Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-06-21 / 18. szám
H i'1 &9Q. (2 A RUHA éc; VIDÉKÉ Junius 21. A zugligeti bölcseikedö. A mi szép budai hegyeinkben a gondolkodás, a költészet ihlete szállja meg azt, a kinek lelke a mindennapin az anyagon túl tud emelkedni. Ezek a fák, ezek a hegyek sokat hangoltak a szép érzésének kifejezéséhez. Nem csak Jókai, de a toll és a gondolkodás egyéb felkentjeinek is megszóltál a hegyek és ligetek múzsája. . . Az irodalom és művészet sok jelese termelt itt szépet és nagyot. Majd minden évben kiadja a Zugliget egyik legrégibb lakója dr. brederik Jenő magas röptű és mély bölcselkedésének eredményét, melyet az egész művelt világban elismeréssel fogadnak a tekintélyek. Legújabb figyelmet keltett művének ez a czime : „ Létünk legnevezetesebb kérdései és a művelt embernek kiválóbb társadalmi létföltételei.“ Szerző szerint a létföltételek birodalma végtelen és befolyásuk meg nem mérhető. Más létföltételei voltak a múltnak és ezektől eltérő létföltételek léteznek a jelenben. A végtelen hatalom nem az egyesben és végesben, hanem a mindenségben és örökkévalóságban érvényesül teljesen. Ebből a hangulatból fejteget mindig alaposan, függetlenül és önállóan, s elmélkedik arról is miben tér el a bölcseleti theismus a hitelvi theismustól ? Belenyúl a szo- cziális kérdésbe is s megjósolja : „A mint őszkor egymásután lehullanak a fa-lombjai, úgy hullanak idővel, a haladó felvilágosodás fényében az összes személyes érdemen kívül fekvő képzeleti kiváltságoknak méltóságai és előnyei.“ Nemes fennköltség vonul át az egész munkán, mit érdemes elolvasni annak a ki okulni akar és a ki szeret bele mélyedni a lét kérdéseibe. A ki figyelmesen olvassa el az a zugligeti bölcseikedö sok tételét fogadja el. Ne igyunk szódavizet. Naponkint kapunk leveleket, melyekben megköszönik, hogy a szódavíz sztrájkra hívtuk fel olvasóinkat. Sok félét indítványoznak, igy szódavíz adót, hatósági szigorúbb ellenőrzést, a szódavizek r evízióját a közegészségügyi tanács által stb. Maguk a szódavizgyárosok is többen húzzák be a vitorlákat, mert nem nyernek semmit. A Sanitás szódagyár nagy veszteséggel zárta ezt az évet is. A vendéglősök leginkább azért ha- ragusznak, hogy Bécsben már elhasznált felszerelésű üvegekben adják itt a szódavizet. Igaz, hogy a vendéglősnek a szódán haszna van, de a nagy üveg savanyuvizen a poharankint való kimérésben is sokkal több haszna van. Úgy értesülünk, hogy több előkelőbb vendéglős küszöböli ki a szódát. De leginkább a közönségen áll a kiküszöbölés. Ne kérjenek szódát, akkor a vendéglősök nem mérnek. Jubileum a Ganz-gyárban. A napokban tartotta Schönichen Rajmond a Ganz-gyár érdemekben megőszült főmérnöke szolgálatának 25 éves jubileumát, mely alkalommal úgy az igazgatóság, mint a tisztikar lendületes beszéd kíséretében értékes ajándékkal lepte meg az ünnepeltet, ki meghatóban mondott köszönetét a tisztelet és a szeretet ily nagymérvű megnyilatkozásáért. .Schönichen Rajmond testvére Schönichen Herrmann világhírű gyárosnak, a „Danubius“ gép és hajógyár alapítójának. Estve a tisztikar a budai „Noé bárkájában“ társas vacsorára jött össze, hol a felköszöntők sorát Scheller igazgató nyitotta meg. Utána Bóránd János a Ganz-gyár régi „hegedőse“ elszavalta a jubilánshoz irt költeményét, melynek utolsó versszakát alább adjuk : Bölcsöd nem ringott az alföld nyoszolyáján, Idegen bérez között töltél éveket, Mégis elmerengve Duna s Tisza báján, Megtanultad zengő magyar nyelvünket! Téged megösmerve, nem fog el a bánat, Imámba foglalok két sort minden nap : „Sok ilyen németet adj Isten hazámnak, Ki a született magyarnál magyarabb!