Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-11-11 / 31. szám
BUDA ES VIDÉKE melyekhez az üzleti verseny folytán igy is olcsón lehetne hozzájutni. Az eddigi megállapodások szerint 1900 május elsején adja át a város az államnak a műegyetem czéljaira szánt területet. Tehát elég ideje van még a tanácsnak arra, hogy a Lágymányost és Kelenföldet rendező terveket akár házilag, akár pályázat utján elkészítesse. így jó eleve megteremthetők mindazon üdülő helyek, ^ melyekre a deákságnak szüksége van. Cs ha a deáknegyed éppen oly jól sikerül, mint a milyen kedvező fekvése van a Lágymányoson, akkor a magyar „quartier lafinu bátran megállja az összehasonlítást a külföldi diáknegyedekkel. <J3erlin~Gharlottenburg, 1899. junius hó. A budapesti királyi büntető-törvényszék és az uj bűnvádi perrendtartás. Guti Imre a „Pesti Hírlap '-ban irt azokról a nehézségekről, a melyek az uj bűnvádi perrendtartás életbeléptetését akadályozzák. Utána járván a dolognak, a következőket adhatjuk elő : Az uj bűnvádi perrendtartás 1900. évi január 1-én lép é'etbe. Az életbeléptetés elé nagy aggodalommal néznek a budapesti kir. büntető törvényszéknél, mivel előre látják, hogy elegendő munkaerő híján nem felelhetnek meg a követelményeknek. Ugyanis az elnökkel együtt jelenleg 24 törvényszéki biró van ennél a törvényszéknél alkalmazva, mely létszám elég csekély még arra is, hogy a mostani teendőket rendesen végezhessék. Az uj bűnvádi eljárásnál pedig ily létszámmal a teendők elvégzése lehetetlen, sőt lehetetlen akkor is, ha az igazságügyi kormány legalább kilencz törvényszéki biróval nem szaporitja a létszámot, de még ez esetben sem szabad soha betegnek lenni egynek sem, mivel nem lenne, a ki a saját dolgát el nem hanyagolva, helyettesíthesse. Az uj bűnvádi perrendtartás életbeléptetésével ugyanis, hogy a követelményeknek megfelelhessenek, a következőleg kellene a tanácsokat összeállítani. 1. Öt fötárgyalási tanács, melyből mindegyiknek háromszor kell hetenkint főtárgyalást tartani, összesen tiz törvényszéki biróval. Itt eleve megjegyezzük, hogy hetenkint háromszor való tárgyalást a tanácsvezető elnökök aligha fogják győzni. 2. Két fellebboiteli tanács hat törvényszéki biróval. Mivel a budapesti kir. büntető-járásbiró- ságtól a fellebbezett ügyek, most már mind a kir. büntető-törvényszéknél nyernek másodfokú elintézést — s a fellebbviteli fokon is a felekkel szóbelileg kell tárgyalni, nagyon jó lessz, ha az óriási halmazt két tanács meggyőzi. 3. Két oádtanács hat törvényszéki biróval. Mivel a vádtanácshoz tartozó összes ügyeket, ezen két tanácsnak kell elintézni, mivel a vádtanácsban is kell a felekkel szóbelileg tárgyalni, mivel az egyik vádtanácsnak a vizsgáló bíróktól jövő fellebbezési és a bvprtás 109. és következő szakaszaiban meghatározott sok mindenféle teendőt kell végeznie, előre látható, hogy két vádtanács a reájuk háramló feladatoknak nem lesz képes megfelelni. 4. szükség van legalább — a mennyi most is működik — öt vizsgáló bíróra. 5. az esküdtbirósághoz kell legalább négy törvényszéki biró 6. kell még legalább két törvényszéki biró a pénzügyi s egyéb a fentebb felsoroltak által el nem intézhető ügyek viselése. Szükséges tehát az elnökkel és a három ott működő táblabiróval együtt legalább harminczhárom törvényszéki biró, vagyis a mostani létszámnak kilencz törvényszéki biróval való emelése, mely esetben még az elnöknek is valamely tanácsban kell állandóan működnie, a mire bizony reá nem érhet. Ennek a létszámnak emeléséről azonban úgy látszik ezúttal szó sincs, mert a legjobb akarattal