Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-01-01 / 1. szám
Budapest, 1899. (5) Január 1. BUDA és VIDÉK E könyvelését korona és fillérben számítsák. — A főváros tanácsában ez a rendelet nagy vitát okozott ma is, mert az előkészületekkel homlokegyenest ellenkezik. Ugyanis a főváros minden könyvét forint krajczárra készítették el, s most ezeket a könyveket mind át kellene változtatni. A tanács konstatálta, hogy a rendeletnek töt vényalapja nincs. A miniszteri rendeletet azonban — mivel az már ez ügyben második — végre kell hajtani s igy a tanács azt határozta, hogy az adókezelés korona és fillérértékben fog történni a kerületi pénztáraknál és a központi adópénzlárnál, aminek az a jkövetkezése, hogy ugyanott a számfejtés czél- tából is korona és fillérértékben kell elszámol- atni. A központban aztán majd ismét átszámolják forint és krajczárra, mert a jövő évi költségvetés is forint-krajczárra van megállapítva. Farsang. Január hó 7-én az V. kerületi „Munkás kaszinó“ saját alapja javára, az ügyvédi kör I. emeleti táncztermében (V. kér., Szemere- utcza 10.) világpostával egybekötött zártkörű tánczvigalmat rendez. A vigalom 8 órakor kezdődik. — Jegyek ára: Személyjegy előre váltva 60 kr., este a pénztárnál 80 kr. Jegyek kaphatók a rendezőségnél és a Kaszinó helyiségében Szemere-u. 10. A tánezokat Halász Gyula főrendező fogja rendezni. A budapesti polgári lövészegyesület 1899. évi január hó 14-én szombaton saját tagjai részére zártkörű tánczestéjyt rendez. A választmány élén Del Mediko Ágost főlövészmester, Duma György vigalmi biz. elnök, Lohr József egyesületi jegyző, Száva Gábor egyesületi jegyző és Szauerwein Károly vigalmi bizotts. jegyző állanak. — A táncz este Vs 9 órakor kezdődik. Január 14-én a budapest—krisztinavárosi iskolaszék területén működő szegény iskolás gyermekeket felruházó egyesület javára méltósá- gos jOr. Niedermann Gyula miniszteri tanácsos iskolaszéki elnök védnöksége alatt a budai polgári kaszinó dísztermében (í. kér., Krisztina- tér 1. sz.) zártkörű jótékonyczélu tánczmulatsá- got rendez. Jegyek a meghívó előmutatása mellett a rendező bizottság irodájában (1. kér. Krisztina- köruti közs. elemi iskola), valamint a rendező bizottság tagjainál és a mulatság napján este a pénztárnál válthatók. Személyjegy ára 3 korona. Családjegy 6 korona. A táncz este 9 órakor kezdődik. A rendező bizottság élén özv. Gluzek Gyulámé r. biz. elnök, Bcly Mihály rend. biz. elnök. Dorogságliy Dénesné r. biz. alelnök, B eránek József rendező bizottsági alelnök, Dr. Molnár Károlyné r. biz. alelnök, Újhelyi Sándor rend. biz. alelnök, Czike Béla jegyző, Kertscher Jstván háznagy, Tarkeöy László jegyző, Starker Károly ellenőr és Oszoly Kálmán pénztáros állanak. Ünnepély. A budapest-jobbparti (budai) katholikus legényegyesület (11. kér., Toldy Ferencz-utcza 30. sz. a.) harmincz éves fennáillásának emlékét — mint már előbbi számunkban jeleztük — decz. 26-án tartotta meg. A műsort énekek, Dr. Pokovny Emánuel elnöknek megnyitó —, Búré Béla 1. dékán dékáni beszéde, szavalatok s egy „.4 padlásszobáiban11 czimü karácsonyi színjáték képezte, melyet Ney K. után Pokorny Emánuel irt. Szemjáu Károly, Jaksa Alajos, Pusztay Béla, Oppercht Adolf, Stella Jstván, Rudolf József, mint a fentemlitett színmű szereplői, elismerésünket valóban megérdemlik. Az ünnepély után