“ A tisztikar éjfél után a legjobb hangulatban oszlott szét. Rostaházy jubileuma. Rostaházy Kálmán egyházi ünnepélyességgel tartotta meg jubileumát. A buzgó hívek megtöltötték a templomot és imádkoztak együtt szeretett és kedvelt kitűnő lelkészükkel, ki még ma is egyszerű plébános, pedig fényes tehetsége és műveltségénél fogva többre volna érdemes. Nagy szükség volna arra, hogy a magyar főpapságnak ilyen tagja legyen, mint Rostaházy Kálmán. Informátiók. A napokban egy budai úri ember nagyon furcsa felfedezésre ébredett. A mi több magyaron megesik, mint nem, elfogyott az aprópénze. Mit tegyen? Egy kis kölcsönre gondolt, s mint a legtöbb budai ember a kölcsönt nem Budán kereste, hanem oda át Pesten a legmodernebb és leghangzatosabb szövetkezetek egyikében. Némely pesti szövetkezetek nagyon kiváncsiak s még azt is megkérdik, ki szerette a család fel- és lemenő ágaiban a sajtot. Természetesen az informátió költségeit letétették budai barátunkkal és azután a legszebb reményekkel bocsátották el. Oda haza a feleségével az utolsó dinárig kiszámították, hogy a kölcsönnel mit rendeznek, milyen égető sebeket kötöznek be. A mézes hetek után a tormás években ilyenekkel mulatnak a házasok, különösen ott, a hol megkezdődik a nincsen regénye. Mig szegény megszorult budai barátunk boldog álmaiba még egy libát is beleszőtt, az alatt megindult az informátió. Az informátió napjaikban egyszerű s bonyolult. Egyszerű i, >rmáczió az, tiszta-e a fizetési könyve és tiszti----a jótállóké ? A bonyolult informátió rengeteg módon tarka. Az informátor egy a titok palástjába bur- kott lény nyomában van a kölcsön keresőnek s korcsmában, szatócsnál, mészárosnál tudakozódik s hol kidobják, ho’ un. Barátunk esetében c Urzsvendéglőjét kereste fel a szeszélyes informátor s tudakozódott, nem szokott-e adós maradni? A vendéglős az informátort szépén kiexpediálta. A mészárosnál azt kutatta, mennyi húst fogyaszt ? Itt sem kapott kielégítő feleletet. Erre beadta az informátiót, mire a szövetkezet udvarias levélben sajnálattal visszautasította a kölcsönt és szétdulta álmait. Term é- szetesen az informátió költségeit nem kapta vissza... Szóba hozták az esetet több társaságban, s arra az eredményre iutottak, hogy ismeretlen szövetkezetekhez kár fordulni, hiszen van Budán és Pesten is elég olyan szövetkezet, melynek ez élj a a tisztességes és olcsó kölcsön nyújtás. Egy kis jó levegő. Makó Lajost illesse dicséret. Az operettek és sikamlós vígjátékok, érdes bohózatok posványából a népszínművek jó és egészséges levegőjére vitte a kétértelműségtől fuldokló közönséget. Népszínmű bemutatóin kívül régi jó magyar népszínművek előadásával kötelezte hálára a közönséget, és alkalmat adott, hogy a népszínmű alakok mestere Újházi Ede játékában gyönyörködhettünk. Az ő társulata játéka mindenben megfelelt a várakozásnak s örülünk rajta, hogy budai művésznőink és művészeink szerepükben kiválót és jót nyújtottak. A közönségen áll, hogy a népszínművek jó levegője helyett operettek mocsárláza ne kerüljön a krisztinavárosi színpadra. Polgári lövészegylet. A polgári lövészegylet folyó évben junius hó 29. és 30-án s julius hó 1. és 2-án tartja Király lövészetét, a mire sok dij és jutalom folyt be. Junius hó 29-én diszebéd. A kedvelt pénteki vacsorák megint kedélyes estvére gyűjtik a