Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-11-11 / 31. szám
Budapest, 1899. (4) BUDA ÉS VIDÉKE Évi jelentés a budai dalárda közgyűléséhez. (Előterjesztette : Magyar József, jegyző.) (Folytatás.) Egyesületünk belső életéről a kővetkezőkben számolunk be : Választmányunk a múlt évben összesen 10 (tiz) ülést tartott, melyeken a folyóügyek elintézésén kivül előkészítette s rendezte az estélyeket s a nyilvános fellépések s a következő elvi jelentőségű határozatokat hozta, a) Az 1898. évi október 25-én tartott ülés (5 pont) határozata értelmében a tagok felkérendők, hogy csak zeneismerettel biró egyéneket ajánljanak tagokul; b) az 1898. november hó 8-án tartott ülésen kimondta, hogy a hangjegy tárból csak a választmány, illetőleg sürgős esetben csak az elnök v. alelnök engedélyével vehető ki kotta; c) 1898. deczember 13-án tartott ülésén (12 pont) 60 drb. benem váltott régi nyugtatványt (42 pártoló t. 18 műk. t.) semmisített meg a pénztáros előterjesztésére; d) 1899. január 13-án tartott ülés (4 pont) kimondta, hog uj tagok csak hat hónapi próbaidő után vehetők fel a rendes tagok sorába: e) az 1899. márczius hó 17-iki ülés (3 pont) a vidéki mozgalommal szemben állást foglalt az Országos Dalosszövetség (központ) mellett s e .tárgyban az április 4 én tartott ülés felhívást bocsátott ki, az országos dalár-egyesület összes tag-egyesületeihez. Működő tagjaink száma a múlt év végén 145 volt, jelenleg van 136 tag; kilépett 20 ; elhalt 1 ; felvétetett 12 s igy apadás 9. A tagok száma hangnemek szerint igy oszlik meg ; I. tenor 24. I. bass 49 II. tenor 22. II. bass 41. Pártoló tagjaink száma a múlt óv végén volt 193, jelenleg van 178. Az egész éven át összesen 45 dalgyakorlatot tartottunk. Nyilvános fellépéseink száma 8 volt. Ezen fellépésenk alkalmával 28 művel adtunk elő. És pedig; magyar szerzőtől 10, idegenektől 9 darabot. Vagyoni állapotunk hü képét Keresely Károly pénztárosunk fogja előadni, itt röviden csak azt jegyezzük fel, hogy az évi összes bevétel 2308 frt 21 kr. a kiadás 1694 frt 86 krt tett ki s igy a maradvány 613 frt 35 kr. Összes vagyonunk : készpénzben és értékben 5421 frt 37 kr. A külön kezelt utazási alap volt 213 frt a pöstyóni ut után maradók 65 frt 62 kr., zenetárunk 6 müvei gyarapodott s igy ez időszerint 421 gyüjgyetemónyt tartalmaz, 691 művet és 20—20 Zöld-féle füzetet. Könyvtárunk részére 1 művet szereztünk be Eredeti magyar szerzeményekért, a f. évben két drb. cs. arany tisztelet dijat adtunk ki. Egyet Vavrinecz Mórnak f. óv május 6-án előadott „Köszöntő dal-iért, a másikat Lányi Ernőnek, Pöstyénben előadott „Régi nóta, hires nóta“ ez. daláért. Igen tisztelt közgyűlés! Jelentésünket ezzel befejeztük Engedjék meg azonban, hogy ezúttal is ismételten köszönetét mondjunk önöknek szives támogatásukért, mely egyedül tette lehetővé a pös- tyéni fényes eredményt. Köszönetét mondunk újra mindazoknak is kik estélyeink, hangversenyeink fényét közreműködésükkel emelték u. m. Dienzl Ősz kár, Roboz Imre, és Altmann Leó uraknak, továbbá Horváth Irma, Koczányi Zsófia, Szép- ligeti Klementina, Bleuer Andorina, Zilahiné Singhoffer Vilma és Payr Olga urhölgyeknek. Meleg kőszönetünket fejezzük ki Hoppé Rezső tagtársunknak, karmesterünk állandó helyetesitéseért de kiváltképpen a kedélyes estély kitűnő rendezéséért. Őszinte elismerésünket fejezzük kiSchó- nabek E. alelnökünknek, a nagy fáradsággal járó tiszt lelkiismeretes betöltéséért; nem különben Laumann József egyleti gazdánknak, a fellépéseinek alkalmával körültekintéssel és nagy szakavatottsággal végzett külső rendezésért Köszönet illeti még gazdánk jobb kezét Gaál Samut is, valamint a termek szép diszitését teljesitő Grentzner Jllajos tagtársunkat is. Ezekben adtunk számot t. közgyűlés múlt évi munkásságunkról. S most visszaszáll lelkünk a legnagyobb magyar daloshoz : Petőfihez. Visszavarázsoljuk a páratlanul szép emlékünnepet. — Ott állunk a nagy érezszobor előtt s dalolunk; ezalatt lelkünk újból bejárja a szent helyeket Lassan- kint elhal a dal . . . Az utolsó akkordok hallszanak . . . „Megbünhődte már e nép, a múltat s jövendőt.