Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)

1899-03-11 / 8. szám

Budapest,' 1899. (2) BUDA és VIDÉKÉ Márczius 11. és ha ezekhez hozzászámítjuk a más mellékiparágakból, nevezetesen kocsik, öszvérek, vezetők stb. származó jöve­delmeket is, -—- akkor azt a pénzforgal­mat, melyet ebben a szerencsés országban az idegenek előidéznek -— több mint 200 millió frankra lehet becsülni“. A mi hegyeink és völgyeink, sík­jainkra egy kis áldozattal, jóakarattal sokkal nagyobb idegen forgalmat lehetne vonzani. Nem csak bérczeink, de a délibábos róna minden pontján lehetnének üdülőhelyek, s mindenütt talál az idegen szív és lélek nemesitőt s költészetet. Komolyan lásson a székes főváros a munkához s vezérszerepet ragadjon kezébe az országos fürdőegyletben. Er­kölcsi súlyát mutassa ki a közegészség tanácsa s vegyenek részt a fürdőegylet tanácskozásain a vármegyék és városok. Tartsák a balneologusok ebben az esztendőben gyűlésüket Budán, hogy ezzel is ismerjék el Budának és vidé­kének hivatását. E. Gy. A turisták tíz éve . . . A hazai turisták A Turisták Lapjában be­számolnak tiz éves hasznos és hazafias műkö- désökről. Ez a derék egyesület valóban meg­érdemli az elismerést s őszinte szívből kíván­hatjuk felvirágzását. A hazai legszebb vidékekhez vezetett zarándoklatokat és hangoztatta a ma­gyar szót ott, a hol nem igen szokott hangzani. Az 1—X. évig terjedő tárgymutatót dr. Thirring Gusztáv budai polgártársunk s a sta­tisztikai tudomány egyik oszlopa állította össze, melyből kitűnik, hogy az egyesület mindenütt és mindenfelé lankadatlanul buzgólkodott. Budának vidékére különös súlyt fektetett s közöljük a gazdag tárgymutatóból azt a mi ezt kitünteti: A budakeszi Máriákig mondája (dr. Herr­mann A.) A budapesti Margitsziget fái (Hanusz J.) A budapesti Osztály kirándulása a Szénás­hegyre (Dery J.) Ercsi (dr. Mihalovics B.) kép­pel, Szt.-Endre és Visegrád vidéke (dr. Thirring G.) Szt.-Endrei vasút fontossága a turistaság szempontjából (dr. Thirring G.) Budapest-Eszter- gomi vasút (Takách M.) térképpel. Kirándulók kalauza a Budapest-Szt.-Endrei vasút mentén (dr. Thirring G.) Kirándulók kalauza a Duna jobb partján és a Szt.-Endrei Dunaág vidékén Mégis? . . . A künn egyre jobban zúgó zivatar egy hó lavinát söpört le az átellenes ház tetejéről s teljes erejével zúdította azt ablakaimra, — az erős zörgés közepette, egyszerre önkényte- lenűl nagyot dobbant a szivem . . . ah ! halga! ajtómon olyszerű kopogást hallottam, mit csak oly egyének idéznek elő, kik az irgalmasság gyógyforrásához közelednek, hogy sajgó sebe­ikre a felebaráti szeretet gyógy balzsamát cse­pegtessék. A múlló zaj szüntével, ügyet sem vetve pillanatnyi megdöbbenésemre, félig behúnyt szemmel, az alkony mind halványulóbb kétes világánál tovább merengtem a múltak emlékein és félve kutattam egy sűrű ködfátyolon keresz­tül az ismeretlen jövő felé . . . Az ajtóm halkan megnyílt ... s az est alkony halványan derengő fényénél testben és lélekben megelevenülve állott a húsz évvel ez­előtt általam rajongással imádott és első sze­relmem megdicsőűlt tárgya : Margit . . . Felállani! eléje rohanni ! lábaihoz vetni akartam magamat, de a meglepetés megbénította egész testemet. Ugyanaz a ragyogó, de daczos szépség állott előttem, ki őrjöngő és szenvedélyes val­lomásom alkalmával hideg közönnyel mutatott (dr. Thirring G.) Budapest