Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)

1899-11-11 / 31. szám

BUDA ES VIDÉKE melyekhez az üzleti verseny folytán igy is olcsón lehetne hozzájutni. Az eddigi megállapodások szerint 1900 május elsején adja át a város az államnak a műegyetem czéljaira szánt területet. Tehát elég ideje van még a tanácsnak arra, hogy a Lágymányost és Kelenföldet rendező terveket akár házilag, akár pályá­zat utján elkészítesse. így jó eleve meg­teremthetők mindazon üdülő helyek, ^ me­lyekre a deákságnak szüksége van. Cs ha a deáknegyed éppen oly jól sikerül, mint a milyen kedvező fekvése van a Lágymányoson, akkor a magyar „quartier lafinu bátran megállja az összehasonlítást a külföldi diák­negyedekkel. <J3erlin~Gharlottenburg, 1899. junius hó. A budapesti királyi büntető-törvény­szék és az uj bűnvádi perrendtartás. Guti Imre a „Pesti Hírlap '-ban irt azok­ról a nehézségekről, a melyek az uj bűnvádi perrendtartás életbeléptetését akadályozzák. Utána járván a dolognak, a következőket adhatjuk elő : Az uj bűnvádi perrendtartás 1900. évi január 1-én lép é'etbe. Az életbeléptetés elé nagy aggodalommal néznek a budapesti kir. büntető törvényszék­nél, mivel előre látják, hogy elegendő munka­erő híján nem felelhetnek meg a követelmé­nyeknek. Ugyanis az elnökkel együtt jelenleg 24 törvényszéki biró van ennél a törvényszéknél alkalmazva, mely létszám elég csekély még arra is, hogy a mostani teendőket rendesen végezhessék. Az uj bűnvádi eljárásnál pedig ily lét­számmal a teendők elvégzése lehetetlen, sőt lehetetlen akkor is, ha az igazságügyi kor­mány legalább kilencz törvényszéki biróval nem szaporitja a létszámot, de még ez esetben sem szabad soha betegnek lenni egynek sem, mivel nem lenne, a ki a saját dolgát el nem hanyagolva, helyettesíthesse. Az uj bűnvádi perrendtartás életbelép­tetésével ugyanis, hogy a követelményeknek megfelelhessenek, a következőleg kellene a tanácsokat összeállítani. 1. Öt fötárgyalási tanács, melyből mind­egyiknek háromszor kell hetenkint főtárgya­lást tartani, összesen tiz törvényszéki biróval. Itt eleve megjegyezzük, hogy hetenkint háromszor való tárgyalást a tanácsvezető el­nökök aligha fogják győzni. 2. Két fellebboiteli tanács hat törvény­széki biróval. Mivel a budapesti kir. büntető-járásbiró- ságtól a fellebbezett ügyek, most már mind a kir. büntető-törvényszéknél nyernek másod­fokú elintézést — s a fellebbviteli fokon is a felekkel szóbelileg kell tárgyalni, nagyon jó lessz, ha az óriási halmazt két tanács meg­győzi. 3. Két oádtanács hat törvényszéki bi­róval. Mivel a vádtanácshoz tartozó összes ügye­ket, ezen két tanácsnak kell elintézni, mivel a vádtanácsban is kell a felekkel szóbelileg tárgyalni, mivel az egyik vádtanácsnak a vizs­gáló bíróktól jövő fellebbezési és a bvprtás 109. és következő szakaszaiban meghatározott sok mindenféle teendőt kell végeznie, előre látható, hogy két vádtanács a reájuk háramló feladatoknak nem lesz képes megfelelni. 4. szükség van legalább — a mennyi most is működik — öt vizsgáló bíróra. 5. az esküdtbirósághoz kell legalább négy törvényszéki biró 6. kell még legalább két törvényszéki biró a pénzügyi s egyéb a fentebb felsorol­tak által el nem intézhető ügyek viselése. Szükséges tehát az elnökkel és a három ott működő táblabiróval együtt legalább har­minczhárom törvényszéki biró, vagyis a mos­tani létszámnak kilencz törvényszéki biróval való emelése, mely esetben még az elnöknek is valamely tanácsban kell állandóan működ­nie, a mire bizony reá nem érhet. Ennek a létszámnak emeléséről azonban úgy látszik ezúttal szó sincs, mert a legjobb akarattal