özv. Thier Jakabné, Garba Gyula főigazgatóval, Garba Gyuláné Schindler őrnagygyal, mint násznagygyal; majd a vőlegény következett az első koszorús leány nyal, Vagács ítácz Ida urhölgy gyei, a ki gyönyörű rózsaszintoilletjével méltó feltűnést keltett, majd a többi nyoszoló leány: Nyirák Gabriella, Geritzeny Vilmos f'őv. hivatalnokkal, Volf Eleonora Duma Béla póstatakarék- pénztári tiszttel, Szemler Jolán Koczogh János gyógyszerészszel, Szabó Jolán Magyari Pál hivatalnokkal, Szabó Margit Dr. Beren- osey György orvossal, végül pedig a többi násznép : Kanócz Istvánná Kosner Ferencz rendőrfelügyelővel, Angolné Kanócz István belügyministeri tanácsossal, Endrey Dénesné *) A tudósítást csak most kaptuk meg, tehát csak most közöljük. Szabó Antal b. ü. min. titkárral, Kornay Adél Szirmay Endre rendőrkapitánynyal,Pöschl Gusztávné Szabó János ügyvéddel, özv. Kré- mer Ilka Pöschl Gusztáv honvédszázadossal, Szabó Malvin Nyirák Ede számtanácsossal, Weiszkirchner őrnagy nejével, Loszdorfer kapitány nejével, Fliegl Kálmán b ü. min. szám- tanácsos, Vigh b. ü. min. főigazgató, Bankos b. ü. min. igazgató, Sághy b ü. min. igazgató, Sacellári b. ü. min. tanácsos, Endrey Dénes, Dr. Ernyei Mór ügyvéd, Löwenstein M., Nyirák Gyula, Dörfler Géza stb. Legvégül négyfogatu virággal gazdagon diszitett hintón a menyasszony következett, a kit Jurányi Győző kir. pénzügyi fogalmazó mint első vőfély vezetett. Daczára a folytonosan szitáló esőnek, mely nem engedte a menet fényét teljesen kibontakozni, egész úthosszát valóságos sor falat alkotott az érdeklődők sokasága, mig az óriási székesegyház hajóját zsúfolásig megtöltve, szorongva várták a lakodalmas menet megérkeztét. Csak nehezen, a rendőrök alkotta sorfal között ért a násznép az oltár elé, hol Dr. Nemes JJntal budavári apátple- bános nyomban megkezdette az esketési szertartást, miközben a kóruson egy angol hölgy Wawrinetz Mór karnagy orgonakisérete mellett gyönyörű egyházi éneket adott elő. A szertartás befejeztével dr. Nemes Antal lendületes beszédet intézett az ifjú párhoz a házasság és vallás eszméjét fejtegetve. E gyönyörű egyházi beszéd hatása alatt hagyta el az Isten házát a lakodalmas sokaság ; a fényes menet a disztéren, Albrecht utón, főutczán, Batthyány utczán, Krisztina- és Attila körúton és a királyi palotához vezető utón át a lakodalmas házhoz tért vissza, az óriási gyülekezet pedig szétoszlott, e fényes esküvő hatásával lelkében s ki-ki vitt egy virágszálat magával a menyasszony díszes hintójáról . . . Esküvő után a násznép a belügyministerium nagy tanácstermében 50 teritékü disz- lakomára gyűlt össze, melyet Drechsler Béla vendéglős rendezett. Az első felköszöntőt Dr. Nemés JJntal apátplebános mondotta a menyasszony és vőlegény eszméjének szép jelentőségét és az e közt való párhuzamot fejte getve, poharát az ifjú párra ürítette. Poharat emeltek még ■ Vigh főigazgató, Sacellári tanácsos, Kanócz István, Dr. Berencsey György, Szabó Antal, Schindler és Weiszkirchner őrnagyok, Pöschl Gusztáv százados, Nyirák Ede számtanácsos stb. A lakoma végeztével a násznép tánczra perdült, melyre Balogh, a „Pannónia“ kedvelt czigánybandája húzta igaz tűzzel a talp- alávalót. Heggel V2 6 volt, mikor a világosság szétoszlásra szólította a millatozókat, az ifjú párt pedig vitte a négyfogatu hintó a pályaudvarra és onnan a gőzparipa tovább Velenczébe, a szerelmesek városába . . . A szent korona 900 éves jubileuma. Megemlékeztünk már azokról az előkészületekről, melyek az első magyar királya megkoronáztatásának a jövő esztendő Nagy- boldog-asszony napjára eső kilenczszázéves fordulója méltó megülésére megindultak. Mint újabban értesülünk, Vaszary Kolos bíboros herczegprimás a főkáptalan több tagjának részvételével értekezletet tartott e tárgyban, valamint a szintén 1900-ra eső egyetemes katholikus egyházi világünnep és a magyar katholikus egyház alapításának ezzel egybeeső 9U0 éves fordulója alkalmára rendezendő orsz. s helyi ünneplés módozatairól. Az e czélra már korábban