“ . . . Az emlékezésnek vége. — A megnyílt sirok ismét bezárulták s a hősök szellemalakjai visszatértek nyugvó helyükre. Petőfi alszik, mélyen alszik a szerető édes anyja : a hon ölén. De felébred, s megfujja harczi riadóját, ha ismét hívja a haza! Addig 7/, Ti éleszgessótek a szent tüzet dalostestvéreink s hogy Petőfi szelleme mindig éljen: daloljatok! Daloljatok szerelemről, szabadságról, hazaszeretetről s Isten megáldja munkátokat, Isten áldása lesz — és legyen — a Budai Dalárdán! Budapest a huszadik században. (Városrendezési tanulmányok. Irta Lord Albert. Grill Károly kiadása, ára 3 korona.) Egy nagyon csinos kiállitásu tartalmas munkában mondja el elfogadható indítványait a magyar műépitők egyik legjelesebbike Lord JJlbert Budapest rendezéséről. A 109 oldalas kötet tartalma : Előszó. Városrendezési ötletek. A város rendezés szépségeiről. A budai hegyek. A budapesti deákváros. Budapest gyárnegyede és kikötője. Végszó. Lord JJlbert megtudja figyelni a viszonyokat, nemcsak műépítész, de aesthetikus is. Nem jár a fellegekben, hanem igazságokat beszél, a miket ajánlunk azoknak a kiket illet. A Buda és Vidéke számtalan intésének, indítványának, figyelmeztetésének elismerése Lord Albert tanulmánya. Ö is azt akarja, hogy Budapest egész környékét szabályozzák, mert Budapestnek és környékének ma sincs meg az egységes és évtizedekre előreható városrendezési terve. Lord Albert szintén a pavilion rendszer s nem a bórkaszárnyák barátja. Ő is Budára akarja a városrendezés súlypontját. Levegőt és világosságot a lakóknak. Nyilt házsorokat, szabadon álló épületeket tervez. A parcellázás minimumát nagynak találja. Az épitési politika ne az egyesek érdekeit, hanem a közjót védelmezze. Lord Albert gondos és alapos tanulmányából lapunk elején adjuk „j7 budapesti diáknegyedet“ s ajánljuk a művészi szempontból is értékes munkát a vidéki városoknak is, melyeket még agyon nem szabályoztak. Bizony jó volna törvény erejére emelni a következő pontokat: 1. Legyen a város a hol csak lehetséges pavilion és vi la rendszerbe ópitve. 2. Legyen benne, minél több tér és park. A hat ölnél szélesebb utczákat fásitsuk be. 3. Legyen a városnak több hivatalos és forgalmi középpontja.-. A város rendező terveket a nagy közönség hozzájárulásával készítsék. Magántisztviselők országos nyugdij egyesülete. A Magántisztviselők Országos Nyugdij Egyesületének igazgatósága t. hó 2í-én Weiss Berthold, országgyűlési képviselő elnöklete alatt igazgatósági ülést tartott, melynek a következő üzleti jelentés terjesztetett elő: Taglétszám 1299, ezek részére biztosított évi összeg kor. 2 590,730, Ingatlan vagyon kor. 565.000, Értékpapír készlet kor. 546.000, Készpénz készlet kor. 9.975.96. Az ülésnek bejelentetett, bogy Törley József 500 koronával az alapitó tagok sorába lépett és hogy herczeg Eszterházy Miklós, herczeg Pálfl’y Miklós, gróf Hadik János, gróf Pejacsevich László, gróf Festetich Imre, gróí Mailátb Géza, Dessewfí'y Sándor püspök, ezenkívül több vállalat és magánezég nagyobb adományokkal gyarapitották az egyesület vagyonát. Magyar József bírálata az osztott elemi népiskola tanítás tervéről. A