Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-01-11 / 2. szám
Január 11. BUDA és VIDÉKÉ Budapest, 1899. (3) két angyalka legsikerültebb jelenetének a mint solot énekel. És mily gyönyörűen oldották meg feladatukat! Igazán kedves jelenet volt. A harmadik felvonásban látjuk a pásztorokat, a mint Betlehem mellett a nyájat őrzik megjelennek az angyalok s hirdetik nekik az Üdvözítő születését, erre halljuk Szűz Mária énekét, a mint elaltatja a kis Jézuskát. A mint a pásztorok körülnéznek, meglátják hátul a jászolban fekvő kisdedet, mellette Szűz Máriát és sz. Józsefet. A pásztorok odasietnek és szóval, majd énekkel, bemutatják hódolatukat. Egy igen kedves jelenettel fejeződik’ be az egész. Az öreg pásztor (Perl Károly) odasugja a bojtárlegénynek (Gyulay Ákos), keressen ajándékot a Jézuska számára. Ez elősiet, körülnéz és nem találván mást, fogja a legkedvesebb báránykáját s odasiet a jászolhoz. Ez volna az egész pásztorjáték tartalma, a mint megjegyezhettük magunknak. A kis fiúcskák pompásan forgolódtak a „színpad deszkáin“ és nagyon bátran játszották el szerepeiket. A tornatermet zsúfolásig megtöltő közönség a legnagyobb élvezettel nézte végig a játékot s zajosan adott kifejezést tetszésének. Csak látni kellett volna az édes anyák boldog- mosolyát, a mikor kis fiukát láthatták játszani. Ám valamiről nem szabad megfeledkeznünk. A felvonások között, mig a díszleteket változtatták,fse unatkozott a közönség, mert akkor meg a vakok országos intézetének növendékei énekeltek. Igen nagy elismeréssel kell adóznunk főtisztelendő Pivár Ignácz urnák, a vakok intézete igazgatójának, hogy növendékeivel átfáradt a budai részre, hogy itt is részesítsen minket amaz élvezetben, melyet növendékei szép éneke nyújt. Habár gyönyörű volt énekük, mégis szomorú benyomást tettek ránk, szegény világtalanok, ők csak hallhatják a pásztorjátékot, de nem láthatják. Végül vonjuk le a tanulságot az előadásról. Az iskola vezetőit legnagyobb elismerés illeti e téren való fellépésükért. A valláserkölcsi érzelmek felkeltését a reájolc bízott gyengéd fogékony lelkű gyermekekben ez által is fogják kiválóan előmozdítani, ha ily játékokat adatnak velők elő. Haladjanak tovább a megkezdett utón, adjanak példát a többi iskolának, a kis Jézuska iránt való szeretetet, ragaszkodást pedig véssék tanítványaik szivébe, hogy azt onnét semmi ki ne szakítsa. Isten áldja működésüket ! Bor-hamisitás. Lassanként újra ültetik Budán és vidékén a szőllőket. Az idei szüret már mennyiség is. Azonban — ha igazán szigorúan nem hajtják végre a borhamisításról szóló törvényt — úgy elmegy a gazdának a kedve a szőllőültetéstől. Az ismert Engel-féle borhamisításról a következőkben számolunk be : Olvasóink bizonyára jól emlékeznek arra, hogy báró Splényi rendőrtanácsos az Engel- czégnek visszaadta a vizsgálat végett letett bormintákat, a mi által a tüzetes vizsgálat azonnal való keresztülvitele nagyon megnehezit- tetett és lehetetlenné tétetett a pancsolt borok vegyvizsgálata. — A földmivelésügyi miniszter azonban rögtön erélyes intézkedéseket tett, hogy a dolog valahogyan el ne simittassék s most hivatalos lapja közli, hogy a czég a múlt évi szüret óta a bortörvényben tiltott módon törkölybornak üzletszerüleg nagyban való gyártásával foglalkozott s e czélra a megengedettnél régibb szőlőtörkölyt is használt. Megállapította továbbá a bizottság, hogy a czég kétszer- annyi törköly-bort készített, mint a mennyit — saját termelésű törkölyéből — a törvényben megengedett módon készíteni szabad lett volna Ezen az alapon a bizottság a czég pécsi pinczéiben összeírt és tiltott módon készített 