eljáró igazságügy minister 4—5 bí­rónál többet — fedezet nem lévén, — nem adhat. Ily viszonyok mellett pedig az ujbün- vádi eljárás keresztül vihető aligha lesz, és pedig annál inkább nem, mert a budapesti bírói kar a szerfelett rossz előléptetési viszo­nyok miatt a munka kedvét is elveszti, lát­ván azt, hogy önfeláldozó munkássága da­czára s daczára annak, hogy otthon éjjeli munkával pótolva végzi hivatali dolgait, elő­léptetésre még sem számíthat, hanem kény­telen évtizedekig csekély fizetéssel egy állás­ban nyomorogva s ha családját valahogy is tisztességesen akarja eltartani, jövedelemben szűkölködvén, az adóság tengerébe sülyedni. Ezeknek a bajoknak főoka Erdélyi Sán­dor a volt igazságtigyminister, a ki a helyett, hogy üresedés esetén, a budapesti bírák és albirák között azokat, a kik azt már régen megérdemelték léptette volna elő, a budapesti állásokat tömegesen a vidékről hozott embe- , rekkel áthelyezés utján töltötte be s a maga- j sabb bírói állásokba ügyvédeket rakott, a mi I által azt érte el a budapesti bírákat a vidé- I kiek, kik nem csak rangszámban, hanem még dijosztályozásban is alattuk voltak, Budapestre behozatván — megelőzték, a mely körülmé­nyek azután, a budapesti bírák, munkaked­vet elvettek s elérte még azt is, hogy ezen az eljárásán felbátorodva, most ha Budapes­ten bármily bírói állás van üresedésben, arra 50—60 vidéki alkalmazott kíván áthelyezést s hajhássza a főispán és a képviselő protectióját. Szerencséjére azonban a budapesti bírói karnak, a mostani igazságügyminiszter a jog, törvény és igazság elvét magáévá téve „vetótu mondott ezeknek a bevándorlási szándékozók­nak s a kinevezései által a budapesti bírói kart megnyugtatta, úgy hogy most már re­ménykednek, hogy jogos igényeik kellőleg kielégittetnek. Hol legyen a sanatorium? (Levél a szerkesztőhöz). Tisztelt Szerkesztő ur ! Mint lapjuknak a Buda és Vidékének régi előfizetője, veszek magamnak bátorságot, hogy megkérjem, miszerint az alant közlői­teket b. lapjában közzétenni szives legyen, mert hát ha felkelti a város intéző főbb köze­geinek figyelmét, és hát ha fognak némi igazságot találni észrevételeimben. A tüdővészesek sanatoriumáról, és Buda és Környékének gyors mikénti fejlődéséről kívánok beszélni: Mielőtt Pestről eljöttem, a napi lapok­ból arról értesültem, hogy a tüdővészesek sanatoriumával, annak felépítésével, nemcsak hogy foglalkoznak a szakközegek, hanem már az a hely is meg van állapítva ; a hová a sanatoriumot felépítsék. Falusi magányom­ban, különösen a gazdának, ki a gazdaságban előforduló sokféle ággal, n. m. földdel, nö­vényzettel, állatokkal és emberekkel, és ezek­kel külön külön részletesen foglalkozom ; ugyanitt jut eszembe, és foglalkozom az emberiség a legnemesebb eszméjével, mely hivatva lenne megszámlálhatatlan emberek életét megmenteni és az utókor számára tes­tileg és lelkileg ép embereket teremteni. Hogy azon eszme mily áldásos, azt csak az utókor fogja tapasztalhatni, hálával megemlékezhetni, és szoborral is megörökíteni annak, ki ez eszmének a kezdeményezője volt és megte­remtője. Nem czélom tudományosan fejtegetni a tüdő vészt, sem pedig annak káros hatását az emberiségre, mert azt hivatott szakférfiak ki is fejtették már számtalanszor ; én csupán a tárgygyal óhajtok foglalkozni, melyet száraz fényképen irok meg a Buda és Vidékének, mert nemcsak Buda és környékének állana érdekében, hogy a sanatorium ott létesüljön, hanem a nép érdekében alkalmasabb helyet Budánál a főváros területén nem találhatnak ; különösen érdeke a sanatoriumnak hogy : 1. Oly helyen épü jön, a hol máraz által a tény által, hogy a közegészségügyi tanács az újonnan épített „Szt.