Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-01-01 / 1. szám
Budapest, 1899. (4) BUDA és VIDÉKÉ Január 1. datlanul folynak az ásatások, feléje sem néz, -csupán azért, mert Ó-Budán vagyon. Európa fővárosainak csaknem mindegyike bir olyan városrészszel, mely iránt a lakosság, — több-kevesebb jogosultsággal — valami ominózus előítélettel viseltetik. — Párisban la Viliette a hírhedt kerület; a francziák jóformán maguk sem tudják miért. — Itáliában a régi ghettók állnak rossz hírben, a melyekben kétes exisztencziák nyomorognak. Nem a társadalom salakja lakik ott, melyet ez azelőtt kivetett magából, s a mely ma egyenletesen szerte- oszlik s a nagy városok minden zugába egyaránt belefurakodhatik; a városi lakosság gondolkodásmódjának egy sajátos jelensége az hogy városrészei egyikét vagy másikát a Sle- mil szerepére kárhoztatja. — Jelentős históriai múlttal dicsekedő városokban egy-egy elmosódott történelmi reminiszczencziából kerekedik rendszerint e fátum, mely az ilyen városrészekre nehezedik, mely hogy nálunk épen Ó-Budát érte, ez csak annak a bizonysága, hogy székes fővárosunk lakosságának nincs történeti folytonossága, nincs érzéke a múlt hagyományai iránt, a melyek — nem szállván át nemzedékről-n^mzedékre, — ha azokat a tudomány ki is kutatta, csak nagyon lassan válnak közkeletűekké. A tudományos kutatásokról, a melyek Ó-Buda, székes fővárosunk e történelmi szempontból leginkább klasszikus területének a múltja körül folynak, csak elvétve nyer tudomást közönségünk egy-egy rövidke s legtöbbször téves alapból kiinduló hírben. Legutóbb az ó-budai Fehéregyháza romjainak a fölfedezéséről írtak a lapok, a mely a történelmi hagyomány szerint Szent István királyunk korában Árpád sírja fölött épült. Ó-Buda határában, Pomáz és Kaláz falvak között áll kopár falaival e templomrom, a mely a Fehéregyházáról szóló s egész kis könyvtárra terjedő irodalom bizonysága szerint távolról sem lehet az, aminek most elhíresztelték ; kívül esik a határjárás vonalán, a melyről egy a Fehéregyháza fekvéséről is megemlékező, 1355. évben kelt okmányunk szól. Valószínűleg egy, a török világ idején elenyészett falu templomának a romja e faltömeg, a minővel a főváros határán kívül nem egy helyütt találkozik az ember, ha egy-egy kevésbbé járt ösvényt vesz útjába. Művészi és históriai szempontból többnyire jelentéktelen romok ezek. A minek a dicső emlékét írott adatok is megőrizték, annak a maradványai, talán az egyetlen Fehéregyházán kívül, — a mely magányosan, de O-Buda közvetlen közelében állott — beépített területen a föld alatt lappanganak. Tudvalevő dolog, hogy Ó-Buda helye már a rómaiak előtt is lakott volt; területén egymás fölé épült az évszázadok folyamán egymásután ide települt népfajok helyzeténél fogva politikai és hadi szempontból mindenkor jelentős városa. A római kultúra hagyta itt fönn legmaradandóbb nyomait, bizonyságául annak, hogy a legkiterjedtebb volt. Ä romokból, — a melyek itt a rómaiak távozása után megmaradtak, a népvándorlás korától kezdve napjainkig építkezett az egymás után idekerült lakosság. Számonkérö szék. Márkus József főpolgármester, — alig hogy főpolgármesterré lett, — azzal nyerte meg a főváros ügyes-bajos dolgai iránt érdeklődők rokonszenvét, hogy a negyedszázad óta pihenő számonkérö szék felújítását vette tervbe. A számonkérö szék eszméje, — mely mindenütt, a hol csak közigazgatás van, sikerrel működik, a főváros hivatalaiban érthető