Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-03-11 / 8. szám
Budapest,' 1899. (2) BUDA és VIDÉKÉ Márczius 11. és ha ezekhez hozzászámítjuk a más mellékiparágakból, nevezetesen kocsik, öszvérek, vezetők stb. származó jövedelmeket is, -—- akkor azt a pénzforgalmat, melyet ebben a szerencsés országban az idegenek előidéznek -— több mint 200 millió frankra lehet becsülni“. A mi hegyeink és völgyeink, síkjainkra egy kis áldozattal, jóakarattal sokkal nagyobb idegen forgalmat lehetne vonzani. Nem csak bérczeink, de a délibábos róna minden pontján lehetnének üdülőhelyek, s mindenütt talál az idegen szív és lélek nemesitőt s költészetet. Komolyan lásson a székes főváros a munkához s vezérszerepet ragadjon kezébe az országos fürdőegyletben. Erkölcsi súlyát mutassa ki a közegészség tanácsa s vegyenek részt a fürdőegylet tanácskozásain a vármegyék és városok. Tartsák a balneologusok ebben az esztendőben gyűlésüket Budán, hogy ezzel is ismerjék el Budának és vidékének hivatását. E. Gy. A turisták tíz éve . . . A hazai turisták A Turisták Lapjában beszámolnak tiz éves hasznos és hazafias műkö- désökről. Ez a derék egyesület valóban megérdemli az elismerést s őszinte szívből kívánhatjuk felvirágzását. A hazai legszebb vidékekhez vezetett zarándoklatokat és hangoztatta a magyar szót ott, a hol nem igen szokott hangzani. Az 1—X. évig terjedő tárgymutatót dr. Thirring Gusztáv budai polgártársunk s a statisztikai tudomány egyik oszlopa állította össze, melyből kitűnik, hogy az egyesület mindenütt és mindenfelé lankadatlanul buzgólkodott. Budának vidékére különös súlyt fektetett s közöljük a gazdag tárgymutatóból azt a mi ezt kitünteti: A budakeszi Máriákig mondája (dr. Herrmann A.) A budapesti Margitsziget fái (Hanusz J.) A budapesti Osztály kirándulása a Szénáshegyre (Dery J.) Ercsi (dr. Mihalovics B.) képpel, Szt.-Endre és Visegrád vidéke (dr. Thirring G.) Szt.-Endrei vasút fontossága a turistaság szempontjából (dr. Thirring G.) Budapest-Eszter- gomi vasút (Takách M.) térképpel. Kirándulók kalauza a Budapest-Szt.-Endrei vasút mentén (dr. Thirring G.) Kirándulók kalauza a Duna jobb partján és a Szt.-Endrei Dunaág vidékén Mégis? . . . A künn egyre jobban zúgó zivatar egy hó lavinát söpört le az átellenes ház tetejéről s teljes erejével zúdította azt ablakaimra, — az erős zörgés közepette, egyszerre önkényte- lenűl nagyot dobbant a szivem . . . ah ! halga! ajtómon olyszerű kopogást hallottam, mit csak oly egyének idéznek elő, kik az irgalmasság gyógyforrásához közelednek, hogy sajgó sebeikre a felebaráti szeretet gyógy balzsamát csepegtessék. A múlló zaj szüntével, ügyet sem vetve pillanatnyi megdöbbenésemre, félig behúnyt szemmel, az alkony mind halványulóbb kétes világánál tovább merengtem a múltak emlékein és félve kutattam egy sűrű ködfátyolon keresztül az ismeretlen jövő felé . . . Az ajtóm halkan megnyílt ... s az est alkony halványan derengő fényénél testben és lélekben megelevenülve állott a húsz évvel ezelőtt általam rajongással imádott és első szerelmem megdicsőűlt tárgya : Margit . . . Felállani! eléje rohanni ! lábaihoz vetni akartam magamat, de a meglepetés megbénította egész testemet. Ugyanaz a ragyogó, de daczos szépség állott előttem, ki őrjöngő és szenvedélyes vallomásom alkalmával hideg közönnyel mutatott (dr. Thirring