Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-01-11 / 2. szám
Budapest, 1899. (2) B U D Ä és V I D E K E Január 1 1. két szőnyegre, amelyek érvény őket máig sem vesztették el, sőt részben beteljesedtek, részben jövendőt igényelnek magoknak. Azaz voltak bizony okos emberek, akik meghallgatták, meg is értették, mint pl. Deák Ferencz, aki azoknak a ritkított soroknak érvényt szerzett vagy szerezni törekedett, de az ügyvédi politikusoknak a közvélemény szája izét jobban kecsegtető, virágosabb szónoklatai és ve- zérczikkei az okos, Széchenyiként 'ildomos (pradens, klug) emberek számát nálunk nagyon megapasztották, ma pedig a kraj- czáros hírlapírók teljesen kiszorították. Ezekkel azért tartottam szükségesnek megtoldani a Szerkesztő úr czikkét, hogy a magyar iljuság, amelyből azt várja, hogy — ha majd férfi kort ér — szobrot emeljen Vesselényinek, a maga virtuson kívül egyebet is vethessen latba; mert azt, hogy Vesselényi ilyen vagy olyan edzett, bátor, ügyes stb, könnyen elütheti azzal, hogy még sem tudott két kézen járni, mint a hogy ők a Barogáldi iskolájában megtanulták, tudják s utón útfélen mutogatják. Isten velünk ez uj esztendőben ! Tömör Ferencz. Az aicsuthi karácsonyfa. József főherczeg és családja a karácsonyi szent ünnepeket Abbáziában töltötte. Erzsébet és Klotild főherczegnők azonban mielőtt elutaztak volna, karácsonyfát állítottak az aicsuthi növendékek számára. Az iskola nagyterme zsúfolásig megtelt Alcsúth és vidékének előkelő közönségével. Erzsébet és Klotild főherczegnőket, kik Szirmay. Sarolta grófné udvarhölgy és Holdházy Mária nevelőnő kíséretében jöttek, az intézet tanárai fogadták. A terem közepén dúsan megrakott óriási karácsonyfa állott, melyen mesés fényben csillogott a sok aranyozott dió, alma és a meg- szánhlálhatlan mennyiségű csecse-bccse. A fa alatt állott a betlehemi jászol a kis Jézuskával, körülötte a napkeleti királyok és a pásztorok. A herczegnőket a gyermekek énekkara fogadta, a mit üdvözlő beszéd 'követett; voltak továbbá vallásos szavalatok és a Megváltót dicsőítő párbeszédek, karácsonyi pásztordalok. A záróbeszédet görögtűz világítása mellett egy nagyobb növendék mondta. Megemlékezvén a főherczeg és családja nemes szivéről és jótékonyságáról. Ezután a herczegnők maguk osztották ki az ajándékokat. Milyen nagy volt á szegény gyermekek meglepetése, mikor meleg ruhát, lábbelit kaptak s mily nagy volt az öröm, mikor ráadásul még könyveket és játékszereket is kaptak. Adjon Isten sok ily karácsony napot a szegény gyermekeknek és sok ily nemeslelkű honleányt a hazának, mint Erzsébet és Klotild főherczegnők. Gróf Hunyady László. ■ mnnnnHa« hkss» H A gyász első pillanatában, mely gróf Hunyady László halálával tekintélyes családját barátait és ismerőseit, tisztelőit, alkalmazottait s leginkább a hazát érte, alig tudtunk szavakat találni, hogy a csapásról olvasóinkat tudósítsuk. Gróf Hunyady László halála gyász Budára is, mert a főurak között aligha volt olyan, ki annyira ragaszkodott Budához, ki annyira szerette Budát, mint ő. Halála nagy erkölcsi veszteség lapunkra is, mert egyik legjobb akaróját, legfigyelmesebb olvasóját és munkatársát vesztette el a Buda és Vidéke. Gróf Hunyady László minden alkalommal hozzá szólt Írásban, vagy személyes érintkezéssel érdekeinkhez, Buda jövőjéhez és lapunk irányához. Nálánál jobb budai polgárt képzelni nem lehetett a szó igazi és való értelmében. A fejedelmi fellépésű és megjelenésű, főur legkedvesebb sétahelye a bástya sétány volt. Mikor az idő arra való volt, ott sétált ő