régi „tanterv“ kiszolgált. Hosszú huszonkét esztendő alatt megöregedett. Azért hát el vele az antik tárgyak közé, s újat, fiatalt, erőset a helyébe, mely a kor szellemének, a paedagogia mai szinvonalának megfelel ! Az Országos Közoktatási Tanács elkészítette az uj tervet, de mielőtt határozottá emelte volna, véleményadás czéljából a tanítók, a gyakorlat emberei elé terjesztette, hogy olyan művet alkothasson, a melyben minden benne van, a mit a tanítók tapasztalatai jónak, helyesnek ismertek el. Magoknak, s a zsenge nemzedéknek alkotják most a tanítók azt, a mit alkotnak, s az, a ki hivatása teljesítésében lelkiismeretesen jár el, nem is mulasztja el az alkalmat, hogy tapasztalatairól számot s véleményt adva, erejéhez mérten hasznára legyen hazánk népnevelés ügyének. Magyar József\ a fővárosi tanítók gárdájának e díszes tagja, a buzgó, lelkiismeretes népnevelő szintén a véleményt adók közt van. Bírálata, mely kétségtelenül egyike lesz a legfigyelemreméltóbbaknak, e héten került ki a sajtó alól. 32 nagy 8-ad rétü oldalon kimerítően foglalkozik Magyar József az uj tanítási tervvel. Összehasonlítja a régit az ujjal, őszintén, mély paedagogiai belátással tüntetve fel ennek, vagy amannak hibáit, előnyeit s ajánlva több, egészen uj, tapasztalatai által megerősített nézetet a közoktatási tanács figyelmébe. Szeretettel foglalkozott a tárgygyal, szeretettel foglalkozott a népnevelés ügyével, ez minden sorából kitűnik. Figyelme a legapróbb részletekig kiterjedt, s az uj tanítási terv minden pontjához volt helyeslő, vagy rosszaló hozzá szólása, mit sikerült érveléseivel hatalmasan támogatott. Az egész bírálat megírásánál két kérdés lebegett a szerző előtt. 1. Mutat-e haladást az uj terv a régihez képest ? 2. Megfelel-e azoknak az óhajoknak, melyeket a magyar tanítóság már évek óta hangoztat, s kivált megfelel-e korunk követelményeinek ? E két szempontból kiindulva készült Magyar József bírálata, mely az uj, bírálat alá bocsátott nevelési rendszer végleges megállapításához a következő indítványokkal járul: Mondja ki az uj tanitásterv a tisztán szemléleti oktatás kötelezettségét. E czélból az egyes tárgyakhoz szükséges (minél egyszerűbb és olcsóbb) szemléltetési eszközökről jegyzék mellékeltessék a tervezethez, s ez eszközöknek beszerzésére kötelezze a közoktatási Miniszter a községeket; (a szegényebb iskoláknak az állam küldje meg). Mondja ki az uj terv a kirándulás (a közvetlen szemlélet) kötelezettségét s annak a heti óratervbe köteles beillesztését. Tiltsa meg a miniszter a kézikönyvek használatát, kivált a magyar nyelv, beszéd- és értelemgyakorlatok, földrajz, természetrajz és természettan tanításánál, s ne legyen más könyve az elemi iskola tanulójának, mint egy magyar olvasója, magyar nyelvtani példatára, (szabályok nélkül) számoláshoz való példatár, vallástan, történelem s egy daloskönyv. A többit szemléltetés utján tanítsa a tanító. Rendelje el a miniszter közös, nagy játszóterek alakítását s az ezután építendő uj iskolákhoz, a tanulók számára mórt nagyobb, udvar kihasitását, melyen a legszükségesebb tornaszerek ott legyenek. Mondja ki az uj terv az egyes órák közötti öt-tiz pereznyi szünetet, s azok betartására az iskola fenntartókat kötelezze; ezzel kapcsolatban mondja ki az uj terv, hogy az órák közötti szabad időt az udvaron játékkal, tornával töltse tanító és tanítvány s az alatt az iskola (az ajtó és ablakok kinyitásával) alaposan szellőztetendő; Tiltsa meg a miniszter, (a középiskolákban is) hogy az iskolák csak 8/i8 illetőleg 8/42-kor nyittassanak ki, hanem e üetyett V28- és V^’kor s ez időtől a tanítás óra meg
