Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)

1899-02-21 / 6. szám

Budapest, 1899. (2) gyárváros legyen, a V érmezőt beé­pítsék s azután messze fekvő kültelke­ken vagy a közeli községekben kelljen j a tüdőbetegeknek szanatóriumnak telket ; vásárolni vagy elajándékozni. A Városmajor rendezése, jókarban tartása, öntözése elodázhatatlan. Vagy tovább is a tisztiszolgák lovasjátékai folyjanak itt? Az ördögárok építése után maradt salak megölte a gyepet, kőraká­sok hevernek minden felé. Ezt a vál­lalkozóval kellene rendbe hozatni s nem szabad a székes főváros nyakába esni a költségnek. Komoly figyelmébe ajánljuk a tanács­nak a Városmajort és gyermekeink örömét. E. Gy. / Az örök imádás temploma. E czim alatt a „Buda és Vidéke“ folyó hó 1-én megjelent szamában czikket kö­zölt, melyben ellenvéleményt adott a mérnöki hivatal nézetével szemben, mely azt indítvá­nyozta, hogy a Belváros szabályozása folytán az Eskü-téren épülő uj belvárosi templom le­gyen az örök imádás fogadalmi temploma. A „Buda és Vidéke“ ez indítvánnyal ellenkezőleg annak a nézetének adott kifejezést, hogy a fogadalmi templomnak Budán kell fel­épülnie, hol a megboldogult királyné fájdalommal teljes szive annyiszor enyhült meg, a szép és szabad természetben ; s ajánlotta mint a legal­kalmasabb helyet a templom felépítésére az Orbán h e g e t. Hogy a „Buda és Vidéke“ ez indítványa még az előkelőbb körökben is viszhangra s tetszésre talált, legjobban bizonyítja egy, a lap szerkesztőjéhez intézett levél, melyet Buda egyik kiváló hölgye irt. E levélben nem csak a templomnak az Orbán hegyen való felépítését helyesli, hanem indokul azokat a fővárosra nézve nyomatékos hasznokat is felemlíti, melyek a templom fel­építésével e táj fejlődésére s kiépítésére nézve járnak. * Mennyire megörvendeztetheti agg királyun­kat, ha látja, mennyi intézkedés történik boldo­gult Fenséges neje, édes jó királynőnk emlé­kére. Hiába, hálásak csak az ő hű magyarjai tudnak lenni igazán ! — A fenséges nő szobra közel a várkastélynál foglal majd helyet, s az örök imádás temploma pedig szembe a várkas­téllyal az Orbán hegyen lesz található, melyből jóságos Erzsébet őrangyalunk veti védszárnyait a sokat szervedett, mostohán elhagyott Orbán- hegyre. Boldogult őrangyalunk, ha fogadalmi tem­ploma ide építtetnék, egyszersmint védője lenne e tájnak, melyet életében is a legjobban ked­velt, s ha köztünk volt, leggyakrabban keresett lel. E templom felépítésével ugyanis a tanács re­mélhetőleg közlekedési viszonyokat is megjavit- tatná, elannyira, hogy lehetségessé tenné e még most annyira elhanyagolt városrésznek a jó köz­lekedési utak folytán lakhatóvá tételét, feívirágo- zását. A lent jelzett czél keresztül viteléért bi­zottság is alakult, a melynek alighogy Dr. Sze- benyi Antal ur vette át az elnökségét máris reményteljesen mozognak az ügyei. A napok­ban ugyanis az érdekelt polgárság az alelnökök- kel egyetemben a Nagyméltóságu miniszter előtt tisztelegve, a vasutat a németvölgyi útra kérte. A miniszter úr a küldöttséget igen kegyesen fogadta. BUDA és VIDÉKE Csakhogy itt is egy kis hazafiatlanság fész- | kelte be magát, melylyel meg kell küzdeni. Van- ! nak pártok kik azt, a majd 15—20 év múlva ! fejlődő külső körútra kérik, mely még hozzá a hosszú várakozás után rengeteg költséggel is járna, a kisajátítások stbben, holott a német­völgyi-ut már megvan, kész, és nem kell még előbb drága pénzen megvásárolni. Ha tehát a vasút a németvölgyi-utra ke­rül, a mit remélhetünk is, mint a gomba fog­nak a házak előtűnni, és egy viruló ifjú város­résszel gazdagodik a főváros, mit most oly ne­hezen karol fel. Hej pedig sok adó fog még onnét befolyni. Fejlődését e tájnak először is a közlekedési utak és viz jelenléte mozdíthatja elő, s teheti virágzó városrésszé, melyből az örökimádás templomának kimaradnia nem szabadna. Jaj de szép, de fenséges lenne ! Legyen tehát köszönet Dr. Szebeny Antal elnök úrnak az első mozgó lépéséért ez ügy­ben. Legyen köszönet a derék honfiaknak, kik mint alelnökök támaszoszlopként mellette álltak az ügynek, úgyszintén a bátor, derék polgároknak is, de különösen ő kegyelmessége a Miniszternek, ki oty szívesen hajlott a kérésre, s ez által egy elhagyott városrész fejlődésének előmozdításában megörökítő nevet szerzett. Állítsuk tehát az örökimádás templomát az Orbán hegyre, a hol nemcsak a legméltóbb, s legszebb helye van annak, hanem a mely jelenlétével egyszersmind közelebb vonja e tájat a fővároshoz, a honnan bár nem igen távol, de a közlekedési eszközök hián még is legmesz- szebb esik. Megtiszíelés. Az emberi erények között mindenesetre legszebb a hála, ha olyanok irányában nyilat­kozik meg, akik arra méltók és érdemesek. Buda város társadalmának két előkelő állású polgára dr. Darányi Ignácz és R upp Z s i g m o n d kétségkívül azok közé tartoznak, a kik a közjóért mindig készséggel hozták meg erkölcsi és anyagi áldozataikat. Budáért, Buda felvirágzásáért, kulturális előhaladásáért e két kiváló férfiú mindenkor sokat tett. Sokat tettek a Budai könyvtár megerősítése, megizmositása terén is. Ez a jeles budai intézmény sokat köszönhet e két tettre és áldozatra kész férfiú­nak s épp azért hálájának jeléül legutóbb tar­tott közgyűlésén egyhangú nag}r lelkesedéssel a Budai könyvtáregyesület tiszteletbeli tagjaivá választották meg. Kívánjuk, viseljék e szép megtisztelést épségben, jó erőben még igen sokáig ! Sajtóper tárgy nélkül. Zimándy Ignácz törökbálinti plébános ellen Szemnecz Emil a Magyar Állam szerkesztője sajtópert indított. E sajtóper oka az Ébresztő Hangok XV-ik könyvében Szemneczről irt nehány észrevétel, mit elfogulatlan esküdtszék sértésnek nem minősíthet, tehát oly sajtóper, melynek nincs tárgya. Zimándy Ignácz egy érdekes Nyílt levelet intézett Szemneczhez, melyben ezer koronát ajánl fel, ha .Szemnecz az ő állításait megczáfolja. Zimándy Ignácz a Nyílt levél mellé a következő felhívást csatolta : Üdv az Olvasónak! Az alulirtnál, vagy a Bagó-féle könyv­nyomdában (Budapest, II., Ponty-utcza 4.) meg­rendelhetők a következő művek: Február 21. I. „Kossuth Lajos a történelem itélőszéke előtt“ („Ébresztő Hangok“ XIV. könyve.) Magyar- ország ezredéves ünnepélye alkalmával közli, és a magyar nép figyelmébe ajánlja Zimándy Ignácz 1896. Terjedelme 366 oldal. Értéke 2 forint. Ára 1 frt. II. „Kossuth Lajos a magyar intelligenczia és emigráczió itélőszéke előtt.