Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-02-21 / 6. szám
Budapest 1899. Vili. évfolyam 6. sz. Február 21. fBöjtelö hava) BUDA és VIDÉKE SZERKESZTI: ERDÉLYI GYULA. KI A13 Ó - HIV AT A L, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek: Budapest, I., Városmajor-u. 28. Császka György. Császk a György kalocsai érsek Julius hó 19-én üli meg püspökké szentelésének huszonötödik évfordulóját. Az érsek jubileumára, amelyen részt vesz T a 11 i a n i pápai nuncius is, nagyban készülnek a kalocsai egyházmegyében. Császka érsek több nagyobbszabásu adománnyal készül jubileumának napját emlékezetessé tenni. így 100.000 forint költséggel újjá akarja épittetni a kalocsai székesegyházat, kibővíti a szemináriumot. A nemrég lerombolt kalocsai plébánia templom helyett újat akar épittetni Császka érsek, 150.000 frtot pedig két uj kanonoki stallum alapítására szán és pedig olyképen, hogy ennek a tőkének a kamatai felerészben a szeminárium rektorát és az érseki oldalkanonokat illessék. Ezen kívül helyre akarja állítani az egykori bácsi káptalant oly módon, hogy egy-két év alatt felépitteti a zom- bori templomot és egyúttal lakást építtet a templom közelében öt kanonok számára. A bácsi káptalan dotálására a bácsi uradalomtól ezer holdat hasítanának ki a ki a király jóváhagyásával. A káptalan tagjai a bácsi, zombori és bács-monostor- szegi plébánosok lennének, azonkívül pedig az egyházmegyének azok az idősebb papjai, a kiket kanonokká neveznek ki. Császka György ép úgy, mint a herczegprímás, budai lakos is. Ha az ügyek a székes fővárosba szállítják, budai palotájában tölt hosszabb időt. A főpapságnak példa ez, hogy Budán építsen a király közvetlen közelében. Ha ezt a példát követnék a főpapok, úgy Buda gyorsan emelkednék a szellem és előkelőség székhelyévé. Császk a György jubileumán az egész haza szivével vesz részt. Mint pap, mint főpap azok közé tartozik, kiknek nevét minden magyar hálás tisztelettel említi. Ebben az ünnepben ki kell fejezni az egész országnak az elismerést a két gyeletet a kitűnő személyiség iránt, kB fennkölt szellnm, mély vallásosság és igaz hazafiság jellemeznek. Császka György valódi pap, ki Jézus szolgálatának, törvényei beteljesedésének szenteli idejét. Nemes szerénysége bölcsességgel párosul. Sem hazájához, sem Jézus hitvallásához soha hiite- len nem volt. Megjelenik havonként háromszor. Előfizetési árak : Egész évre 12 korona, lel évre 6 korona, évnegyedre 3 korona. SZEIv’KESTO SÉO : I.. Városmajor-utcza 28. Kéziratok és közleményeket ide kérjük küldeni. Szegény Viléz László! Ki hitte volna, hogy szegény V i- téz László ellen, — ki a német Hans- wu rs t o t megmagyarositotta s a Városmajorban levő szerény sátorában magyaG rul vidítja a gyermekeket — is támadni fognak. Két ur Schlesinger Sándor éá Kätscher Lipót azzal tette magát híressé, hogy a tanácsnál kérelmezték a Városmajor területén, levő mutatványos bódék betiltását, mert a zsivaj, a kintornák zűrzavaros hangjai háborgatják az ott lakók nyugalmát. A fővárosi kültelki bizottság úgy nyilatkozott, hogy újabb engedélyeket nem adnak és a már meglevőknek fülhasogató lármája is lehetőleg korlátoztassék. Mintha csak fakó lován vágtató Edgár király bősz szavait hallanám : Felköti etem a lord majort, Ha bosszant bármi nesz. Szegény városmajor környékbeli lakók, hát csakugyan olyan idegességet keltő zsivaj van ezen a helyen, mit