Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-06-21 / 18. szám
Budapest. 1899. (3) BUDA és VIDÉKÉ Junius 21. dulás terveztetik a magas Tátrába, melynek részletes programmja idejekorán külön fog szétküldetni. Augusztus 13-án. Pilis-Csaba, Pilis-Szántó, Pilis-hegy, Két bükkfa nyerge, Dobogókő, Dö- mös. Inndulás a M. Á. V. ny. p. u.-ból reggel 6 óra 30 pkor). (Buda Császárfürdő kitérőtől reggel 6 óra 16 pkor). Gyaloglás 8 óra. Vasúti költség 75 kr. Vezető Székely Imre. (Folyt köv.) A lámpagyujtogatók kérelme. A Duna-jobbparti lámpagyujtogatók kérik a fővárost, hogy a bérüket emelje föl. Megemlítik, hogy a gázlámpa-gyujtogatók a gáztársaságtól 40 frt havi bért és öt évenként 24 frt béremelést kapnak. A Duna-jobbparti lámpagyujtogatók petróleum-lámpákat kezelnek, több a bajuk s naponként csak 1 frt a bérük. A mérnöki hivatal nem zárkózik el a kérelem teljesítése elől, azt javasolja, hogy az öt-öt éves pótlékot adja meg a főváros is olyképen, hogy öt évi szolgálat után évi 24 frt, újabb öt év után megint 24 frt béremelésben részesüljenek a lámpagyujtogatók. Megérdemlik a lámpagyujtogatók, hogy kérésüket teljesítsék. Sokat fáradnak s a béremelés nem sújtja úgy a székes fővárost, hog}'- meg ne tehetné . . . Bizony itt volna az ideje, hogy a petróleum-lámpákat Buda belterületén gázzal váltanák fel és szaporítanák. 30., 1.80., 3.60. Tessék választani s vagy egy hóra, vagy félévre, vagy egész évre előfizetni a legolcsóbb napilapra a Reggeli Újságra, helyben. Vidéken 50 krajczár egy hóra, 3 frt félévre, 6 frt egy évre. A ki a jó lapot és a takarékosságot szereti az előfizet. A Reggeli Újság kiadó hivatalának élelmi czikkeit a kocsik nemcsak Budán, de a kültelkeken is hordják. A kinek panasza van azzal forduljon kiadóhivatalunkhoz. A Reggeli Újságra előfizethetni VIII. kér. József-körút 19. sz. A Vörös-Kereszt Darányi Ignácznál. A magyar vörös-kereszt egylet küldöttsége a napokban tisztelgett Darányi Ignácz földmive- lésügyi miniszternél, abból az alkalomból, hogy lemondott az egyletben viselt főgondnoki állásáról és megválasztották tiszteletbeli alelnöknek. A küldöttség tagjai voltak: dr. Babarczi Schwarlzer Ottó tőmegbizott, a központi iroda tisztviselői élén Argay János irodafőnökkel, az Erzsébet-kór- ház orvosi kara élén Janny igazgatóval és Houchard Ottilia főnökasszony. Babarczi Schwartzer Ottó remek beszédet intézett a miniszterhez, megköszönvén a volt főgondnoknak örök időre kiterjedő jeles alkotásait. Darányi meghatóban mondott köszönetét a szép szavakért és kijelentette, hogy nagyon örül annak, hogy a tiszteletbeli alelnöki állása örökre az egylethez fűzi. Igyekezni fog az egyesületet mindenütt és minden irányban támogatni. Ezután barátságosan elbúcsúzott a küldöttség tagjaitól, mire a tisztelgés véget ért. Mattoni-féle „Budai Erzsébet“ sósfürdö vendégeinek névsora. Rozsa Antalné állomás főnök neje Szász-Sebes, Mütnch Gyuláné honvéd százados neje Békés-Gyula, Veisz Kamilla kereskedő neje Budapest, Neumann Lipótné kereskedő neje Pilsen, Brunnhauser Bartolomeusné aranyozó neje Budapest, Poor Jakabné igazgató neje Budapest, Prischler Hermina magánzó Hódságh, Frischler Fáni magánzó Hódságh, Cornea Sára magánzónő Alibunár, Huszár Antal László m. kir. honvéd főhadnagy kezelőtiszt Budapest, Machmer Jánosné földbirtokos neje Torzsa, Schneider \ ilmosné kereskedő neje Torzsa, Lengyel Erzsi magánzónő Pásztó, Sontag Eszter magánzó Pásztó, Illés Sándorné ácsmester neje Erzsébet- falva, dr. Adler Alajosné rokonjával és fiával i orvos neje Budapest, Tethász Sándorné hivatalnok neje