társas vacsora volt, a melyen a jelen volt közönség nagy része is részt vett. A budai zenekör hangversenye. A budai zenekör deczember hó 12-én tartotta meg az 1. polgári leányiskola tornatermében E i s f o g e1 Ferencz karnagy igazgatása alatt és C h é r e L u h u urhölgy közreműködésével tizenkettedik hangversenyét. A hangversenyt a zenekar Hameri k Asgar: Symphonie spirituelle-jével nyitotta meg, mely után Müller Ilon a kisasszony Weber F. moll zongora versenyét adta elő zenekisérettel fényes tetszés mellett. A műsor 3-ik számát a női kar által elénekelt „Tavaszi dal“ czimü részét képezte Wagner Roff „Wallküre“-jéből, melyet a közönség többször megtapsolt. Majd a közreműködő Chére Luha urhölgy adott elő három énekszámot, melyek mindegyikét zajos tetszéssel fogadták a hallgatók. A hangverseny t M a y b e r g e r Károly Bordala s Marschner Henrik: Skót menyegző czimü zene műve fejezték be, az első a férfi, a másik a vegyes kar által előadva. Tánczestély. A II. kér. polgári leányiskolái tánezfolyamba járó növendékek deczember hó 17-én esti 7 órakor tartották meg .vizsgaszámba menő tánczestély ükét. A leánykák mind kifogástalan toilettekbcn jelentek meg, s az egész estét a legvigabb hangulatban töltötték el. Az estélyt a szülők s ismerősök serege nézte végig, a kik közt Budának nem egy notabilitását láttuk. A Zrinyi-levéltár itthon. A milleniumkor sok szó esett arról, hogy a bécsi cs. és kir. titkos hadi levéltárból a Zrinyi-féle levél és könyvtárt Ő felsége saját elhatározásából hazahozzák Magyarországba. Ez irányban a tárgyalások újabban ismét megindultak, s kilátás van arra, hogy ez a nagybecsű, történelmi kutatásra eddig még fel nem használt levél es könyvtár egyedül illetékes helyére, a magyar nemzeti múzeumba kerül. Kosmopolita nevek. Az Országos Magyar Iskola Egyesületnek Budán kellene a székhelyének lenni. Itt és a vidéken temérdek a teendő. Az Országos Magyar Iskola Egyesület egyik vezéroszlopa Buday József itt lakik, a ki annyit tesz a dermesztő közöny kiengeszteléseért. Buda és vidéke példája a magyarosodásban az egész ország példája. Budán less/, úgy is a szellem központja. Úgy illik ez, mert itt lakik a király .... Az Országos Magyar Iskola Egyesületnek magasabb hivatása van. Ne csak a magyar nyelvet terjesz- sze, de a magyar szellemet is. Minél erélyesebb a fellépése, annál jobban számíthat a közönség lelkesedésére. Innen Budáról azután ösztönözheti Pestet is, hogy lépjen ki a kosmopolitaságból s kezdje mindjárt a kosmopolita neveken. Mi Buda ebben a tekintetben Pesttől romiunk el. Gyárak, kávéházak, szállodák kosmopolita nevekre vannak elkeresztelve. Mintha bizony a magyar történet nem kínálva kínálná a hősök neveit. Az ilyen nemzetközi ingadozása a magyar szellemnek nagyon káros és az Országos Magyar Iskola Egyesület ezt a maga befolyásával és társadalmi jelentőségével meggátolhatná. Csak erős magyar szellem ébresztésével magyarosíthatunk. Ha engedünk, tért vesztünk. Idegen faj csak akkor tisztelhet, ha a hazafiságban szilárdan megállunk és soha sem felejtjük azt el, hogy magyarok vagyunk. Az Egyetem asztala. Az egyetemek teljességükben Budára bejeződnek. A magyar ifjúság Mekkája leszsz Buda. A szülők reménynyel kísérik majd figyelemmel Budát. Akkor még több tért szentelünk az egyetemi ügyeknek, de már most is szívesen foglalkozunk