Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-03-11 / 8. szám
Budapest 1899 Vili. évfolyam 8. sz. Márczius II (Böjtmás hava.) SZERKESZTI: ERDÉLYI GYULA. KIADÓ-HIVATAL, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek : Budapest, I., Városmajor-u. 28. Az idegen forgalom. A Buda és Vidéke már számtalan czikkben fordult az intéző körökhöz, hogy ne hanyagolják el azt a kincset, mi a remek és szép vidékekben rejlik. Első sorban a székes fővárosnak és Pestvármegye közönségének esik feladata körébe Buda és vidéke tündérhelyeinek emelése, hogy ebből az egész ország tanúságot merítsen. Evek óta beszélnek az idegen forgalom emeléséről s kapkodnak az eszközök között a nélkül, hogy idegen forgalomról beszélhetnénk. Lapunknak erre az évre szóló előfizetésre felhívásában : Mi hir Budán? újra lendületet akartunk adni azoknak az intézkedéseknek, melyek az idegen forgalmat fokozzák. Idézzük sorainkat : „Buda közelében a pilisi alsó és felső járása Pestvármegyének úgy szintén Esztergom és Székesfehérvármegye be- ékelése szerencsésen teremti meg az érdekközösséget s lehetővé teszi, hogy a vidék és Buda egyesüljön erkölcsi erőben egy olyan mozgalomra, mint a Tátrahegy volt s a Tátrapark tervéhez hasonlóan Buda és vidéke parkja czimen teremtse Budából és e vidékből azt, a mit Svájcz és a külföld remek vidékei megteremtettek. E czélból Pest, Esztergom és Székes Fehérmegyék közönsége mindenesetre előljárni fog, hogy a tervek —— _________L . . A „Bnda és Vidéke“ tárczája. Első szerelmem. Irta : Tinnyei. Egy téli vasárnapnak zimankós alkonyán, elborult kedélylyel merengtem a múltak emlékei felett és képzeletem fellegvárába sorba vonultak azok a már már elmosódó képek, melyek ifjúságom gyönyöreit képezték, de férfikorom legszebb szakát az egyedüliség, a magány s az agg legénység száraz kenyerére szorították. Künn szállingózva pihedzett a friss de- czemberi hó s az éjszaki szél egy-egy heves rohama irtóztató boszorkánytánczot járatott a megdermedt s mégis pehely könnyű vizpá- rákkal. íróasztalomnál, csendes magányban ülve, réveteg tekintetem mintegy önkénytelenül esett L................Margit elsárgult arczképére — ki ifjúkorom első ábrándképjeinek képezte imádott szárnyas angyalát, kinek szerelmében véltem üdvömet és láttam elérhetni egész jövő boldogságomat. — E történet igen egyszerű ... Az olvasó közönségre nézve egy mindennapias próza ... de az én ábrándjaimnak észbontó, szétrebbentő drámája . . . Margit, a hajadonók legszebbike és leg- büszkébbike, szülővárosomnak ragyogó csillaga Megjelenik havonként háromszor. Előfizetési árak : Egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, évnegyedre 3 korona. valósulhassanak. A cs. és kir. déli vasúton Budáról lepi el a közönség a Balatont, tehát Balaton vidéke is beilleszthető, s ez a mozgalom teremtheti meg a budai ipar és kereskedés virágzását és a szomorú pangásból való kiemelkedését. A vidéki városok «ugyanazt tehetik. Minél több kör támad, annál erősebb a vidék. Minél erősebb a vidék, annál nagyobb a székes ' főváros. Nemcsak Budának vannak világhírű fürdői, de a fürdőkben az egész ország gazdag. Buda fürdőinek a kor színvonala szerint való kezelése az egész ország fürdőügyének jobb sorsra fordulása. Az egész Magyar- ország, a legutolsó falu is, a mai kiterjeded közlekedésnél fogva legalább is üdülőhelyre, sanatoriumra alkalmas. Hiszen az afrikai sivatagok homokjával gyógyítanak “. Az országos fürdőegyesület évek óta tart Budapesten gyűléseket és meg mindig csak a fürdők pangásé? il beszélhetünk, mert a külföldi fürdőkbe özönlik a hazai közönség, s a hazai fürdők pedig nép- telenek. A fürdő-kérdést nem is a fürdőtulajdonosoknak, de a hatóságoknak kell megoldani. A hol nincs fürdő, ásványvíz, ott mindenütt kínál az éghajlat és talaj olyan gyógymódokra és üdülésekre alkalmat, melyek a nemzetgazdasági erőt emelhetik. Budának és környékének illik a zászlót megragadni az egész ország volt. — A rajongó