eljáró igazságügy minister 4—5 bírónál többet — fedezet nem lévén, — nem adhat. Ily viszonyok mellett pedig az ujbün- vádi eljárás keresztül vihető aligha lesz, és pedig annál inkább nem, mert a budapesti bírói kar a szerfelett rossz előléptetési viszonyok miatt a munka kedvét is elveszti, látván azt, hogy önfeláldozó munkássága daczára s daczára annak, hogy otthon éjjeli munkával pótolva végzi hivatali dolgait, előléptetésre még sem számíthat, hanem kénytelen évtizedekig csekély fizetéssel egy állásban nyomorogva s ha családját valahogy is tisztességesen akarja eltartani, jövedelemben szűkölködvén, az adóság tengerébe sülyedni. Ezeknek a bajoknak főoka Erdélyi Sándor a volt igazságtigyminister, a ki a helyett, hogy üresedés esetén, a budapesti bírák és albirák között azokat, a kik azt már régen megérdemelték léptette volna elő, a budapesti állásokat tömegesen a vidékről hozott embe- , rekkel áthelyezés utján töltötte be s a maga- j sabb bírói állásokba ügyvédeket rakott, a mi I által azt érte el a budapesti bírákat a vidé- I kiek, kik nem csak rangszámban, hanem még dijosztályozásban is alattuk voltak, Budapestre behozatván — megelőzték, a mely körülmények azután, a budapesti bírák, munkakedvet elvettek s elérte még azt is, hogy ezen az eljárásán felbátorodva, most ha Budapesten bármily bírói állás van üresedésben, arra 50—60 vidéki alkalmazott kíván áthelyezést s hajhássza a főispán és a képviselő protectióját. Szerencséjére azonban a budapesti bírói karnak, a mostani igazságügyminiszter a jog, törvény és igazság elvét magáévá téve „vetótu mondott ezeknek a bevándorlási szándékozóknak s a kinevezései által a budapesti bírói kart megnyugtatta, úgy hogy most már reménykednek, hogy jogos igényeik kellőleg kielégittetnek. Hol legyen a sanatorium? (Levél a szerkesztőhöz). Tisztelt Szerkesztő ur ! Mint lapjuknak a Buda és Vidékének régi előfizetője, veszek magamnak bátorságot, hogy megkérjem, miszerint az alant közlőiteket b. lapjában közzétenni szives legyen, mert hát ha felkelti a város intéző főbb közegeinek figyelmét, és hát ha fognak némi igazságot találni észrevételeimben. A tüdővészesek sanatoriumáról, és Buda és Környékének gyors mikénti fejlődéséről kívánok beszélni: Mielőtt Pestről eljöttem, a napi lapokból arról értesültem, hogy a tüdővészesek sanatoriumával, annak felépítésével, nemcsak hogy foglalkoznak a szakközegek, hanem már az a hely is meg van állapítva ; a hová a sanatoriumot felépítsék. Falusi magányomban, különösen a gazdának, ki a gazdaságban előforduló sokféle ággal, n. m. földdel, növényzettel, állatokkal és emberekkel, és ezekkel külön külön részletesen foglalkozom ; ugyanitt jut eszembe, és foglalkozom az emberiség a legnemesebb eszméjével, mely hivatva lenne megszámlálhatatlan emberek életét megmenteni és az utókor számára testileg és lelkileg ép embereket teremteni. Hogy azon eszme mily áldásos, azt csak az utókor fogja tapasztalhatni, hálával megemlékezhetni, és szoborral is megörökíteni annak, ki ez eszmének a kezdeményezője volt és megteremtője. Nem czélom tudományosan fejtegetni a tüdő vészt, sem pedig annak káros hatását az emberiségre, mert azt hivatott szakférfiak ki is fejtették már számtalanszor ; én csupán a tárgygyal óhajtok foglalkozni, melyet száraz fényképen irok meg a Buda és Vidékének, mert nemcsak Buda és környékének állana érdekében, hogy a sanatorium ott létesüljön, hanem a nép érdekében alkalmasabb helyet Budánál a főváros területén nem találhatnak ; különösen érdeke a sanatoriumnak hogy : 1. Oly helyen épü jön, a hol máraz által a tény által, hogy a közegészségügyi tanács az újonnan épített „Szt.