Budapest, Kazmér Anna magánzó Vácz, Donagyő Józsefné vaskereskedő neje Szabadka. A fővárosban lakó vendégek 220. A budai hegyek szabályozása. Bakos János miniszteri osztálytanácsos, a közmunkatanács műszaki osztályának a vezetője, szép és nagy munkát fejezett be. Megcsinálta a budai hegyek szabályozásának a tervét. A Virányost, Kútvölgyet, Istenhegyet, Orbán- hegyet és Mártonhegyet szabályozza s szerves kapcsolatba hozza a körülöttük levő vidékkel. Különös gondot fordított a terv az utak mérsékelt lejtésére, a vizlevezetésre s a jó közlekedési hálózatra. A közmunkatanács minden tekintetben sikerültnek mondta a tervet s Bakos osztálytanácsosnak buzgó és kitűnő munkájáért köszönetét szavazott. A budai gymnázium. A kormány az Atilla-körűt, Sarló-utcza és Logódy-utcza sarkán hat telket vásárolt s ott gimnáziumot akar építeni. A miniszter az építést még az idén meg akarja kezdetni s azért arra kérte a fővárost, hogy a hivatalos építési enge- delem megadása előtt engedje meg az építés j megkezdését. A miniszter kötelezően kijelenti, ' hogy az építés engedelem esetleges föltételeit elfogadja. A tanács az építés megkezdését megengedte. Pilis-Csaba múltja. Vásárhelyi Géz/bur, mint Pilis-Csaba szomszéd birtokosa, a ki (jósszú évtizedek óta gyűjti e vidék régészeti le -Veit, a nép hagyományait és mondáit, a „Vasárnapi Újság“ 1898. évi junius 19-iki számában „Néhány szó Pilis-Csaba múltjáról“ czim alatt a következő érdekes és tanulságos czikket közölte : „Pilis-Csaba pAkJa eddigi kutatásaim sze- | rint, ha nem nyúlik ’ is vissza az ős időkbe, j mert tudtommal még eddigelé nem fordultak elő határában se kő-, se bronz-régiségek, — de biztosan felvihető egészen a római korig. E falu határán vonult el a „Nagy-Kopasz- hegy“ alján az Aquincumból Bregetióba vezető hires római hadi ut, melynek nyomait hosszú évek során hiába kutatták régészeink, mig azt végre én dr. Fröhlich Róbert barátommal szerencsés voltam kipuhatolni. Ez utat régibb okirataink Traján utjának nevezték, a nép pedig, mint egy a XVIII. századból fenmaradt irat fentartotta, „Régi kopott út“ neve alatt ismerte. Innét került gyűjteményembe egy egészen jól fenmaradt római mérföldmutató, s hogy azon időben már lakott volt, bizonyítják az ott lelt római sírkövek és egyéb régiségek, melyekből egy-két domborműves alakkal díszített sírkő s egy unikum számba vehető kisázsiai emlékérem szintén meg van gyűjteményemben; az újabb időben is több érdekes római régiség került elő az úgynevezett „Ráczvölgy“-ben (Raitzen-Thal), melyekről úgy tudom, hogy azok a birtokos főherczeg ajándékából a Nemzeti Múzeumba kerültek. Úgy látszik, hogy a hun időkben is nevezetes szerepe volt Pilis-Csabának, sőt talán maga a község elnevezése is onnan ered. Hazai krónikáink szerint ugyanis az Aquincumból (Sicam- briától) éjszakra és délre terülő, erdő borította, nagykiterjedésü, hegyes-völgyes vidéken,. Buda, Esztergom és Székes-Fejérvár között történtek azon hetekig tartó öldöklő csaták és ütközetek, melyekben Attila halála után a hun birodalom sorsa eldőlt. Talán e dúló csaták emlékét tartotta fenn azon néphagyomány, melyet nemzetünk ős vallásának és történetének egyik leghivatottabb kutatója, néhai Ipolyi Arnold, az ő „Magyar mithologiá“-jában említ, hogy t. i. a 40-es években Pihs-Csabán átutaztában egy pásztorfiutól hallotta, miszerint ott ősz felé, mindenkor az év bizonyos napjainak éjjelén, a csabai erdőnek, a tinnyei határ felé húzódó részében, az ottani nép még ma is roppant csatazajt, fegyvercsattogást és halálhörgést vél hallani, annyira, hogy