tagokat. Ünnepnapokon sétahangverseny szórakoztatja a tagok családját és a vendégeket. Minden szerdán és szombaton tekejáték . . . Borestély. A budai polg. lövészegyesület kebelében fennálló „Pénteki társaság“ kitünően sikerűit társas-vacsorát rendezett jun. 16-án dr. Csorba Ferencz, kultuszminiszteri osztálytanácsos tiszteletére, a ki ez alkalommal a borgazdai tisztet viselte. Az ő kedvelt és nagytiszteletben álló egyéniségének tulajdonítható, hogy az említett társas összejövetelre sokkalta többen jelentek meg, mint ..a mennyire számítottak. A patkó alakban felállított asztaloknál vagy 80-an ülhettek. Felköszöntőket mondtak Rupp Zsig- mond, D e 1-M e d i c o Ágost, Csorba Ferencz dr., Rá ez Károly dr., Hám pel Sándor, preyberger Pál és Tóth Márton. Évzáró vizsgálatok. Az ez idei évzáró vizsgálatokat a tanév folyamán beállott kanyaró szünet miatt főváros szerte a szokottnál később tartják meg. Beérkezett értesítések szerint az I. kér. Attila-utczai elemi iskolában junius hó 23-án fognak vizsgázni, mig a vízivárosi el. iskolákban junius hó 26-án 28-án; és pedig első napon az iskola- utczai és Toldy Ferencz-utczai, a második napon pedig a fő-utezai és medve-utezai iskolában. A vizsgálatok d. e. 8—11-ig fognak tartani s mindenütt nyilvánosak. A bizonyítványok kiosztása a Vízivárosban junius 29-én lesz, s azt Te Deum fogja megelőzni a bombatéri plébánia-templomban. Kérelem. A „Budai K ö n y v t á r e g y e s ü 1 e t, elnöksége tisztelettel felkéri lapunk előfizetőit, hogy a Buda és Vidékének 1895. évfolyama 3. 4. 5. 19. 24. 36 és 38. számait, továbbá az 1896. évf. 5. 8. és 27. számait, végül az 1897. évf. 23. számát — a mennyiben azokat nélkülözni tudnák — a Budai könyvtárnak díjtalanul átengedni szíveskedjenek. A nevezett elnökség a felsorolt lappéldányokat — ha másként meg nem kaphatja — készséggel meg is veszi. Ajánlatok II. kér. Toldy Ferencz-utcza 64. 7. a. intézendők. A magyar turista-egyesület budapesti osztályának nyári- és őszi kirándulásai. (Folyt.) Julius 30-án. Getehegy. Indulás a M. Á. V. nv. p. u.-ból reggel 6 óra 30 pkor (Buda Császárfürdő kitérőtől reggel 6 óra 16 pkor) Dorogra, gyalog : Henrik magaslat. Gete,Kenyérmező, innen vonaton d. u. 2 óra 23 pkor Pilis- Csabára, honnan felmenet a Nagy-Szénásbegyre majd vissza Pilis-Csabára. Gyaloglás 7 óra. Élelmet kiki magával visz. Vasúti költség 1 frt 25 kr. Vezető : Szeszlér Ödön. Délutáni kirándulás. A Nagy-Kopaszra, Indulás a M. A. V. ny. p. u.-ból d. u. 2 óra 40 pkor),, (Buda Császárfürdő kiiérőtől délután 2 óra 29 pkor), a pilis-csabai táborba. Innen a Darahegyen s a Posta erdőn át a Nagy-Kopaszra és Pilis-Csabára Gyaloglás két és tél óra Vasúti költség 50 kr. Vezető: Liedermann Emme urhölgy. Augusztus 6-án. Moór, *Arki puszta, Ge rencsér vár romjai, Vörös kolostor, Oroszlány- Majki kolostor romja, Bánhida. Indulás a M. Á. V. k. p. u.-ból augusztus 5-én este 7 óra 35 pkor,* (a d. v. p. u.-ból este 8 órakor.) Székesfehérváron át Moóra, meghálás. Gyaloglás 10 óra. Éleimet kiki magával hoz. Vasúti költség 3 frt. Jelentkezési határidő augusztus 3-ika, Aezető : ifj. Ferenczy Károly. Délutáni kirándulás. Svábhegy, Normafa, Jánoshegy, Szép Juhásznő, Zugliget. Indulás a svábhegyi fogaskeretű vasút városmajori álló, másától d, u. 3 órakor. Gyaloglás két óra. Vasúti költség 20 kr. Vezető: Gressler Jenő. Augusztus hó 12—20-ig az egyesületi közgyűlés az Ottó katlanába épülő menedékház ünnepélyes felavatása alkalmával nagyobb kirán-