-János-közkórnázu felépítését oda javallottá. Épen a kórház a budai hegyek között nem lapályon, hanem kis emelkedésen épült, a hol a szükséges területek befásitva, a legtisztább hegyi levegőt és ozon dusabb vidéket szolgáltatják, melyhez a közlekedés is a lehető legjobb, mert villamvasut vezet egész odáig. Ez uj kórház felépítése 1—3 millió írtban került, és bizonyára megfontol- tatott és meglett minden irányban alaposan mérlegelve, hogy ez ily középület, mely az emberek egészségügyének az őre, hogy minden irányban alkalmas helyre épitődjön 2. A város fejlődésének érdeke kívánja, hogy az ilynemű kö'.-épületek felépítésével, buzdítsák a lakosságot, hogy az irányban építkezzen, terjeszkedjen, mert nézzünk a régi Budapesten végig, hogy a legnagyobb és legrégibb épületek a köz-épületek, és azok körül fejlődött a szép város. U. m. a Rókus kórház, Károly kaszárnya, Üllői-úti kaszárnya az Uj épület, stb. De különösen szükséges, hogy ezek a középületek oly távolságra épüljenek, a hova a mai legjobb közlekedő eszközünk a villamvasut is vezet, és a mely része a városnak oly czólokra a legalkalmasabb, és a mely még teljesen lakatlan vidék. E vidék, a melyet különösen a közegészségügyi tanácsnak ajánlok figyelmében, vagy azon közegeknek, kik a város fejlődésének érdekében tesznek szolgálatokat. Bár nem lenne szükség figyelmüket felhívni, mert hiszen, hogy ők is tisztában vannak a helyzettel, melyet eléggé bizonyos az is, hogy az uj Szent-János kórházat is arra a helyre építették. E vidék közvetlenül az uj Bzt.-János hórháztól balra és a kórháztól fölfelé egy irányban terül el a diós árok mentén, melynek a hegy felé eső végét Isten hegy- nők'. * kórháztóli végét Kutvölgy-nek hívják. E területeket villával óhajtanak beépitettni. Szerintem, a magánosok villaépitményei teljesen megfelelnek, sőt egészségesebbek is ha magasabb helyre épül, de még a területek árkülönbözete is oly nagy, hogy szívesebben vennék a hegyen fekvő területeket olcsó árban, hogyha a lapályon fekvő középületekre szükséges területeket, mely a városhoz közel fekszik és oly helyen, mint a melyet már fent leírtam, az erre hivatott közegek az építkezést nemcsak hogy meg nem engednék, de a szükséges czélra megvásárolnák, mely által a magánosokat kényszerítenek, hogy a Budának kopáron fekvő elhanyagolt gyönyörű hegyoldalait villákkal beépítsék úgymint azt más külföldi nagyvárosok közelében is látjuk, a hol kapkodnak az i y szép regényes és egészséges hely után. De az is igaz, hogy az erre hivatottakat illeti a szemrehányás első sorban. Különösen a kórházaknak avagy sanatoriumnak áll érdekében hogy oly nagyon alkalmas területeket, mint a milyen az uj Szt. János kórház között terül el oly árban megszereztek, a mily árat ma még a területekért kérnek, mert a betegek szállítás nehézségekkel nem jár, szóval a közlekedés a kórházban előforduló mindenféle szükségeseket a legkényelmesebben hozzáférhetővé teszi. Ily területeket parlagon hevertetni nem szabad. Tekintetbe kell venni, hogy melyik középület hová való? nem pedig mindent azoknak a a városi bizottsági tagoknak ajánlatára bízni, kik érdekből tesznek mindent. Tessék úgy a város fejlődésének mint a nép érdekében, kiküszöbölni az érdek hajhászókat, és hadd fejlődjön Budapest már egyszer, a többi nagy világvárosok mintája szerint. Kiváló tisztelettel Egy előfizetője. Kiadtuk ezt a felszóllalást, mert ezzel megindulhat az eszmecsere a felett, hol épüljön a sanatorium ? Szert. Budapest, 1899. (3)
