Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-12-21 / 35. szám
BUDA ÉS VIDÉKE Budapest, 1899. (3) szabályozva és rendezve, és e miatt a vonal helyenként még csak egy vágány nyal van kiépítve, mégis e körülmény nem képezhet legyözhetlen nehézséget a körforgalom felvételére, a mi bizonyára igen kívánatos volna. Elkészült és üzembe vétetett a múlt évben a kelenföldi pályaudvarhoz vezető uj vonal is mely szintén a Károlykaszárnyától indul. A kelenföldön egyszersmind forgalmi telep is épült, 120 kocsi befogadására szolgáló kocsiszínnel, továbbá kezelő- és műhely- épülettel. Munkába vétetott továbbá a Lipót- mezőre, illetőleg a hűvösvölgyi népligetbe vezető vonal, de az építés részint mivel a szükséges terület nem volt kisajátítva, részint mivel a székes-fővárosi tanács a munkát betiltotta, megakadt. A felmerült controverzíák elintézése és a vasút építésének folytatása ez évre maradt. A Farkasvölgyi temetőhöz építendő vonal az év vége felé tartott közigazgatási bejárásán a vonal irányára nézve két vélemény küzdött egymással. Az egyik szerint és ez a székes-főváros képviselőinek volt álláspontja, a vasút a németvölgyi-úton volna a temetőbe kivezetendő, a belső körúti vonalból való kiágazással. Ezt a nézetet nem tehettük magunkévá, s ellenében az átalakítási szerződés alapjára helyezkedtünk, mely a temetőhöz való vasúti közlekedést első sorban a budai külső kőrútból való kiágazással mondja megoldan- dónak. S miután ennek műszaki lehetőségét kimutattuk, hozzá ragaszkodtunk. Igaz ugyan hog}7, a külső körúti vonal még nincsen meg, de azon a darabon, mely a temetői összeköttetés végett szükséges, nagyobb nehézség nélkül megépíthető és a belső körúti vonallal kapcsolatba hozható. Ilyen módon pedig a temetőhöz kétségen kivül égetően szükséges vasúti közlekezés megteremtésén felül a város- fejlődés általános érdekeinek is a legjobb szolgálatot tehetjük, bevonva a külső körút egy részét a fejlődés keretébe. A kisajátítási költségek, melyeket a megoldás ez a módja okoz, előbb-utóbb különben is felmerülnének. Most pedig enyhítené azokat a budapesti közúti vaspálya társulat ajánlkozása, e teher megosztására. Ezekhez járul, hogy a székes főváros által propositióba hozott németvölgyi- út csak 8 öl széles és lejtési viszonyai igen kedvezőtlenek. Vasút befogadására tehát ezt alkalmasnak nem találhatjuk, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy a gyászmenetek ezen az utón vonulnak fel a temetőbe. Nem téveszthető szem elől az sem, hogy az átalakítási szerződés a németvölgyi-út módozatát csak végső szükség esetére vette kilátásba, ha t. i. temetői összeköttetést más módon egyelőre létre hozni nem lehetne. Ez az eset pedig, mint kimutattuk, nem forog fenn. Végre aggályunk volt a miatt is, hogy ha a vasút a németvölgyi-úton épül a temetőbe, a budai külső körúti vonal, bár reá általános város fejlődési szempontból súlyt fektetünk, végleg eleshetik, mert ezen a vidéken nemzetgazdá- szati szempontból is alig volna indokolható két párhuzamos vasútat építeni és fentartani. Minden eshetőséggel szemben nem mulasztottuk el rámutatni arra is, hogy a mennyiben mégis a németvölgyi-uton épülne a kérdéses vasút, úgy az út okvetlenül kiszélesítendő lesz 10 ölre. Mi lesz az igy indult tárgyalásnak a kimenetele, oly kérdés, mely még eldöntésre vár. Az ó-budai-lánczhidfői vonal meghosz- szabbitása a Rudasfürdőig, illetve a budai belső körúti vonalig, amit az átalakítási szer ződés, ha nagyobb műszaki nehézségekbe nem ütköznek, szintén kilátásba vett, — az eddigi tárgyalások során megoldáshoz még nem jutott. Nézetünk