gyönyörködve a remek hegyvidékben és elkeseredve azon, hogy a vároldalt beépítik s az ellen, ha bár névtelenül, lapunkban is felszóllalt. Szívesen beszélt a várbeliekkel, az elöljáróság tagjaival, mindég kifejezve azt, hogy mit vár ő Budától, mit tettek emelkedéséért és mit rontottak el. A Buda és Vidéke ünnepi számában, mit nejje és őrgróf Pallavicini Edéné szerkesztettek, elragadtatva irt a bástya sétányról. Az igazi főur jellemvonása mind meg volt benne. Mily tudás, jóakarat, nyájasság, őszinteség, nemes szív, emberszeretet, bölcsesség, hűség a hazához és királyhoz. Büszke felfelé és barátságos lefelé. Szókimondó. Ezért a szókimondásért szerette a király. Benne a hazafiság és lojalitás példásan öszhangzott. Buzgó, vallásos ember volt. Sokat adott arra, ha a keresztény z'a/tós'felekezetek egymással együtt, és nem egymás ellen küzdenek. — Titkárja dr. Papp István a leghíresebb református papok egyikének Szoboszlai Papp Istvánnak kitűnő unokája. Valóságos családtagnak tekintették s jobb- keze volt úgy a grófnak, mint a fennkölt lelkű és magas műveltségű példás magyar hölgynek a grófnénak. Az alkalmazottak és cselédség jó része református vallásu. A boldogult gróf keresztény érzéseinek mindig jelét adta, Gazdaságait jól kezelte. Atyja volt a népnek. Soha a nép politikai véleményét másfelé nem erőszakolta . / . , A Hunyady palota szalonjában valódi előkelőségek jöttek össze. A születés és szellem előkelőségei. A megboldogult gróf testvére anyja Milán királynak. A kelet politikájával mindig szeretettel foglalkozott s a Bosniae rés czimű röpirát, a mely annak idején nagy feltűnést keltett, gróf Hunyady László tollából származott, úgy hogy Battenberg Sándor lemondása után üt kínáltak meg a bolgár trónnal is. Gróf Hunyady ! ászló azonban ezt a megtiszteltetést nem fogadta el,’mert nem akarta Magyarországot elhagyni, a melynek alkotmányáért ő is vitézül küzdött a szabadsagharezban. Hunyady László gróf eleinte a szabadelvű-' párthoz tartozott, de az’ egyházpolitikai törvéhy- javaslatok benyújtásának idején átlépett az ellenzékre, 1887-óta tagja a főrendiháznak, a höl ritkán beszélt, de ha fölemelte a szavát, mindig értékes anyaggal szaporította a vita tartalmát. Szeretettel foglalkozott közgazdasági kérdésekkel is s a birs megyei gazdasági egyesület közgyűlésein, a melynek elnöke volt, nagyon gyak ran megjelent s érdeklődéssel vett részt a napirenden levő kérdések megvitatásában. Gróf Hunyady László 1826. július 20-án született Budaváron. Tanulmányait Bécsben és Pozsonyban végezve, katonai pályára lépett; a szabadságharcz kitörésével, mint alezredes s mint a somogyi honvéd-zászlóalj parancsnoka működött. Komárom ostrománál Klapka tábornokkal együtt ő is a várba szorult csapataival. A szabadságharcz lezajlása után visszavonultan élt, de 1861-ben tagja volt már az ország- gyűlésnek. Az alkotmány visszaállítása után 1867—72-ig Mosonmegye főispánja volt, inig 1872-ben elfoglalta újból helyét a Házban, a hova Somogymegye szili kerületének bizalma küldte. 