Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-12-21 / 35. szám
Budapest, 1899. (4) BUDA ES VIDÉKÉ génye három kadét'''' kedves olvasni való. Jól van megírva, az alakok élnek, a mese érdekesen bonyolódott. Az életből ad az Írónő megkapó képet, ügyes jellemzéssel, élénk előadással A költészet soha sem hagyja el, leírásai sikerültek, a párbeszédek folyékonyak, következetesek és gondolatban gazdagok. Élettel ír le, a nélkül, hogy a modern irtok hibájába tévedne; kik élethünek azt tartják, ha ildomtalanok. A három kadét finoman, erkölcsösen van megírva. Az érdekesség mellett megtaláljuk a tanúságot s az elégtételt is. A számottevő jó regény Szilágyi könyvkereskedésében kapható s nagy kelete van. Razzia A tél szigorúan kezd beköszöntem. Nagyon sokan keresnek munkát és nem kapnak. A csavargás általánosabb lesz. A kiknek munkájuk nincs, csavarognak, a kiknek hajlékuk nincs, az ég alatt húzzák meg magukat, mint az ég madarai. A rendőrség a kényszer jogot gyakorolja és igen helyesen teszi, mikor az ilyen csavargókat összefogdossa. Közelebb Buda íl-ik kerületében 48 embert fogtak össze, a mi rendőrségünk lelkiismeretességét és éberségét bizonyítja. Ámde nem elég a kényszer, ezzel csak pillanatnyira védi magát a társadalom A baj megelőzése a jótékonyság munkája. Ez könynyiti meg a rendőrség működését. Felhívjuk az emberbaráti egyesületeket, hogy jótékony munkásságukat szorgalmasan gyakorolják. A nyomor alkalmat szolgáltat, az alkalom bűnt szül. Budai vigadó. A budai vigadó felépült. A jövő farsang legtöbb bálját ott tartják. A vigadó Buda társadalmi életét emelni fogja, mert az I., II. és III-ik kerületek többször lesznek együtt s egyöntetűvé alakul az most széttagolt társaság. Nagy ünnepélylyel nyitják meg a vigadót, melyet oly sok ideig nélkülöztünk. A mulatságoknak nagy jelentősége van a közéletre is s nem marad el a budai vigadó hatása sem. Az összetartás sok jó ügyet mozdított elő s biztosítja az összetartás addig, mig csak az óhajok sorába tartozott. Mi a budai vigadótól várjuk a magyar szellem erősödését is s a közszellem izmosodását. Legalább húszféle érdekeltségbe van széttagolva Buda, ez a nagy szétosztás most már mindenesetre megszűnik. Vőfélkönyv. Irta Horváth Károly. Budapest, 1899. 8-rét, 48 lap. A magyar ember szereti a példát, a mesét, a rigmust, dicséretére válik, hogy még vigalmairól sem hiányozhatik a füszerek-fűszere, az elmésség. A legtöbb vidéken vannak vőfélek, kiknek föladata a vendégek hivása, a menyegzős napon az ételek fölbordása, még pedig külön mondókával minden tál mellé. Ez bizony a gazda kötelessége lenne, de hát jobban ért hozzá, a kinek kenyere és mestersége: Sok vidéken megy pedig mestersógszámba a vőfél- kedés; Debreczenben pl. külön czéh a vőféleké. Horváth Károly ilyen „Vőfélkönyvet“ irt össze és a Szent-István-Társulat bocsátotta közre. A Horváth Károly „Vőfólkönyve“ jó magyaros nyelvezettel, ha- misitatlan népies Ízzel, gördülékeny nyelven van írva ; nagy érdeme, hogy megóvja a fogékony lelkű népet a rosszabb izlósü, léhább természetű vőfél illetlenebb, otrombább élczelődésétől. A „Stephaneum“ nyomda által csinosan kiállított, szép kötésű czim- képes könyvecskét esakugyan jó lesz a keresztény kath. vőfólek kezébe juttatnunk, a kiknek szánva is van. Ara 15 krajczár. A