velük. A szegény sorsú egyetemi ifjúságra nagv áldás a Mensa akadeniika vagyis magyarul: az Egyetem asztala. Erre való adakozásra szóllitja fel a közönséget az ifjúság s ezt a felszólítást ajánljuk a jó sziveknek. Az elnökség hozzánk intézett levelét közöljük, had hallják olvasóink közvetlenül az ifjúság- szózatát : „ Tekintetes Szerkesztőség! Az egyetemi ifjúság nagy részének nyomora indította 5 évvel ezelőtt a magyar társadalmat a Mensa megalapítására. Kitűzött eszményképét — hogy kenyeret adva a tehetséges, de szegény egyetemi hallgatóknak, őket képessé tegye arra, hogy erejük, s idejük teljes felhasználásával gyarapítsák tudományukat, s majdan a hazának derék polgáraivá, a társadalomnak hasznos tagjaivá legyenek — az egyesület, fájdalom, csak kis mértékben érte el. Csekély alaptőkéje kamataiból, s egyes törvényhatóságok évi segélyeiből az egyesület csak alig 100 egyetemi polgárt segélyezhet, mig több száz folyamodót kénytelen alaphiány miatt évröi-évre elutasítani. A szegény egyetemi polgároknak azonban nemcsak anyagi, de szellemi szükségletei sem nyernek kielégítést. A sok nehéz, fárasztó szellemi munka után, kimerült agyának nincs semmi szórakozása, mert a különböző körökbe a nagy tagsági dij miatt be nem iratkozhatik. Hiszen, ha pénz kerül kezéhez, azzal először éhségét csillapítja, vagy foszladozó ruháját cseréli fel uj öltözékkel. Lehet-e csodálni, hogy az ilyennek lelke el lévén telve a nehéz, emésztő szellemi munkával, s a megélhetés keserű gondjával — elfásul minden szép, jó és nemes iránt, ember- gyűlölő lesz, s igen sokszor éppen ellene fordul a társadalomnak, mely iránta ily mostoha volt.“ Uj utak. A rézmáli telektulajdonosok már évek óta ■kérik a fővárost, hogy tiz öles utat építsen, mert akárhány telek hozzáférhetetlen. A tanács megígérte az utat, ha a telektulajdonosok a szükséges területet ingyen adják. A telektulajdonosok azonban azt akarták, hogy a főváros jó pénzen sajátítsa ki az ut területet. A mikor látták, hogy a tanács nem megy bele a kisajátításba, elhatározták, hogy odaadják ingyen a területet. Elhatározásukat, kötelező nyilatkozat alakjában e héten adták be a tanácshoz s kérték, hogy most már építse meg az utat. Az ut építésére a jövő évi budgetben egy fillér sincsen felvéve. A főváros mai pénzügjd helyzete s a polgármester által megígért rendszeres gazdálkodás pedig nem engedi meg, hogy a jövő esztendőt is póthitellel kezdjék meg. Ezt a kis jegyzetet olvastuk a fővárosi hírek rovatában. Nem hiszszük, hogy a tanács igy gondolkozzék. A rézmáli ut költsége nem holt befektetés. Ezt az utat meg kell csinálni, mert itt építeni akarnak, s később a székes-fővárosnak a Rézmál jelentékenyen fog jövedelmezni. Közgyűlés. A budapest Jinszlmavár ősi korona takarék- és hitelszövetkezet m. hó 29-én megtartotta rendkívüli közgyűlését Hosszú József elnök megnyitván az ülést, megállapítja, hogy negyven tag 227 üzletrésszel jelent meg és igy a közgyűlés határozatképes. A jegyzőkönyv vezetésére dr. Zubriczky József urat, a jegyzőkönyv hitelesítésére pedig dévai Szőllösy István, Kertser István és Engel Adolf urákat kérte fel az elnök. Az igazgatóság eddig 3 tagból állott, ezt az alapszabályok értelmében ötre egészítették ki, A felügyelő bizottság valamint a választmány is kiegészítendő lévén, a közgyűlés tárgya ezeknek megválasztása volt.