szerint a várkert-rakpart mai corso jellegéban, mint sétány, a nagy közönség számára lévén fönntartandó, semmiféle vasút létesítésére át nem engedhető Az az eszme pedig, hogy a meghosszabbítás az alsó rakparton viaductszerüen történjék, a föld- mivelésügyi minister urnái talált ellenzésre. Hátra van még a földalatti vezetés eszméje, amivel az illetékes körök csak azután fognak behatóbban foglalkozni. Ugyancsak az ó-budai vonalat érdekli az az intézkedés, hogy Zsig- mond-utczai szakaszának a szépvölgy-utczai mély árok keresztezésénél levő része úgy rendeztetett, hogy a pálya végleges magasságra emeltetett s a szépvölgyi árok boltozott átereszen húzódik a Dunához. A töbször említett szerződés alapján igényelheti a székes-főváros a budapesti közúti vaspályatársulattól, hogy a zugligeti vonalat a Fáczán vaskapujáig hosszabbítsa meg ; viszont azonban köteles a székes-főváros e czélra a szükséges területet a társulatnak akként rendelkezésére bocsátani, hogy az emelkedés a folyó pályánál 5"/o, a végállomásnál pedig ennél is mérsékeltebb legyen. Az eddigi tervezésekből a főváros arra a belátásra jutott, hogy az említett feltételek teljesítése végett részéről az elérhető haszonnal arányban nem álló jelentékeny áldozatot kellene hozni. Ennek következtében abban állapodott meg, hogy a társulattól csak azt -a (mintegy 300 mtr.), meghosszabbítást igényli, mely újabb befektetés nélkül a rendelkezésre álló kész úton akként létesíthető, hogy a pálya emelkedése a kikötött 5%-nál nagyobb nem volna Részünkről e megállapodáshoz nem járulhattunk, mert igy a czél elérve nem volna ; a csekély előnyért pedig, mely e meghosszabbításban rej lenék, bizonyára nem érdemes kiirtani az út két fasorát, mely a pályafektetésnek áldozatul esnék. És bár a felmerült többi terveket sem találtuk elfogadhatóknak, sőt azt a módozatot, mely egyvágányú meghosszabbítást czélhoz, az itt lebonyolítandó tömeges forgalom miatt egyenesen kizáratnak tekintjük, — mégis a helyett, hogy a főváros a csaknem egészen czéltalan, mintegy 300 mtrnyi meghosszabbítással szerződési jogát kimerítse, sokkal helyesebbnek találtuk a kérdés megoldására újabb tanulmányokat tenni, annyival inkább, mert a főváros szerződési jogának érvényesítésében határidőhöz kötve nincsen. Ami a dunajobbparti hálózat és üzem érdekében történt egyéb intézkedéseket illeti, megemlítjük, hogy a Szép Hónai forgalmi telep további 36 kocsi elhelyezésére kibővítetett, egy újabb kocsiszín építésével; tekintettel az uj vonalakra, hasonlókép kibővítést nyert a Pálffy-utczai áramfejlesztő telep is. Mechwart András jubileuma. Mechwart András, a Ganz és társa gyár vezérigazgatója e napokban ünnepelte negyvenedik évfordulóját, hogy belépett a gyár szolgálatába. A társulat igazgatósága és felügyelő-bizottsága testületileg kereste föl a jubilánst, a kit Pallavicini Ede őrgróf üdvözölt. Mechwart megköszönte az ovációt és minden érdemet szerényen elhárítva ma magától, az eredményt a viszonyok kedvező alakulásának, és a kiváló munkatársaknak tudta be. A jubilánst Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter a következő levéllel üdvözölte : Tisztelt vezérigazgató ur ! Negyven évi áldásos működésének holnapi határpontjánál jelen soraimmal én is megjelenek, hogy üdvözöljem Ont, ki bámulatos tehetségével és tevékenységével nemcsak társulatának, de a magyar iparnak és az országnak jelentékeny nevet és hasznot biztosított. Kérem Istent, hogy tetterejét és munkakedvét épen, még sok-sok éven át, mindnyájunk örömére és a magyar ipar javára tartsa meg. Isten áldja ! Igaz hive : Hegedűs