Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-10-30 / 30. szám
Budapest, 1899. VIII. évfolyam 30. sz Vasárnap, Mindszenthava (Oktober). BUDA és VIDÉKE SZERKESZTI: ERDÉLYI GYULA. K^IäDOHRIVäTALi, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek: Budapest, I., Városmajor-u. 28. Tata-Berlin. Tata-Berlin. Ez a két név foglalkoztatta a sportvilágot, úgy annyira, hogy a bécsi lóversenvek érdekességét is csökkentett í és hatte. szorított minden más sport- mLnetet. A tatai régi vár feszült várakozásnak volt a színhelye. Táviratok jöttek, mentek. Az élénk pezsgő életet leírni alig lehet. Mielőtt a messzehajtást, mint sportmüve- letet ítélnénk meg, a képnek más részleteit vesszük szemügyre Patriárchalis régi úri erényeink között a vendéglátás is hanyatlik. Vendég is van, gazda is akad, a kamara sem mindenütt üres, csak a sziveslátás nem fakad mindenütt szívből, őszintén. A tatai vár ura gróf Sszterházy cFe- rencz és neje Cobkovitz herczegnő vendégei sohasem veszik észre, hogy vendégek, mert otthon érzik magokat. A vendégjog teljes függetlenségét és szabadságát élvezik. A ki a tatai kastély fényes úri vendégeit figyelmesen nézte, gondolkozóba esett a lelett, hogy ki itt a vendég? . . . Magyar úri házak igazi előkelőségének ismertető jele a személyzet, a cselédség és alkalmazottak magaviseleté. Gróf Ssz- terházy oFerencznél a legegyszerűbb embert is megtisztelik és nem lehet tapasztalni a cselédeknek a vígjátékokban sokszor ostorozott pöffegzkedését. ... A tatai kastély minden lakójában, minden zege-zugában az előzékenység a főjellemvonás s az a A „Buda és Vidéke“ tárczája. Hol a vad leány? — Regény. — Irta : Erdélyi Gyula. NEGYEDIK FEJEZET. A meczenás. (Folytatás ) A választmányi gyűlés szétoszlott. Távoztak. Rezeg Kálmánná, Agatha és báró Zende- helyi István leültek a zongora-szobában és többek között a beszéd arra fordult, hogy Berdár Róbert az állatszeliditő Olimpiába szerelmes. A meczenás figyelmesen hallgatta és egyet csettentett ujjaival s meg van-t kiáltott. — Mi van meg? — kérdé Rezegné . . . — Az eszme, a diadal . . . — Miféle eszme, miféle diadal ? Beszéljen, István — Megszabadulunk tőle. A Minerva-sza- lónnak szebb ajándékot nem adhatok. — Kitől ? — Asszonyom, Berdár Róberttól. — Hogyan ? — Széttépetjük ezzel a leánynyal és ez tönkre teszi. Bízzák reám. Előfizetési árak : Egész évre 12 korona, félévre 6 korona, évnegyedre 3 korona. törekvés uralkodik, hogy senkinek kellemetlenséget ne okozzanak. Előnyösen lepi meg a látogatót az is, hogy a váron az odavaló lakosok is személy válogatás nélkül mindig szabadon járhatnak keresztül. Gróf Eszterházv Ferenczet és fenkölt szellemű nejét a lakosság nem csak tiszteli, de szereti is. Jí mi grófnénk, a mi grófunk, —. így emlegetik őket és rajongó gyengédséggel beszélnek szép és nemes dolgokat róluk. Ezt csak az tudja megbeszélni, a ki más helyeken járva, n$m is hallotta emlegetni a földes urat. Itt a napnak nem csak fénye ragyog, de kisugárzik áldást hozó jótékony melege is. A mai világban ez a történetíró feljegyzésére méltó esemény, egy korrajzi ritkaság és jól esik azt nyilvántartani, mert a magasabb körök példája után alakulnak a társadalom alantosabb rétegei. Nem lehet reánk nézve közönyös, hogy milyen az aritokrátiánk ? Kik azok kik gróf Széchenyi István szellemének örökösei? A kié a föld, azé az ország. Az ország jó urainak jó népe van. . . . éfróf Cszterházy fferenczben minden kelléke meg van a valódi magyar nagy urnák. Először is igazán magyar, őszinte, kifogástalan, vallásos, hazáját szereti, tempóiban előkelőén magyar, bátor, edzett, jó szivü, nemes gondolkozásu, másokat