mocsai emberkinzás. Lapunk kizárólag közügyekkel, a köz- igazgatási élet kérdéseinek objektiv tárgyalásával foglalkozik. Hasábjairól száműzve van minden személyi ügy ; reklám- vagy szenzá- czió hajhászat. Nem kürtöljük világgá, midőn egy-egy tisztviselő sikkasztásának, hivatalos hatalommal való visszaélésének, vagy bárminő megbotlásának hire tudomásunkra jut. Nem foglalkozunk az ilyfélékkel pedig azért, mert a fegyelmi vétségeknek, bűntényeknek elbírálása nem a mi feladatunk. Az állam azért állított fel fegyelmi és büntető hatóságokat, hogy a törvények ellen vétőkkel járjanak el jog és törvény szerint. A jogállam rendszerében megtorlásra a hatóság hivatott, nem pedig a hivatatlanok fóruma. Hallgattunk legközelebb akkor is, midőn az úgynevezett ,,mocsai emberkinzásnak“-nak szenzácziós hire bejárta az országot; midőn az úgynevezett „közvélemény“ a hirlelések- nek egészben hitelt adva, pálczát tört nem csupán a középkori atrocitások elkövetésével vádolt közigazgatási közegek, de egy vármegyének sőt az ország egész közigazgatásának reputácziója felett is Ma azonban a szomorú eset bírói tárgyalása után foglalkoznunk kell ez ügygyei s le kell vonnunk tanulságait. II. A bírói eljárás befejezte előtt a közvélemény egy részének itélőszéke által megalkotott tényállás teljes alaposságában mi elei- | tői fogva kételkedtünk. Nem csupán azért, ' mert a vádak rovott előéletű egyénektől eredtek, kiknek boszuérzete az elfogultságot, a tényeknek szándékos elferdítését és felfuvását nem zárta ki De kételkedtünk első sorban azért, mert nem voltunk képesek megérteni és elhinni azt, hogy ma, a XIX. század végén, a felvilágosodás és humanizmus uralmá- i nak korszakában a magyar közigazgatási tisztviselők sorában akadhasson csak egy is, ki az általa foganatosított nyomozás és vallatás teljesítése közben oly embertelen kínzásokra, minő: a köröm alá szúrás, kézen való felakasztás, spirituszszal való égetés — vetemed hessék. Jól tudjuk mi azt, hogy a mai állapot egyfelől a közigazgatási alkalmazottaktól megkívánható magas kvalifikácziónak, másfelől közigazgatási törvényeink és szabályainknak hiányossága sok minden olyat is megmagyaráz, a mi teljesen rendezett viszonyok között elképzelhetetlen lenne. Tudjuk, hogy a közigaz- gátási eljárás, a’ köztisztviselők jogai és kötelességei nincsenek megfelelően szabályozva; hogy e szabályozás hiányában a konkrét eseteknél gyakran mily nehéz a közigazgatási tisztviselőnek felismerni jogai és kötelességei határait; tudjuk, mily közel van a veszedelem, hogy a köztisztviselő mulasztással vagy pozitív ténykedéssel kötelességszegést követ el. A tájékozatlanság, a félreértés, a félénkség, a túlbuzgóság ily viszonyok között sok minden ballépésnek természetes magyarázatát adja. Különösen nehéz volt idáig a közigazgatási tisztviselők helyzete a rendőrhatósági feladatkör ellátása közepette, mert a fővárosi rendőrségre vonatkozó 1881. évi XXI. t.