-János-közkórnázu felépí­tését oda javallottá. Épen a kórház a budai he­gyek között nem lapályon, hanem kis emelkedé­sen épült, a hol a szükséges területek befásitva, a legtisztább hegyi levegőt és ozon dusabb vidéket szolgáltatják, melyhez a közlekedés is a lehető legjobb, mert villamvasut vezet egész odáig. Ez uj kórház felépítése 1—3 millió írtban került, és bizonyára megfontol- tatott és meglett minden irányban alaposan mérlegelve, hogy ez ily középület, mely az emberek egészségügyének az őre, hogy minden irányban alkalmas helyre épitődjön 2. A város fejlődésének érdeke kívánja, hogy az ilynemű kö'.-épületek felépítésével, buzdítsák a lakosságot, hogy az irányban építkezzen, terjeszkedjen, mert nézzünk a régi Budapesten végig, hogy a legnagyobb és legrégibb épületek a köz-épületek, és azok körül fejlődött a szép város. U. m. a Rókus kórház, Károly kaszárnya, Üllői-úti kaszárnya az Uj épület, stb. De különösen szükséges, hogy ezek a középületek oly távolságra épüljenek, a hova a mai legjobb közlekedő eszközünk a villam­vasut is vezet, és a mely része a városnak oly czólokra a legalkalmasabb, és a mely még teljesen lakatlan vidék. E vidék, a melyet különösen a közegészségügyi tanácsnak ajánlok figyelmében, vagy azon közegeknek, kik a város fejlődésének érdekében tesznek szolgá­latokat. Bár nem lenne szükség figyelmüket felhívni, mert hiszen, hogy ők is tisztában vannak a helyzettel, melyet eléggé bizonyos az is, hogy az uj Szent-János kórházat is arra a helyre építették. E vidék közvetlenül az uj Bzt.-János hórháztól balra és a kórháztól föl­felé egy irányban terül el a diós árok mentén, melynek a hegy felé eső végét Isten hegy- nők'. * kórháztóli végét Kutvölgy-nek hívják. E területeket villával óhajtanak beépitettni. Szerintem, a magánosok villaépitményei tel­jesen megfelelnek, sőt egészségesebbek is ha magasabb helyre épül, de még a területek árkülönbözete is oly nagy, hogy szívesebben vennék a hegyen fekvő területeket olcsó ár­ban, hogyha a lapályon fekvő középületekre szükséges területeket, mely a városhoz közel fekszik és oly helyen, mint a melyet már fent leírtam, az erre hivatott közegek az építkezést nemcsak hogy meg nem engednék, de a szük­séges czélra megvásárolnák, mely által a magánosokat kényszerítenek, hogy a Budának kopáron fekvő elhanyagolt gyönyörű hegyol­dalait villákkal beépítsék úgymint azt más külföldi nagyvárosok közelében is látjuk, a hol kapkodnak az i y szép regényes és egész­séges hely után. De az is igaz, hogy az erre hivatottakat illeti a szemrehányás első sorban. Különösen a kórházaknak avagy sana­toriumnak áll érdekében hogy oly nagyon alkalmas területeket, mint a milyen az uj Szt. János kórház között terül el oly árban megszereztek, a mily árat ma még a terüle­tekért kérnek, mert a betegek szállítás nehéz­ségekkel nem jár, szóval a közlekedés a kór­házban előforduló mindenféle szükségeseket a legkényelmesebben hozzáférhetővé teszi. Ily területeket parlagon hevertetni nem szabad. Tekintetbe kell venni, hogy melyik középület hová való? nem pedig mindent azoknak a a városi bizottsági tagoknak ajánlatára bízni, kik érdekből tesznek mindent. Tessék úgy a város fejlődésének mint a nép érdekében, ki­küszöbölni az érdek hajhászókat, és hadd fej­lődjön Budapest már egyszer, a többi nagy világvárosok mintája szerint. Kiváló tisztelettel Egy előfizetője. Kiadtuk ezt a felszóllalást, mert ezzel megin­dulhat az eszmecsere a felett, hol épüljön a sana­torium ? Szert. Budapest, 1899. (3)

Next

/
Thumbnails
Contents