“ („Ébresztő Hangok“ XV. könyve.) Irta Zimándy Ignácz 1898. Terjed 600 oldalra. Értéke 4 forint. Ára 1 forint. III. „Kossuth Lajos a józan magyar köz­vélemény itélőszéke előtt.“ (Ébresztő Hangok“ XVI. könyve.) A debreczeni trónfosztás ötvene­dik évfordulója emlékére irta s folyó évi ápril 14-én közrebocsátja Z. I. Terjedelme körülbelül 300 oldal. Értéke 2 forint. Ára 1 forint. E munkában 300-nál több elismerő, dicsérő, s biztató levél közöltetik, melyeket a szerző a Kossuthról irt munkáinak megjelenése alkalmá­ból kapott az ország minden részéből, előkelő hölgyek és urak, tudósok (hit-, jog- s orvosjog­tudorok), gazdatisztek, munkások s földművelők tágas köreiből. IV. Kossuth Lajos a hatodik Nagyhatalom itélőszéke előtt.“ („Ébresztő Hangok“ XVII. könyve.) A világosi fegyverletétel 50-ik évfor­dulója emlékére irta s folyó évi augusztus 13-án közrebpcsátja Z. I. Terjedelme körülbelül 300 oldal. Értéke 2 forint. Ára 1 forint. Ebben a legkülönbözőbb bel- és külföldi hírlapok mindazon czikkei lesznek közölve, a melyek 1848 óta máig Kossuth Lajos ellen megjelentek. E czikkek közlése bizonyára sokoldalú meg­szégyenítést, nagy meglepetéseket és, — - sokszerü üdvös kijózanodást fognak előidézni. V. „Kossuth Lajos hét _ magyar honvéd- tábornok itélőszéke előtt.“ („Ébresztő Hangok“ XVIII. könyve.) A tizenhárom magyar honvéd- tábornok aradi vértanuságának ötvenedik év­fordulója emlékére irta s folyó évi október 6-án közrebocsátja Zimándy Ignácz. Terjedelme körül­belül 300 oldal. Értéke 2 forint. Ára 1 forint. Felette érdekessé és tanulságossá teendik e művet ama sújtó nyilatkozatok, melyeket Fetter, Bem, Dembinszky, Perczel, Mészáros, Klapka, s Görgey magyar honvédtábornokok tettek Kossuth Lajosra vonatkozólag. A vaskos művek csekély árából láthatja kiki, hogy engem e művek kiadásánál koránt­sem nyerészkedési vágy, hanem más, nemesebb indok vezérelt, a mely onnan is kivehető, hogy a nevezett vaskos könyveket, szegényebb plébá­nosoknak, káplánoknak, szerzeteseknek, kis- papoknak, alsóbbrendű hivatalnokoknak, kéz­műveseknek, munkásoknak és földművelőknek 50 krajczár beküldése után, portómentesen küldeni kész vagyok. Igen, ebből láthatja mindenki, hogy itt nem az a főtörekvés, hogy a szerző jó üzletet csináljon, hanem az, hogy a Kossuth-kultuszt ostromló, s . az igazságot földerítő könyvek olcsó áron, a közönség minden rétegébe be­hatoljanak. A legutóbbi művemről az Ungváron meg­jelenő „Kelet“ múlt évi decz. 1. számában ez áll : „Kossuth Lajos a magyar intelligenczia és emigráczió itélőszéke előtt.“ A fenti czimü munkában válaszol mindazoknak, illetve számol le mindazokkal Zimándy Ignácz, kik őt a „Kossuth Lajos a világtörténelem itélőszéke előtt“ czimü munkájáért akár közvetlenül, akár­csak közvetve is megtámadták volt. Ennél ala­posabb, és egyúttal szellemesebb válasziratot nem is igen tudok elképzelni és épp azért ennél érdekesebb s egyúttal tanulságosabb olvasmányt sem tudnék senkinek ez idő szerint ajánlani. A vaskos, 600 oldalra terjedő könyvnek csak 1 forint az ára, és kapható a szerzőnél Török- Bálinton, vagy Bagó Márton és fia könyvnyom­dájában, Budapest, II. kerület Ponty-utcza 4. sz. alatt. Zsatkovics K. György, a Magyar Törté­nelmi Társulat tagja.“

Next

/
Thumbnails
Contents