konsternácziót keltett, a mi azért következett be, mert a mi hivatalaink éppen a komoly és kellő szigorral szemlélődő érdeklődés hiányában olyan állapotban voltak, hogy a követelményeket alig elégítették ki. Flalomszámra ment a restancziák száma. A következményeket pedig természetesen nem a hivatalnok uraknak, hanem a polgárságnak kellett viselnie. A mint azonban a főpolgármester, — a kit mindenütt erélyes kezű embernek ismernek — rászánta magát a számonkérö szék felállítására, nyilvánossá lett, hogy a közigazgatás hatása is a kívánt formában fog megnyilatkozni. És a számonkérö szék felállittatott és meg is kezdte a működését. A számonkérö szék tagjai a múlt hónapban ültek össze először, hogy a hivatalok működése felett kritikát gyakoroljanak, de ezt az első ülést voltaképpen nem is lehet számba- venni, mert a meglepetéstől még magokhoz nem tért hivatalok a szükséges adatokat nem tudták beszolgáltatni. így aztán csak a követendő irányelvek megállapításába mehetett bele az első számonkérö szék, egyúttal pedig arról is gondoskodott, hogy az egyes hivatalok működéséről miként lehessen könnyű áttekintést szerezni. Kimondotta a számonkérö szék, hogy minden hivatal munkakönyvét fog kapni, a mely munkakönyvbe pontosan bejegyzendők a működés képét nyújtó összes adatok.“ Ezt az elmefuttatást a legolcsóbb és mégis kitünően szerkesztett „Reggeli Újság1'-ból vesz- szük át. A „Reggeli Újság“ ára egy évre 6 frt. A hivatalnokok újsága ez. Érdekeikkel is legtöbbet foglalkozik. Égy hivatalnokra nézve nagy szó, ha évenkint 8 forintot megtakarít. A „Reggeli Újság“ Szállító vállalata utján vett czikkekkel is sokat lehet takarítani. Megrendelhető kiadóhivatalunk utján is a lap. Boldog uj évet. Boldog uj évet kívánunk olvasóinknak és minden barátunknak. Köszönjük érdeklődésöket, támogatásukat. Az uj évben mi a régiek maradunk. — Buda emelkedése országos érdek s az egész ország figyelmére méltó. Rendezése példát ad egyéb szép fekvésű városoknak. A Buda és Vidéke ápolja a vallásosságot, terjeszti a magyar szellemet, munkálja a magyarosodást. A társadalmi kérdésekhez, irodalomhoz, művészethez is hozzá szól, mert czélja, hogy a szellem és ifjúság városa Buda legyen. - Adjon Isten minden jót ez uj esztendőben. Park a Remetehegyen. Mikor valaki a kis-czelli kórházhoz jut, a Remete hegyen önkénytelenül szemébe ötlik a sok kihasznált bányamélyedés. Ezek itt olyan hullámzásban, hogy egy sajátságos szép képet mutatnak. Ötletes és Ízléses ember itt csudaszép parkot teremthet nem is nagy költséggel, egy kis fa, egy kis repkény segélyével. Gyönyörű vidék, remek kilátás. Nem szabad elhanyagolni. A hegyre nem nehéz feljutni. A fenyves itt valóságos gyógyszer lesz s különféle gyógymódokkal lehet jövedelmezővé tenni. Kínálkozik kincs, miért nem hajolnak le érte ? Azt a czelli kórházat, mely ma raktár, át lehetne üdülő hajlékká változtatni. A természet pazar, az ember mulasztásával pazarló. Szives kérelem. A Budapesti Újságírók Egyesülete szives kérelemmel járul mindazokhoz, kik az újságírói segítő alap javára rendezett sorsjáték sorsjegyeiből bizonyos mennyiséget kaptak, de sem a sorsjegyeket vissza nem küldötték, sem azok árát nem fizették le, az egyesület fölkéri őket, hogy miután a sorsjegyek a húzásoknál amúgy sem érvényesek, szíveskedjenek azokat a sorsjáték kezességének (Budapest, Kossuth Lajos- utcza 1.) mielőbb visszaküldeni, akár bérmen- tetlenül Ms. Az egyesület figyelmökbe