Sándor. Mechwart András jubileuma alkalmából magyar nemességet nyert. A hivatalos lap vasárnapi száma közli, hogy a király Mechwart Andrásnak, a budapesti Ganz és társa vasőntő és gépgyár-részvénytársaság alelnöké- nek és vezérigazgatójának, a hazai ipar és különösen a gyári ipar terén szerzett érdemei elismeréséül a magyar nemességet belecskai előnévvei adományozta. A magyar gyáripar történetébe kevés emberek a neve van oly fényes betűkkel beírva, mint Mechwart Jlndrásé. Külföldről származott hozzánk s ma családjával együtt a jó magyar hazafiak közé tartozik. Buda társadalmának egyik előkelősége, minden nemes ügynek vezérbajnoka, munkásai atj7ja és valódi polgár, kinek nemes tettei hirdetik nemes szivét. Nagyon sokat tett Budáért s neve Buda minden nagy eseményében ott van. A király elismeréséhez fűződik polgártársai be- csülóse és tisztelete. Miklós napja. A budai Széchenyi asztaltársaság Miklós napján üdvözölte és tiszteletbeli elnökévé választotta Szemere Miklóst. Ez alkalommal az asztaltársaság következő levelet intézte Szem ere Miklóshoz. • Méltóságos Ur ! A Széchenyi István gróf emléke ápolására alakult asztaltársaság, melynek czélja gróf Széchenyi Istoán hagyományainak ébresztése, Méltóságodat a végrehajtó-bizottság tiszteletbeli elnökévé választotta. Ezzel akarván megtisztelni Méltóságod rendületlen magyar érzéseit és jellemét. Tette ezr, a mai napon, mely Méltóságod névünnepe. Fogadja egyszersmind legjobb kívánságainkat s annak az óhajunknak kifejezését, hogy társadalmi viszonyaink, erkölcsi állapotunk javulása mielőbb engedjék meg azt, hogy Méltóságod a cselekvésre teret találjon. Isten éltesse Méltóságodat s kérjük, hogy vegyen erkölcsi részt a Széchenyi kultusz lapja a Buda és Vidéke terjesztésében, függetlenitésében és megszilárdításában, kiváló tisztelettel Gálffy Lajos elnök. Jubileum. Szép ünnepet ültek Zsámbék községben. A község érdemes jegyzője, a magyar jegyző kar égjük dísze és tekintélye Nyirák Gyula ezüst menyegzőjét. A szeretet és köztisztelet fényesen nyilatkozott meg azzal szemben, ki annyit tett a község felvirágzásáért. Az egyházi szertartást Gozon Gyula apát végezte. A lakomán ott volt Tahy Iván a járás fő- szolgabirája, sok előkelőség, elöljáróság és mások. Több pohárköszöntőt mondottak, melyek közül nagy figyelmet keltett ifjú Bán Józser hatásos és tartalmas pohárköszöntője. Halálozás. Hubai Jakab az I—III. kerületi járásbíróság derék végrehajtója meghalt. Halálát nején kivül négy gyermeke siratja. A megboldogult kötelességét híven teljesítette s a közönséggel előzékeny volt, ott a hol tehette megkönnyítette eljárásával a helyzetet. Szerették és becsülték. Nyugodjék békével. Népiratkák. A Szent-István-Társulat kitünően szerkesztett „Népiratkái“-ból két újabb szám fekszik előttünk. B. Büttner Lina irta az egyiket, a melynek címe : „Nagy véteknek nagy az ára“. Az Írónő ebben az állatokkal való kegyetlenkedés bűnös voltát tárja föl érdekesen, jól megirt történet keretében; a másikban Farkas Zsigmond „Az ördög kelepczéje“ (vagyis „Ki találta ki a pálinkát“) cziműben az iszákosság káros következményeit mutatja be. Mindakettő megérdemlenó, hogy a nép között minél szélesebb körben terjedjen el, a minek sikerét a „Stephaneum“-nyomda szép, tiszta nvomása és a czimlapon látható kép is elő fogja segíteni. A körülbelül ívnyi terjedelmű füzetkék ára 3—3 kr. Csak is igy lehet a ponyváról leszorítani a népet megmételyező férczirodalmat. A három kadét. Pilisy Pózától sok kedves apróbb elbeszélést közölt a Buda és Vidéke s szép és sikerült regényeit is ismertette. Legújabb re