ilyenkor még a házából sem mert — legalább ezelőtt 40—50 évvel — kilépni. E népmonda fenlétéről még a hatvanas években magam is meggyőződtem. E hagyományt Ipolyi az ott vívott hun harczok emlékének tartja s összeköttetésbe hozza Csaba királyfi nevét Csaba község nevének eredetével. A szomszédos Tinnye község eredeti magyar lakosságánál ugyan fele- dékenységbe ment már ez a monda, de ez ottani hegység tövében, a völgy túlsó felén levő erdő borította lankás hegyoldalt, valószínűleg az ottani csatákban elesett és oda temetett hősök után ma is „Óriás temetődnek nevezi, és csakugyan azon tájon, erdőirtás, gyöptörés alkalmával azon kori ódon szekerczéket, csákányokat, minőket gróf Zichy Jenő hozott a Kaukázusból és hosszú késeket, minőket a csu- dok és skytha utódok fenn éjszakon, valamint a Kaukázus lakói mai nap is hordanak, sokat találtak még ezelőtt pár évtizeddel s magamnak is van belőlük vagy 8—10 példány. Nagy királyunk, Hollós Mátyás idejében Pilis-Csaba Tinnye községével együtt annak egyik vitéz kapitányáé, Magyar Balázsé volt, kinek egyik leánya, Benigna, Kinizsi Pál nejévé jett; de ezenkívül volt egy Aranka nevű leánya s, a ki, midőn apja Tinnyét és Pilis-Csabát végrendeletileg a margitszigeti Klariszsza apá- czáknak hagyományozta, e miatt pörrel támadta meg az apáczákat; de úgy látszik, csak Tinnyét sikerült visszaperelnie, mert Pilis-Csaba egész József császár idejéig megmaradt a szerint tulajdonában. Később Ferencz király idejében, az egész uradalom József főherczeg, Magyarország felejthetetlen nádora tulajdonába ment át, kitől fiára, József főherczegre szállott. Nem mulaszthatom még el, hogy a Pilis-Csaba szomszédságában levő, magas hegyektől környezett regényes fekvésű Garancsi tóról ne elevenítsek J fel egy szép népmondát, melyet ezelőtt 50 évvel hallottam egy legalább nyolczvan éves asszonytól. Van ugyanis Tinnyén, a falutól nem mesz- sze, a Pilis-Csaba felé veze tő ut mentén, jobb felől a rétszélben, egy kisebb terjedelmű, részben magában álló hegy, melyen holmi körsán- czolátok nyomai ma is láthatók; ezen hegyet a tinnyei nép „Kis vár“ név alatt ismeri. A monda szerint a régi időben itt egy kastélyszerü erősség állott, melynek tulajdonosa egy Hajmási Csepke nevű nemes ur volt, a ki családjával a török időben is itt lakott. Ezen urnák volt egy szép hajadon leánya, a kit, midőn a közeli zsámbéki várkastély török parancsnokának a fia egyszer vadászat közben meglátott, beleszeretett, s addig kerülgette a szép leányt, mig ez is szerelmessé nem lett a daliás legénybe. Ezek aztán, hogy a szülők észre ne vegyék, a várkastélyt környező erdős vidék egyik legszebb pontján, egy erdő koszo- ruzta magas hegyektől körülvett völgyben,. hol egy ivókút állott, az e mellett levő szomorú füzek alján találkoztak rendesen, mig azután egy ily találkozás alkalmával, midőn már a jó Isten nem nézhette tovább, hogy egy magyar keresz/ény leány önként egy hitetlen pogány karjaiba vesse magát, egyszerre megnyílt alat- tok a föld s elnyelte mindkettőjüket' a kút vize pedig elöntötte az egész völgyet, melyből keletkezett azután a mai napig meglevő Garancsi tó a mely nevét is a .örök ifjútól vette. A kút helyén pedig mind e mai napig van a tó vizében egy örvény, mely a keletkezése óta lefolyt századok alatt nem egy kenderáztató hajadont vagy fürdőző gyereket sodort már el.“ J£érelem. Király Jánosnak, a megszűnt „Budapesti Bazár“ volt szerkesztő-kiadójának lakását vagy tartózkodási helyét a ki tudja, szíveskedjék azt Bartalits Imrével (Budapest, III. kerület Remetehegy) levelezőlapon közölni.