1729 hektoliter törkölybor szerit készletet egyhangúlag mesterséges bornak nyilvánította s a czég tulajdonosainak terhére a mesterséges bor készítését megállapította. Ezenkívül azoknak a bormintáknak az alapján, a melyek a belügyi és földmivelésügyi miniszterek részéről egyetértőleg a 1 czég budafoki és kistélén\ i pinczéiben elrendelt a Pestmegye alispánja közbejöttével végrehajtott folytatólagos vizsgálat során vétettek, a borvizsgáló bizottság a czég említett pinczéiben talált borokból 740 hektolitert, továbbá a czég részéről a „Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezeté1'-nek szállított bőrből 51 hektolitert az 1893. évi XXIII. törvényczikkbe ütköző módon gliczcrin és víz fölhasználásával készített mesterséges bornak nyilvánított. E szakvélemény alapján folytatják immár a borhamisító Engel-czég ellen a büntető eljárást. Buda és vidéke érdekében, de az egész ország bortermelőinek kedvéért tovább kell folytatni a vizsgálatot. — Minden borkereskedő pinczéjét alaposan szemügyre kell venni. A ki igazi bort mér, a ki tiszta bort önt a pohárba, az bátran kinyithatja a pinczét. A bűnös lakoljon, ne csak pénzbírsággal, bor-megsemmisitéssel, hanem fogságbüntetéssel s a borhamisítást minősítsék emberölés kísérletének. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszterben megbízhatunk, úgyszintén a belügyi kormányzatban, hogy a vizsgálat és megtorlás a legszigorúbb leszsz. A testörség itthon. O Felsége a király elhatározása folytán a magyar királyi testőrség Becsből Budára költözik s itt is telepedik le. A magyar testőrség múltjának fényes lapjai vannak. Mária Terézia királynő korában a nemzeti ébredés hatalmas munkásai voltak. Az irodalomban is maradandó nyomai vannak a testőr Íróknak. Bessenyey, Bároczy és társai érdemei feledhetetlenek. A magyar királyi testőrségnek Budára való áthelyezése a magyar udvartartás előhírnöke. A király nem veszi komolyan a kicsinyes kendőlobogtatásokat s nagy lelke egész erejével mindent elkövet, hogy boldog legyen a magyar. Budára nézve a testőrség haza jövetele előnyös, mert nem csak számban, de értékben is szaporodik a társaság. Tánczoljatok lányok. (Levél a szerkesztőhöz.) Igen tisztelt .Szerkesztő Ur 1 Lapjának ez évi első számában egy czik- ket közölt „Tánczoljatok lányok“ czimmel, s a melyhez csatolt szerkesztői függelékben szószerint a következőket írja: Buda és Vidéke minden véleménynek és ellenvéleménynek helyt ád, s ezzel alkalmat szolgáltat az eszmecserére! — Ezt a kijelentését tartva szem előtt, vagyok bátor a „Tánczoljatok lányok“ ez. czikk szerzőnőjével szerény ellenkező nézetemnek pár sorban kifejezést adni, s nagyon kérem t. Szerkesztő Urat, lenne szives czikkemnek lapja hasábjai közt egy kis helyet szorítani ! A szerzőnő azt fejtegeti czikkében, hog}^ milyen gyászt hozott felséges Nagyasszonyunk, Erzsébet királyné halála országunkra, hogy öltöztek gyászba s jártak abban a hon leányai, hogy fel volt lobogózva minden ház a nagy gyász miatt; s most mégis, hogy elfeledték szomorú esetét, mert Karneval eljöttével mulatságokat rendeznek s tánczolnak is. Azért tehát véleménye szerint legjobb volna egy esztendeig semmi mulatságba, semmi vigalomba nem menni, hanem, amit az ember azokon a mulatságokon elköltene, adja oda jótékony czélra, s maga pedig maradjon otthon. Isten mentsen meg, hogy azért szólaltam fel volna, mert talán a királyné halálából kifolyó gyászt nem méltányolnám; ellenkezőleg azt minden igaz magyarnak tenni kell, sőt kötelessége is, hogy egy jó királynéért gyászoljon külsőleg, belsőleg is a kitűzött gyász ideig s azontúl se feledkezzék meg soha