környékének közleke­dési eszközei (dr. Thirring G.) térképpel. Pomázi Kőhegy (dr. Jankó J.) képpel. Adatok a pomázi szerbek néprajzához (dr. Jankó J.) Pomázi vő­félyköszöntő, Főúri kirándulás Pomázra ezelőtt száz évvel (dr. Herrmann A.) Csobáuka (Mous- song G.) 5 képpel Csobánkai -Szentkút mondája; csobánkai czigány dala (dr. Herrmann A.) Dömör- kapu (dr. Thirring G.) képpel. Pilis és a Dobogó­kő (dr. Thirring G.) 3 kép, térképpel Pilisi Vas­kapu (dr. Thirring G.) képpel Télen a Pilis kö­rül (Dőri Gy.) Utjelzések a Pilis : Dobogókő kör­nyékén (dr. Fialowski L.) Dobogókőn (dr. Mari- novich I.) 2 képpel. Esztergomból a Dobogókőre (Burány J.) Kirándulás a Dobogókőre (Bertha S.) Metecrologiai állomás a Dobogókőn (Héjás E.) Dobogókő és menedékháza (Pfinn J.) 2 kép, 3 tervrajz. Báró Eötvös Loránd-menedékház fel­avatása (Holfeld H.) Kirándulás a Zsivány- barlanghoz (Moussong G.) 2 képpel. Keserűsre kirándulás (dr. Marinovich I.) képpel. Prédikáló­széken és Dobogókőn át a Kétágú hegyre (Dőri Gy.) 3 képpel. Esztergom tájszépségei (dr. Körösi L.) 4 képpel. Sajnos, hogy a turisták tagjai kö­zött kevés közigazgatási és községi tisztviselőt látunk, pedig ezektől csakugyan elvárhatnánk, hogy minden erejökből támogatnák az egyesü­letet, melynek kirándulásai után előnyösen is­merik meg a vidéket, irodalmi színvonalon álló alapos közleményekből. Az elöljáróságok csak nem akarják belátni, hogy a szép vidék kincs, melyből a községek jólléte fakad, s ebből több jövedelem ered, mint a pótadókból. Az uj kormány és a tiszt­viselők. A beállott politikai szélcsend az uj kor­mánynak egy szép és nemes cselekedetre adott alkalmat s ez a szép tett volna a tisztviselők fizetésének rendezése;.... Buda tisztviselő város, itt a polgárság jól­léte a tisztviselők jóllétéből ered- Mig a fizetés a mostani megélhetésre kevés állapotban marad addig Buda kereskedése és ipara is tengődik. A fogyasztó sanyarusága kihat a kereskedésre és iparra is. Maga az államgépezet is sokat szenved az által, ha a hivatalnokok nincsenek jól javadal­mazva. A drágaság folytonosan nő, s a hivatal­noknak tisztességesen kell járni, nagyon is középszerűen élni, tehát túl terheli magát mel­lék foglalkozásokkal a miben élet ereje kimerül. Alig jön haza a hivatalból újra futni kell, hogy szűk kenyerét kipótolhassa. Alig marad azon tátongó őrvényre — melyet én húsz év alatt a legfárasztóbb munka árán is alig bírtam át hidalni. Ugyan annak az arany szőke hajnak gló­riájával volt övedzve ártatlan üde arcza, és tenger kék szemének mély tükrében felczikázott azon villamos szikra, melynek árama sokszor vérbe borította a forró szenvedélytől izzó sze­meimet . . . Ugyan azokkal a rythmicus lépésekkel kö­zeledett felém, mely Junói alakját a táncztermek Istennőjévé varázsolta, — s ugyanazon méla­bús fülbemászó hangon, mely az érző szív ösz- szes húrjait megpengeti ; szólt hozzám : Uram. A meglepetés és gondolataim mámora oly renditőleg hatottak rám, hogy arczomat a hideg veríték borította el és szivem lázasan do­bogott. A természetes és gyöngéd csengésű hang, valamint a direct megszóllitás észretéritett s meggyőződtetett arról, hogy nem egy tünemény­nyel, hanem egy élő lélekkel állok szemben. Hebegve és félig még önkívületben mu­tattam udvariasan egy üresen álló székre s reszkető kezekkel idegesen gyújtottam fel a lámpát . . . A fellobbanó