1887-ig a lévai kerületet képviselte. Az elhunyt gróf több magas orosz, görög, montenegrói és szerb rendjel birtokosa volt. Többször beutazta egész Európát. A történetet, különösen hazánk történetét, alaposan ismerte. Becses könyvtárából többször adott érdekes könyveket Buda múltjáról, a melyekből többet ismertettünk Jgy p. o. Buda ostromát, s. t. b. Pusztul és vész az igazi magyar faj. A haza nemtpje elborult arczczal siratja az olyanokat, mint gróf Hunyady László is volt. A veszteségben legnagyobb vesztesnek a gyászba borult nagy női léleknek a grófnének fájdalmát enyhítse a Mindenható. E. Gy. Pásztorjáték. Oly meghívót küldtek nekünk a múltkor, mely kíváncsiságunkat igen felkeltette. Nem más állott a meghívóban, minthogy pásztor- játékot adnak elő 1S99. január 1-én a medve- utczai iskolában. Hát hiszen pásztorjátékot látnunk többször volt már alkalmunk, igy a budai katholikus tanonezotthon minden évben ad elő kis pásztorjátékokat. Egy dolog tett különösen kiváncsivá, t. i. az, hogy a medve-utezai elemi fiúiskola adat elő színjátékot. Hogy az iskola vezetői 7—8 éves fiúcskákkal játszatnak színjátékot, az ugyancsak merészségnek tűnt fel előttünk. Sőt a mint a szereplők neveit olvastuk, egyik-másik után még az is állt: I. osztálybeli tanuló. Hogy a kicsik hogyan játszanak, erre csakugyan kiváncsiak voltunk. S kíváncsiságunkat ki is elégítettük, mégis néztük az előadást és annyit mondhatunk, oly élvezetben már ritkán volt részünk, mint ez alkalomkor. Lássuk csak, mit játszottak a fiuk! Játszottak pásztorjátékot, előadták Jézus születésének körülményeit 3 felvonásban, több képben oly precizitással, oly bátor fellépéssel, mely meglepett bennünket. A darab czime : „ Betlehem“ Bogyai MACA, melyet az iskola hitoktatója dolgozott át a fiúcskák számára. Most lássuk az előadást ! Felhúzzák a függönyt s láttunk egy rózsaszínbe öltözött göndörhaju angyalkát (Alniási Dezső), a föld védőangyalát, amint szomorkodik az emberek rosszasága felett s elbeszéli, hogy a jó Isten daczára ennek irgalmazni fog, mert Nazaretben egy jámbor leányhoz elküldte angyalát. A mint e részhez jön, hátul a második függöny szétnyílik s ott látjuk Szűz Máriát, előtte áll Gábor ankangyal. Erre jönnek a pásztorok, letelepednek s beszélnek modoruk szerint az időről, nyájról stb., majd az egyik előveszi a furulyáját és pásztordalt fuj. Bejő a rabbi s mesél nekik a Messiásról, örvendve hallgatják őt, úgy szintén a római katonát (fényes pánczélos-sisakos jelmezében nagyon jól imponált), ki szintén arról beszél, hogy válami szabaditót ők is remélnek. Lefesti előttük a pogány romaiak bálványimádásának utálatosságát, mire a pásztorok hálát adnak, hogy ők az igaz Istent imádhatják. Szép pásztordallal záródik az első felvonás. Legkiváncsiabbak voltunk a második felvonásra, a melyről a meghívó csak annyit árult el, hogy játszik a pokolban. Hogyan alkotják a poklot, miképen öltöztetik az. ördögöket, ezek mind érdekes dolgok voltak. Am pompás feleletet kaptunk e dolgokra. Oly herczig ördögöket nem láttunk még, azaz az igazat megvallva, ily ördögjelenetet még egyáltalában nem láttunk. Az egész színpad feketébe volt burkolva, közepén a pokol kísérteties tüze égett s körülötte ültek a főördögök, ugrándoztak, lovagoltak vasvilláikon a fiaördögök. Tetőtöl-talpig tűzvörösbe voltak bujtatva, fekete szárnyaik s kóczos hajuk volt, arezuk meg oly fekete, hogy a kéményseprő arcza hozzájok képest alabastrom- nak mondható. Legérdekesebb volt, hogy egyetlen mama se ismerte meg gyermekét. Es gyűlést tartottak, hogyan csábíthatnának minél több embert a rosszra, ám e fölött összevesznek, hajbakapnak, vasvillával mennek egymásnak és a nagy háborúskodásnak közepette legördül a függöny. A második felvonás többi jelenete a csillagok közt játszik. Az angyalok kara, valami 14—15 szebbnél-szebb angyalka dicsőíti Istent. Előjön szomorúan a föld védőangyala s bocsánatot kér az emberek nevében a- jó Istentől. Ezt énekelve teszi. Erre az angyalok kara felel s Gábor arkangyal szintén énekelve hirdeti a jó Isten irgalmát. Ez is egyike volt a