ifjúságnak ideáljaként állott a báltermek közepén s magas műveltsége, kiváló összeköttetései, valamint finom szellemessége az úri társaságok központjává avatta —- minden tekintetben — megnyerő egyéniségét. X. városnak akkoriban én voltam szerény tiszteletbeli aljegyzője s Margit fanatikus imádója. — Mindkét czimen jogom nyílt a „haute créme“ társas összejöveteleikben részt venni és az előkelő családok joure-jain san géné megjelenni. Ezek egyikén ismerkedtem meg L .......... Margit tal, ki első pillanatban ifjú szivem ragyogó ábrándjának földön túli lényévé változott s ki férfi caracteremre is oly mély benyomást tett, miszerint egyedül birhatásáért küzdöttem a köznapi egyének soraiból kiemelkedni s fárad- hatlan szorgalmam által egy fényes s anyagilag jól javadalmazott társadalmi rangot kivívni. Margit a büszke kékvér, játszi könnyelműséggel s az étiquette rideg szabályai szerint fogta fel ostromló ágyúimnak sűrűén pattogó lövegeit s forró imádatom tudatára és szenvedélyem komolyságára csak akkor ébredett, mikor az x-i bükkösben tartott majálison, férfias nyíltsággal és a helyzethez illő komoly méltósággal^ vallottam be olthatatlan szerelmemet. 0 megdöbbent a forró és olvasztó tűztől, melylyel én szenvedélyemet ecseteltem. Én peSZERKESZTŐSÉG: I., Városmajor-utcza 28. Kéziratok és közleményeket ide kérjük küldeni. tanúságára. A székes főváros a szomszédos megyékkel egyesüljön és merítsen példát Schweiz idegen forgalmából, melynek 1894-iki képe ez: ' „Az 1894. évben Svájcz hegyein és völgyeiben 1034 állandó szálló és (359 évad szálló volt üzemben, tehát összesen 1693 vendéglő 88 ezer ágygyal, melyek közül 32,396 ezer méternél nagyobb magasságban volt használható. Az említett idő óta a szállodák száma növekedett és ma már sok oly csúcson találni vendéglőket, melyeken a turista azelőtt csak regényes kunyhókra akadt. A jelzett 1894. évben a svájci szállók 114,333.744 frank nyers jövedelmet mutattak fel. Ezt a számot óriásinak kell tartanunk, ha összehasonlítjuk a szövetséges köztársaság bevételi budgetjével, mely csupán 70—80 millió rrank közt mozog. A vendéglők szolgálatában 23.997 személy volt alkalmazva, a kiknek fizetése, — a borot- válókat nem számítva-— 8,756.500 frankra rúgott. A vendéglők üzleti költségei 74 millióra mentek. Ebből 50 millió esett konyhára, 7V2 millió általános kiadásokra, ugyanannyi épületfentartásra, 572 millió fűtés- és világításra s végül nagy összegek adóra, biztosításra, hirdetésekre stb. Az összes kiadások tehát mintegy 83 millió frankra rúgtak s ebből a vendéglősök 1894-ben 3172 millió tiszta nyereséget tettek zsebre. Ha mindezek után azt tekintjük, hogy a szállodások által kiadott pénz csaknem egészen Svájcban marad dig lehűdtődtem attól a végtelen hideg közönytől, mellyel szenvedélyteljes vallomásom fogadta. Helyzetünk komolysága és a bensőbb társadalmi kötelék megkívánta a dolog kölcsönös és alapos tisztázását. Margit himezés nélkül ünnepélyesen kijelentette, — miszerint az az ür, mely köztem és közötte a társadalmi egyenrangúság tekintetében tátong, — csakis egy főispánság, vagy esetleg képviselőség elnyerése által lenne áthidalható — annyira eszemre téritett, hogy szétzúzott kebellel ugyan, de azzal az erős elhatározással hagytam el őt, hogy erős, férfias akarattal fekszem neki összetákolni darabonként azokat az alkotó részeket, melyek e rengeteg nagy ür áthidalásához okvetlenül szükségesnek mutatkoztak. Én nem fáradtam ki e nehéz és verejté- kes munkában, de Margit könnyebbnek és czél- szerübbnek találta, hogy még vén leánysága — tehát 20 évvel ezelőtt örök hűséget esküdött — nem ugyan egy főispánnak, sem pedig egy országgyűlési képviselőnek — hanem a vidék egy anyagilag tönkretett — sok ősökkel, de még több adósággal dicsekedhető — úri embernek. íróasztalomon állott még mindig a húsz év előtti most már elsárgult arczképe —- nem annyira a szerelem és imádat tárgya most, mint az őszintén igaz és feledhetetlen emlékezésé.