lámpa világánál Margit szép­ségének teljes pompájában s ifjúságának foko­zódott ragyogásában ült velem szemközt. ideje, hogy családjának élhessen s ezért hanyat­lik közöttük is a családi élet. A rossz viszonyok miatt legtöbben nem is alapíthatnak családot, kárt okozva a népese­désnek. Itt Budán, hol annyi a tisztviselő, látjuk legjobban vergődésüket azoknak, kik fontos és nélkülőzhetlen, hasznos tényezői az állam élet­nek, és pusztulnak a helyett, hogy gyarapodná­nak. Szomorú kép ez, a minek nem szabad ily szomorúnak maradni, mert nem csak anyagi romlások, de erkölcsi betegségek is keletkeznek belőle. Gondoljon utat és módot az állam a tiszt­viselők megmentésére, mert még szomorúbb lesz a kép, mint eddig volt. A il-ik kerület közmunka programmja. A 11-ik kerületi választmány Kürtös Gyula elöljáró elnöklete alatt tartott ülésében az 1900. évre szóló munka programmot a követ­kezőkben javasolja megállapítani. 1. ) Margitrakpart felső síkjának gránittal való kikövezése, miután már az alsó sík kikö­vezése az idén fog megtörténni. 2. ) Retek-utcza rendezése és gránittal való kövezése. 3. ) Krisztina körútnak gránittal való bur­kolása. 4. ) A Zsigmond utczának a Pálffy-tér és Margit-körut közti részének rendezése, tekintettel a Margit-hid építése alkalmával kötött szerződé­sekre. 5. ) A Fő-utcza járdájának aszfaltozása. 6. ) Bomba-tér rendezése. 7. ) Tölgyfa-utcza trachyttal való burkolása. 8. ) Nagy Rókris-\itc,za. meghosszabbítása a Lövöldéig és macadámszerü kiépítése. 9. ) Rét-utcza szabályozása és macadám­szerü kiépítése. 10. ) Henger-utcza kikövezése. 11. ) Szegényház-utcza rendezése. 12. ) Tégla-utcza kikövezése. 13. ) Tillér-utcza rendezése. A macadám-utak fentartására 42,000 frtot kér. A beltelki-utak kijavítására 22,000 frtot kér. Frommann István indítványára előterjesz­tést tesz a két részre osztott Trombitás-ut egyik szakaszának „Alvinczy-utnak leendő elnevezése végett. Mocskonyi Gyula és Szalay Győző választ­mányi tagok indítványára előterjesztést tesz a fővárosi tanácshoz a Gyorskocsi és Vitéz-uiczk- nak légszesz világítással való ellátása végett. Ezenkívül több közjótékonysági ügyet is intézett el. A kölcsönös néma bámulat — testének hullámos mozgása, szemének bűvös-bájos te­kintete még akkor is álomképet varázsolt elém, és ábránd képeim csak akkor foszlottak szét s a valóra csak akkor ébredtem, mikor ő bemu­tatkozva, szép csengésű hangjából tudtam meg, hogy ő az én volt Margitomnak, az első sze­relmem és imádatom tárgyának egyetlen leánya. Ha e pillanatra vissza emlékezem — agyamban még most is megrendülnek az érzé­kenység legfinomabb szálai és majdnem rej­télyessé teszik a valót. De térjünk tárgyamra, mert e tárcza szűk kerete határt szab minden ábrándos túlcsapon- gásnak. Első szerelmem tárgyának élő hasonmása és egyetlen leánya egy prózaias kéréssel for­dult hozzám atyja nevében, hogy tekintettel a régibb összeköttetésre és barátságra, de külö­nös tekintettel elhunyt neje iránti kegyeletemre stb. stb. — én mint befolyásos honatya és elő­kelő gyakorló ügyvéd, vállaljam el egyetlen és kétes birtokperüknek jogvédelmét, melynek megnyerése vagy elvesztése képezi jövő anyagi létezésük alapját. A pillanat, melynek körülményei e láto­gatást szülték, az előttem ülő és phőnixként porai- * ból újra kiemelkedő ábránd képem angyali ar-

Next

/
Thumbnails
Contents