ajánlja azt, hogy mivel a közönség nagy mértékben keresi a sorsjegyeket, a visszaküldés elmulasztásával egyenesen a jótékonyczélu újságírói segítő alapot károsítják meg. Éölteszszük mindenkiről, hogy ezt nem akarja. Karácsonyi Guidó gróf emléke. Arról értesítenek, hogy több budai polgár bizottsággá akar alakulni és minden nemes eszköz felhasználásával a nagy emberbarát Gróf Karácsonyi Guidó emlékét meg akarja örökíteni, úgy, hogy a szem előtt legyen, lelkesítve a hazafiságra és bőkezű áldozatkészségre. A bizottság a legközelebbi napokban alakul s rövid időn munkába kezd, hogy a nemesen gondolkodó és cselekedő férfiú emlékét megörökítse. I Gróf Hunyady László. | noHBaHBmaHi Lapunk zártakor vesszük a megdöbbentő hirt, hogy Gróf Hunyady László, a magyar főrangú világ egyik vezére, a nagy hazafi és kitűnő ember, a király barátja és valóságos tanácsadója, meghalt. A gyász első perczeiben csupán csak a halálról tudósítunk s jövőre méltatjuk bővebben az elköltözött nagy halottat. Halálozás. Büttel Jmre, a „Buda és Vidéke“ kiadó- hivatalának intézője meghalt rövid szenvedés után. Boldogult barátunkat jól ismerték és szerették. Halálát anyja, testvérei, neje és gyermekei siratják. Nagy részvéttel temették el. - Nyugodjék békével az elköltözött jó barát. Uj utczák A királyi várépítő-bizottság beadványt intézett a fővároshoz, a melyben kéri, hogy a Palota-tér közelében nyisson két uj utczát. Mind a két utcza az Attila-körut és Logody-utcza közt lenne egymással párhuzamosan. A mérnöki hivatal szerint ezt a két utczát bátran meg lehet nyitni, annál is inkább, mert a területek úgy sem kerülnének a fővárosnak semmibe. A mérnöki hivatal az utczákat 6—6 öl szélesre akarja csinálni. Legolcsóbb utazás Becs és Fiume között, vagy viszont Budapesten át. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától vett értesítés szerint a fiumei forgalom emelése, illetve az Abbáziába, Lussin-piccoló és Cirkvenicza üdülő helyekre, továbbá a dalmát partvidékre, valamint Olaszországba való utazások megkönnyebbítése czéljából Becsből Fiúméba és viszont Budapesten át igen mérsékelt áru menetjegyek adatnak ki és pedig az I. osztályban 36’70, a II. osztályban 24'40 és a III. oszt. 11'80 koronáért. Ezen menetjegyek, — metyekből az I. és II. osztályúak a gyorsvonatok használatára is jogositanak, — 8 napig érvényesek és azokkal ezen időtartamon belül az utazás Budapesten, láttamozás mellett megszakítható. Egyúttal tudatjuk, hogy úgy Bécs és Budapest, mint Budapest és Fiume között háló és étkező kocsik közlekednek, továbbá, hogy Fiúméból a dalmát vidékre a közlekedést a magyar-horvát hajózási társaság kényelmes hajói, — Fiúméból Velenczébe és Anconába pedig az „Impresa Fiume-Venezia“ legnagyobb kényelemmel berendezett termes gőzhajói igen olcsó viteldij mellett közvetítik. Bővebb felvilágosítás a budapesti városi menetjegyirodában (Hungária nagy szálloda) és Cook Tamás utazási irodájában (Bpest, Nemzeti szálloda) nyerhető. . Az igazgatóság. Hamis borok. Tahy Iván, a biai járás főszolgabirája a budafoki hamis borok irtását megkezdette, de reméljük, be nem végezte s nem fogja abban hagyni a borok vizsgálatát és a hamisak meg- semmisitését. Azok a budafoki borkereskedők, kiknek bora kifogástalan, jól tennék, ha a „Buda és Vidéké"-ben a felmentő nyilatkozatokat közzé tennék. A korona-értékben való számítás. A pénzügyminiszter elrendelte, hogy január elsejétől az adókivetés behajtását és \