-czik- ken kívül nem volt határozott normativum, igy a rendőrhatósági eljárás eddig meglehetősen bizonytalan keretben mozgott. A fentiek azonban a legtávolabbról sem képezhetnék magyarázatát, avagy mentségét oly embertelen kínzások, oly középkori jellegű brutalitások elkövethetésének, a mivel a „mocsai emberkinzó“ közigazgatási közegek vádolva lettek. Végtelenül jól esett nekünk, hogy a komáromi törvényszék Ítélete a mai feltevésünknek, a mi lélektani okokra fektetett reményünknek adott igazat, vagyis midőn a vádlott közigazgatási közegeket a beigazolt hivatalos hatalommal való visszaélés és súlyos testi sértés büntette miatt példásan elitélte ; viszont őket a terhökre rótt legsúlyosabb természetű embertelen kínzások vádja alól felmentette, mely Ítéletével a magyar közigazgatásra hónapokon át rátapadt szégyenfoltot letörlötte. Magyar közigazga tás. Vendéglősök a király konyháiban. A budapesti vendéglősök péntekes asztaltársasága deczember 1-én megtekintette a budai uj királyi palota konyháit. A konyhák az óriási palota krisztina-városi homlokzatának egész földszintjét elfoglalják. A konyhák igy oszlanak meg : személyzeti, főherozegi és a nag}^ lakomák konyhája, a sütő és melegítő konyha s a király külön konyhája A konyhák berendezése nemcsak fényes, hanem czél- szerü is. A tűzhelyeket Lakos Lajos készítette, még pedig a melegítőket Stadler Károly központi vasúti vendéglős terve után. A jégszekrények Boros testvérek gyárából kerültek ki. A bejáratok feliratai magyarul és németül hangzanak, mig a tűzhelyek jelzései kizárólag magyarul szólnak. Nagyérdemű hazafi! Ha valaha úgy napjainkban van szükség arra, hogy a legnagyobb magyar gróf Széchenyi István szelleme hassa át a társadalmat. Boldogulásának, fajunk megmentésével s a keresztény szellemnek egyetlen biztosíték gróf Széchenyi István hagyományainak végrehajtásában van. Asztal társasagunk ezt tűzte ki magának czélul s ezt munkálja nem csak társadalmi utón, de különösen a Buda és Vidéke utján. A Széchenyi kultusz közlönyének előfizetési ára egy évre 6 frt. Kérjük erre a lapra előfizetni, s azt alkalmazottainak is több példányban megrendelni méltóztassék, kiadóhivatal I. Városmaj of-utcza 28. tisztelettel a gróf Széchenyi István emléke ápolására alakult asztaltársaság. Szépírás-iskola. Vajda Pá székes-főv. polgári iskolai rendes tanár szépirásisko ája II. kér., Fő u. 51. sz. Biztos és alapos kiképzést nyújt: bank-, pénzintézeti tisztviselőknek és Kereskedelmi alkalmazottaknak, ura és hölgyek részére, a magyar, német szépirási és rondirasbó1, kik azt rövid idő alatt elsajátítani akarják. Hölgyek, valamint felsőbb intézetbe járó tanulók részére külön napok és mérsékelt dijak. Tanító-, tanítónő-jelöltek (képezdei hallgatók,) a gyakorlati részen kívül a szépírás tanításának módszerét is elsajátíthatják. Tanítási idő naponként d. u. 4—9 óráig. Hollandi életbiztosító részvény- társaság. Folyó óv november hóban 423 ajánlat 3,161.818‘24 kor. tőke és járadékról nyujta- tott be, a melyből 49 ajánlat kor. 326.800 tőke és járadékról visszautasittatott, tehát 374 biztosítás 2,836 018*24 kor. tőke és járadék összegben köttetett. Folyó óv november hó 30-án az átlag volt 22,270 kötvény 190,449.03490 kor. tőke és járadék biztosításról. Könyvek. A hazai könyvpiaczon megjelent és előfizetésre hirdetett szépirodalmi, tudományos, tanuló és szakkönyo a Buda és Vidéke ki- adóhivatala utján megrendelhető. Kérjük barátaink és olvasóink közül azokat, kik ezen az utón is támogatni akarják vállalatunkat, hogy könyv-megrendeléseikkel megtisztelni szíveskedjenek. Griffatong János vendéglőjében a Csaba-utczában, kitűnő igazi ó és ujborok kaphatók.