G.) Budapest környékének közlekedési eszközei (dr. Thirring G.) térképpel. Pomázi Kőhegy (dr. Jankó J.) képpel. Adatok a pomázi szerbek néprajzához (dr. Jankó J.) Pomázi vőfélyköszöntő, Főúri kirándulás Pomázra ezelőtt száz évvel (dr. Herrmann A.) Csobáuka (Mous- song G.) 5 képpel Csobánkai -Szentkút mondája; csobánkai czigány dala (dr. Herrmann A.) Dömör- kapu (dr. Thirring G.) képpel. Pilis és a Dobogókő (dr. Thirring G.) 3 kép, térképpel Pilisi Vaskapu (dr. Thirring G.) képpel Télen a Pilis körül (Dőri Gy.) Utjelzések a Pilis : Dobogókő környékén (dr. Fialowski L.) Dobogókőn (dr. Mari- novich I.) 2 képpel. Esztergomból a Dobogókőre (Burány J.) Kirándulás a Dobogókőre (Bertha S.) Metecrologiai állomás a Dobogókőn (Héjás E.) Dobogókő és menedékháza (Pfinn J.) 2 kép, 3 tervrajz. Báró Eötvös Loránd-menedékház felavatása (Holfeld H.) Kirándulás a Zsivány- barlanghoz (Moussong G.) 2 képpel. Keserűsre kirándulás (dr. Marinovich I.) képpel. Prédikálószéken és Dobogókőn át a Kétágú hegyre (Dőri Gy.) 3 képpel. Esztergom tájszépségei (dr. Körösi L.) 4 képpel. Sajnos, hogy a turisták tagjai között kevés közigazgatási és községi tisztviselőt látunk, pedig ezektől csakugyan elvárhatnánk, hogy minden erejökből támogatnák az egyesületet, melynek kirándulásai után előnyösen ismerik meg a vidéket, irodalmi színvonalon álló alapos közleményekből. Az elöljáróságok csak nem akarják belátni, hogy a szép vidék kincs, melyből a községek jólléte fakad, s ebből több jövedelem ered, mint a pótadókból. Az uj kormány és a tisztviselők. A beállott politikai szélcsend az uj kormánynak egy szép és nemes cselekedetre adott alkalmat s ez a szép tett volna a tisztviselők fizetésének rendezése;.... Buda tisztviselő város, itt a polgárság jólléte a tisztviselők jóllétéből ered- Mig a fizetés a mostani megélhetésre kevés állapotban marad addig Buda kereskedése és ipara is tengődik. A fogyasztó sanyarusága kihat a kereskedésre és iparra is. Maga az államgépezet is sokat szenved az által, ha a hivatalnokok nincsenek jól javadalmazva. A drágaság folytonosan nő, s a hivatalnoknak tisztességesen kell járni, nagyon is középszerűen élni, tehát túl terheli magát mellék foglalkozásokkal a miben élet ereje kimerül. Alig jön haza a hivatalból újra futni kell, hogy szűk kenyerét kipótolhassa. Alig marad azon tátongó őrvényre — melyet én húsz év alatt a legfárasztóbb munka árán is alig bírtam át hidalni. Ugyan annak az arany szőke hajnak glóriájával volt övedzve ártatlan üde arcza, és tenger kék szemének mély tükrében felczikázott azon villamos szikra, melynek árama sokszor vérbe borította a forró szenvedélytől izzó szemeimet . . . Ugyan azokkal a rythmicus lépésekkel közeledett felém, mely Junói alakját a táncztermek Istennőjévé varázsolta, — s ugyanazon mélabús fülbemászó hangon, mely az érző szív ösz- szes húrjait megpengeti ; szólt hozzám : Uram. A meglepetés és gondolataim mámora oly renditőleg hatottak rám, hogy arczomat a hideg veríték borította el és szivem lázasan dobogott. A természetes és gyöngéd csengésű hang, valamint a direct megszóllitás észretéritett s meggyőződtetett arról, hogy nem egy tüneménynyel, hanem egy élő lélekkel állok szemben. Hebegve és félig még önkívületben mutattam udvariasan egy üresen álló székre s reszkető kezekkel idegesen gyújtottam fel a lámpát . . . A fellobbanó lámpa világánál Margit szépségének teljes pompájában s ifjúságának fokozódott ragyogásában ült velem szemközt. ideje, hogy családjának élhessen s ezért hanyatlik közöttük is a családi élet. A rossz viszonyok miatt legtöbben nem is alapíthatnak családot, kárt okozva a népesedésnek. Itt Budán, hol annyi a tisztviselő, látjuk legjobban vergődésüket azoknak, kik fontos és nélkülőzhetlen, hasznos tényezői az állam életnek, és pusztulnak a helyett, hogy gyarapodnának. Szomorú kép ez, a minek nem szabad ily szomorúnak maradni, mert nem csak anyagi romlások, de erkölcsi betegségek is keletkeznek belőle. Gondoljon utat és módot az állam a tisztviselők megmentésére, mert még szomorúbb lesz a kép, mint eddig volt. A il-ik kerület közmunka programmja. A 11-ik kerületi választmány Kürtös Gyula elöljáró elnöklete alatt tartott ülésében az 1900. évre szóló munka programmot a következőkben javasolja megállapítani. 1. ) Margitrakpart felső síkjának gránittal való kikövezése, miután már az alsó sík kikövezése az idén fog megtörténni. 2. ) Retek-utcza rendezése és gránittal való kövezése. 3. ) Krisztina körútnak gránittal való burkolása. 4. ) A Zsigmond utczának a Pálffy-tér és Margit-körut közti részének rendezése, tekintettel a Margit-hid építése alkalmával kötött szerződésekre. 5. ) A Fő-utcza járdájának aszfaltozása. 6. ) Bomba-tér rendezése. 7. ) Tölgyfa-utcza trachyttal való burkolása. 8. ) Nagy Rókris-\itc,za. meghosszabbítása a Lövöldéig és macadámszerü kiépítése. 9. ) Rét-utcza szabályozása és macadámszerü kiépítése. 10. ) Henger-utcza kikövezése. 11. ) Szegényház-utcza rendezése. 12. ) Tégla-utcza kikövezése. 13. ) Tillér-utcza rendezése. A macadám-utak fentartására 42,000 frtot kér. A beltelki-utak kijavítására 22,000 frtot kér. Frommann István indítványára előterjesztést tesz a két részre osztott Trombitás-ut egyik szakaszának „Alvinczy-utnak leendő elnevezése végett. Mocskonyi Gyula és Szalay Győző választmányi tagok indítványára előterjesztést tesz a fővárosi tanácshoz a Gyorskocsi és Vitéz-uiczk- nak légszesz világítással való ellátása végett. Ezenkívül több közjótékonysági ügyet is intézett el. A kölcsönös néma bámulat — testének hullámos mozgása, szemének bűvös-bájos tekintete még akkor is álomképet varázsolt elém, és ábránd képeim csak akkor foszlottak szét s a valóra csak akkor ébredtem, mikor ő bemutatkozva, szép csengésű hangjából tudtam meg, hogy ő az én volt Margitomnak, az első szerelmem és imádatom tárgyának egyetlen leánya. Ha e pillanatra vissza emlékezem — agyamban még most is megrendülnek az érzékenység legfinomabb szálai és majdnem rejtélyessé teszik a valót. De térjünk tárgyamra, mert e tárcza szűk kerete határt szab minden ábrándos túlcsapon- gásnak. Első szerelmem tárgyának élő hasonmása és egyetlen leánya egy prózaias kéréssel fordult hozzám atyja nevében, hogy tekintettel a régibb összeköttetésre és barátságra, de különös tekintettel elhunyt neje iránti kegyeletemre stb. stb. — én mint befolyásos honatya és előkelő gyakorló ügyvéd, vállaljam el egyetlen és kétes birtokperüknek jogvédelmét, melynek megnyerése vagy elvesztése képezi jövő anyagi létezésük alapját. A pillanat, melynek körülményei e látogatást szülték, az előttem ülő és phőnixként porai- * ból újra kiemelkedő ábránd képem angyali ar-