egy magyar four előre látó bölcsessége népligetnek alapított azokkal a területekkel együtt, melyen a Kr isz t-i na-k öru t egyrésze, Bors-, Csaba-és V érmező- utczák épültek valószínűen ellenkezésbe jőve a hagyományozó nagylelkűségének czéljaival. Schlesinger Sándor s Kätscher Lipót uraknak az óriási zsivajjal sikerült felültetni a kültelki bizottságot, melynek tagjai közül sokan ismerhetik a Városmajort. A szegény Vitéz Lászlónak van egy rigó tanító kintornája, a czéllövőnek, hintának nincs, a körönd játéknak is van egy kintornája, a mi mellbetegségben szenved, az amerikai fényképésznek nincs. Ebből áll a Városmajor óriási zsivaja. Mig Pesten bőkezűen gondoskodtak a gyermekek mulatságairól, addig Budán négy kis bódéja volna a gyermek és nép örömnek. Schlesinger Sándor és Kätscher Lipót urak bizonyosan nem tudják, mit mondott a J é- z ii s Krisztus? Ezt mondta: Bocsássátok hozzám a gyér m e- keket, mert övék a m en y éknek országa. Mi jogon és okon akarják ők a véges emberek az Isten fia kijelentését érvénytelenné tenni ? Miért akarják a gyermekeket és a népet az örömtől, a szórakozástól megfosztani ? Miért szüntessenek meg olyan zsivajt, a mi nem létezik ? A Városmajor környékének bérházakkal és nagy épületekkel való beépítése egy szerencsétlen gondolat volt, ép oly szerencsétlen, mint a Várkert oldaláé. Ha, a mint én tudom, a Marczibányi- féle alapítvány levél rendeltetésétől eltértek, úgy építettek volna ide villákat írtek közepén, ne bérkaszárnyákat, melyekbe alig-alig fog kerülni lakó. De ha ezek a bérházak zsúfolva lesznek is lakókkal, alig hiszem, hogy még egy Schlesinger és Kätscher kerüljön, ki megirigyelje a gyermekek és nép örömét, s hadat izenjen szegény Vitéz Lászlónak . . . A Városmajor rendeltetése az, hogy az szórakozás s különösen a gyermeköröm helye legyen. Nem, tisztelt uraim, mi nem szeretnénk azt, ha a Városmajorban fel nem hangzanék gyermekeink vidám örömzaja, s nem is hisszük azt, hogy a tanács azt, a mit önök akarnak elrendelje. Mi kérelmezni fogjuk a tanácsnál azt, hogy a Városmajorból legyen egy gyermekliget, hova engedélyezzenek még több mutatványt, hol rendezzenek be a gyermekeknek játszóhelyet, a nagyoknak gyepen, a kicsinyeknek szép fövenyen. Kérelmezni fogjuk az Á 1 1 a t k e r t igazgatóságánál azt, hogy tegye le alapját egy kisebbszerű budai éllatkertnek. A székesfővárosnak jövedelemre van szüksége, sürgetni fogjuk tehát azt, hogy a Városmajorban levő vendéglőt jobb karba helyeztesse, s odavaló bérlőnek adja ki. Ez a közönség érdeke, a mit tiszteletben kell tartani, j' A hagyományozó nem akarta azt, hogy a Városmajorból kikerekitsenek telkeket, hogy történt, mi jogon, erről az alapitó levélből kellene meggyőződni. Akár van az alapítólevélben, akár nincs, a beépítés megtörtént s a Városmajor rendeltetéséből egy jó rész elveszett. A mi meg van, azt meg kell tartartani czéljának, rendeltetésének, mert nemsokára nem egy, de nagyon sok tüdőbeteg telepre lesz szükségünk. Hová menjen a budai gyermek? A Zugligetben és Istenhegyen nincsen közhely, az egyetlen Városmajor az, hol egy kicsit mozoghat, járhat, szórakozhat. Megvagyok győződve, hogy a közoktatás lelkes és szakavatott ministere oly módon fog ebbe a kérdésbe beleavatkozni, a mi Schlesinger és Kätscher uraknak nem fog tetszeni. Sem a közoktatás, sem a belügy miniszterre nem fogja engedni azt, hogy a Lágymányos