róla. Hanem, hogy mikor egy hónapig gyászlobogók lengtek a házakon, mikor egy hónapig karszal- lagot hordott minden deák, hivatalnok, honfi, I mikor négy hónapig úgyszólván semmi mulatság nem volt, akkor, azt hiszem, eleget tett I minden magyar Királynéja iránti gyász kötele- j zeftségének s tiszteletének ! Hová lenne a fiatal lányok öröme, poesise, ha Ön most egy évre megtiltaná nekik a tánezot ? Mily kegyetlenség ez Öntől, Asszonyom, mikor Önnek, mint nőnek, kellene legjobban tudnia, mily örömet, boldogságot okoz minden lánynak a táncz 1 Külömben maga Ő Felsége, apostoli királyunk is kijelentette, hogy forró óhajtása, miszerint az első, mély gyász ideje múltával ne zavartassa magát senki mulatságaiban, vigalmaiban. — S ha kegyes urunk nyilvánította ezt ki, mint forró óhajtását, pedig hozzá a szegény megboldogult legközelebb állott, akkor Ön Asszonyom el akarja rontani annyi ezer és ezernek mulatságát a régen várt farsangra, sőt vad emberevőkhöz, kannibálokhoz hasonlítja fiatalságunkat, kik a gyásztoron s a temetésen tánczolnak. Az elmúlt négy hónap alatt a mély, sőt a középgyász ideje is elmúlt, nem gátol tehát senkit, még a külső formaság sem, hogy a farsangi mulatságokon részt ne' vegyen. A mit a jótékonyczélu mulatságokról ir, arra csak az a mondani valóm, hogy a jótékony czélu mulatságokra járóknak minden eszükben forog, csak az nem, hogy ők tulajdonképen jót tesznek. Eljárnak az ilyen mulatságokra igenis azért, hogy mulassanak, tánczoljanak, de azzal legkevésbé sem szoktak törődni, hogy vájjon a bevételt, vagy jövedelmet a rendezőség jótékony czélra forditja-e •vagy sem ? Szívesen megfizeti bárki a belépti dijat ebben a mai önző világban, hogy tánczoljon, jól mulasson, hanem azért édes kevés, hogy aztán otthon maradjon, s elmélkedjék a jótékonyságról ! S ha Ön Asszonyom egy évig akar gyá- szoltatni, akkor be kellene tiltania a színházba való járást is, mert oda sem szokás a gyászév alatt járni. S ezt, azt hiszem, hogy Kegyed is belátja, hogy lehetetlen, mert ha egy évig senki sem járna színházba, ez mostani erősen kezdődő szinművészetünkre oly nagy csapás volna, a mit tán sohse heverhetne ki. S végül hová lennének vendéglőseink, kik bérbe akarják adni termeiket a farsangra, ha senki sem járna mulatságra. Nagy anyagi károkat okozna ez nekik, s nem egynek tenné tönkre jövedelmét, ha megfosztanák egyik fő kereseti forrásuktól. Ők is polgárai a hazának, ők is élni akarnak s nem helyes, hogy Királynénk emlékezetéért tönkre jussanak. Zs—a. Volapük. Ne csak magyarul beszéljünk, de jól beszéljünk magyarul. A magyar nyelv beszéd és irás fájdalom, nem hogy jobbulna, de romlik. Mindég akadna megróni való. Egy budai barátunk törzsasztalánál egész kis értekezést tartott a Volapük irányról. Éz a veszedelmes irány a szavaknak betűkben való kifejezésében és a nevek össze húzásában nyilatkozik és semmi esetre nem magyaros. 0. M. G, E. ~ Országos Magyar Gazdák Egyesülete. M. A. V. = Magyar államvasutak. E. M. K. E. = Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. 0. M. I. E. — Országos magyar iskola egyesület. Búd. tan. egy. = Budai tanító egyesület. Folg. isk. — polgári iskola . . . Rettenetes rövidítések. El velők ! Párbajok. Buda és vidékének higgadt közönsége körében nagyon ritka a párbaj. A párbajról mi nem is szoktunk értekezni. Nyugodtan olvassuk a mérkőzéseket. Lapunk egy régi olvasója azt a megjegyzést közli velünk, hogy a párbajok azért terjednek, mert a lapok magok terjesztik azzal, hogy kiírják s tudósításokat közlenek egész részletesen. Régi olvasónknak az a véleménye és nekünk is, hogy mig egyfelől lovagiat-