Boltizár József czimzetes püspök és érseki helynök elnöklete alatt alakult bizottság által kidolgozott programmon történt némi változás, amennjűben elejtették annak azt a pontját, mely egy uj katholikus egyetem alapítását is a mondott ünnepségekkel összevegyitette, holott ily rövid idő alatt sem a szükséges anyagi, sem a szellemi erők nem állanak rendelkezésére az összes vagy legalább a több tudomány-ágak egyetemének létesítésére. Azért az értekezlet csakis a tényleg megvalósítható javaslatokat vette fontolóra, amelyek a hármas ünnep jelentőségének‘leginkább megfelelnek és azt ország-világ előtt minél fényesebbé tehetik. Budai vásárcsarnokok. A budai vásárcsarnokok ügyét a budai kereskedelmi társulat a következőkben sürgette meg: Nagyságos Polgármester Úr! Midőn Budapest székesfőváros törvénj*- hatósága 12 évvel ezelőtt a vásárcsarnoki intézménynek létesítését elhatározta, — Ma- tuska Alajos jelenlegr alpolgármester urnák a közélelmezési ügyosztály akkori vezetőjének javaslatára egyhangúlag mondotta ki azt az elvet, hogy a kerületi detail oásárcsar- csarnokok a központi vásárcsarnokkal egyszerre., egy időben adandók át a használatnak. Daczára a székesfőváros törvényhatósága közgyülésileg hozott e határozatának, ez az elv a gyakorlatban nem lett követve, a közgyűlésnek határozata nem lett végrehajtva, mert a székesfővárosnak a Duna jobbpartján elterülő részén, — jóllehet azok részére az építési telek már évek óta megszereztetett, — még mindég nincs egyetlen egy vásárcsarnok sem felépítve. A hatóságnak azon intézkedése, hogy a Duna jobbpartján épült geographiai fekvésük folytán a természetes utón való fejlődésre ke\ésbbé alkalmas városrészekben a szükséges közintézetek mindég legutoljára, mintegy megkésve emeltetnek, már egy magában város- fejlődési szempontból is hátrány es befolyással van. Megakasztja a Duna jobbparti részeknek a balparti részszel párhuzamos fejlődését az a mostoha bánásmód is, a melyben a Duna jobbparti részek a közúti közlekedés tekintetében részesülnek. Daczára mindennek az a körülmény, hogy a Dunaparti háztelkekre a törvénhozás által engedélyezett 30 évi adó- mentesség 1899. évben lejárt, közrehatott, hogy régi ódon házak helyébe gyönyörű díszes paloták emeltettek, a melyekbe nagy számban jöttek oly családok lakni, a kik eddig a Duna balpartján laktak de a kik családjuk, gyermekeik érdekében a szabad, tisztább levegő élvezhetése czéljából helyezték át lakásaikat a Duna jobbpartján épült városrészekbe. Ezen ide ujonan átköltözött lakóktól nap-nap után halljuk a panaszt azon siralmas állapotok felett, a melyeket a nyílt piaczokon tapasztalnak. Ez a közönség a főváros Duna balparti részén már hozzászokott a vásárcsarnoki intézményhez, a rendhez és a tisztasághoz, a mely ott uralkodik és így nem tud megbarátkozni azokkal az állapotokkal, a melyeket itt a nyílt piaczokon talál. Joggal kell tehát attól tartanunk, hogy e panaszok, mind hangosabbá és hangosabbá válván, mindazon családokat, a kik gyermekeik kedvéért készséggel költöznének át a Duna jobbparti részeken épült uj házakba, azon panaszok, hogy a napnak minden szakában élelmi czikkeket nem lehet beszerezni, a piacz tartama alatt is csekély választék mellett nem elsőrenndü közegészségügyi tekintetben nem kellően ellenőrzött élelmi czikkeket kaphatni, s hogy a budai részekről, különösen a főváros balparti részével vasúti összeköttetéssel nem biró II. kerületből a vásárcsarnokok csak drága pénzen és rengeteg időveszteséggel közelíthetők meg, a Duna jobbparti részekre való átköltözéstől már eleve visszariasztják. Ha még utalunk arra, hogy mily béni- tólag hnt az egész környékre, a hova a vásárcsarnoknak építése terveztetik, az évek óta húzódó ezen bizonytalanság ; továbbá hogy mety veszteség hárul a székesfőváros közönségére abból, hogy a vásárcsarnokok czéljaira megvett ingatlanok épen ezen bizonytalanságnál fogva alig jövedelmeznek 2—21/ü0/o-°t teljesen jogosultnak fogja tarani Nagyságos Polgármester Úr az iparosaink és