megbecsüli, szerény a nélkül hogy a büszkeségét feláldozná, a gőgnek árnyalata sincs — Agatha, ne légy félénk, Miért sápadsz ? Mit érdekel téged Berdár ? A báró nagyon furcsán nézett, mikor látta, hogy Agatha elsápadt. Talán csak nem szerelmes a törpébe ? ÖTÖDIK FEJEZET. A szív mértana. Helykői Aladár mikor lakására ment, nagyot nevetett, hogy őt egyszerre kinevezték tudós embernek. Mi is az ő specziállitása ? Ahán, a szív mértana. Micsoda tudomány ez ? Semmi egyéb, mint azt ismerni meg, mi van a szívben, kicsit dobog, csak egy kép fér-e el oda, vagy több, belehal-e az ember a csalódásba, meddig tart egy érzelem ? Hogy születik, hogy hal el a szerelem ? Mi szerepe van az észnek, az akaraterőnek, ki lesz tőle balga és ki bölcs ? Furcsa tudomány, mindenki tudja és voltakép mégis senki sem . . . Nem katonának való tudomány, még ha nyugdíjazva van is. A legnagyobb bölcsek sem tudnák megoldani. Higgadtan, ha nincs tapasztalat s nem higgadt valaki, elvész az okosság és nincs tudomány. Csak káron lehet okulni. SZERKESZTŐSÉG: I., Városmajor-utcza 28. Kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. benne. Széleskörű műveltsége fundamentuma magyar. Ő valamint a grófné, mindig nyájasak, szívélyességükben nem éreztetnek leereszkedést. Mind a ketten tudják, érzik kötelességeiket s nem zavarja meg egyikük sem az ideális nagy uraság összhangját. Örömmel töltötte el tisztelőiket, hogy a messze földről ide jött vendégek ily szép főúri családi képet láthattak és élvezhettek hódoló bámulattal, s a miről annyit hallottak a magyar vendégszeretetről azt láthatták, hogy Tatán nem mese és nem színlelt. Europa minden tájaira elviszik ennek hírét s hirdetni fogják, hogy a magyar vendégszeretet az európai műveltségnek egyik gyöngye. Tisztelettel kell emlékeznünk a megjelent főurakról. Mind edzett kötelességtudó ember. Beigazolták hogy a sport nem csak fizikai időtöltés, de mestere a jellemnek és a czélok elérésében való kitartásnak. A legnagyobb pontossággal, lelkiismerettel és férfias komolysággal végezték teendőiket. Megállták helyüket, nem kicsinyeskedtek, nem tétováztak, mivel azt tanusitották, hogy nem úri passió, de feladatuk kedvéért vannak itt. Sokan nem tudták jól megítélni a meszszehajtás fontosságát. A ló kitartásának kipróbálásán kívül nagy fontossága a degenerált században az ember kitartása. A fáradtság, a küzdelem, éberség, ruganyosság, türelem, tűrés, kényelmetlenségek, s Az ex-főhadnagy nem is hitte, hogy még egy kicsit bölcselkedni is tud és foglalkozik a szív mórtanával. Átfutotta közel-napok eseményeit és köz- be-közbe kirándult élete egyes pontjaihoz. Milyen jelentést tenne erről felsőb őségének ? Ezzel kezdené mindenesetre Alássan jelentem, oberster uram, bolond az eset. Készültem pedig én magyar huszárnak és lelki beteg lettem. Berukkoltam a bolondok közé. Meggyógyultam. A sok félkótya között van egy kis púpos, a ki bátrabb Napóleonnál, bemegy az oroszlánok közé, beleszeret egy állatszeliditő-leányba (ez már nem egészen okos emberre vall), a ki meg nagyravágyó, mint egy királyné. Nem csodálom, mert az apja elvesztett királyságát keresi, őseinek azt a királyságát, a mi sohasem létezett. Ráakadt egy báróra, a ki a más tudományát pénzre váltja. Magam is berukkoltam közéjük, kapok egy specziális tudományt : a szia mértana, azaz mathematikus bizonyosságok a szivek megismerése körül. Hosszú hajat viselek, pápaszemet hordok, csokoládét és limonádét iszom. Eljárok a tudományos felolvasásokra, elfelejtem a magyar szót, diákul beszélek és görögül álmodom és szanszkrittül szidom le az inasomat, a ki mától fogva a czipők fényfentartásának specziális-
