Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-06-21 / 18. szám
Budapest. 1899. Vili. évfolyam 18. sz. Junius 21 (Szent Iván hava.) SZERKESZTI: ERDÉLYI GYULA. KIADÓ-HIVATAL, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek Budapest, I., Városmajor-u. 28. Megjelenik havonként háromszor. Előfizetési árak : Egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, évnegyedre 3 korona. SZERKÉSZT'ŐSÉG : I., Városmajor-utcza 28. Kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. Felhívás előfizetésre. A Buda és Vidéke az uj előfizetési félév küszöbén ajánlja magát a közönség figyelmébe és jóakaratába, a melynek érdekeit képviseli és a melyek felett erejéhez képest őrködik. Lapunk a magyarosodás közlönye s összes erejével igyekezik, hogy magyarul jól beszéljenek, magyar szokások és magyar szellem, gondolkodás jellemezze a magyart, a hogy ezt grf Széchenyi István akarta. A nagy gróf szellemének ápolása, hagyományainak követése nélkül czéljainkat nem érjük el semmiben. Nem gyűlölködve, más felekezetekkel nem kicsinyeskedve szent István birodalmában harczolunk azért, hogy a keresztény szellem erősödjék s .a kalmárkodás csak a maga helyén maradjon. Kérjük olvasóinkat, hogy minél tömöttebben és minél rövidebben tudósit- sanak arról, a- mit tudnak, hogy lapunknak az ő kedveléssel megtisztelt családi lapjuknak minél változatosabb tartalma legyen. ^ Czélunk, hogy a közönséggel patriarchális viszonyban legyünk, ezért a kész kiadások méltányos felszámításával előfizetőink minden megbízását elvállaljuk, a mi előnyös reájok nézve, mert Budán számtalan hivatal, hatóság van. Paedago- gium, kórházak, kertészképző intézet, had- parancsnokság stb. Beadunk és sürgetünk minden kérvényt, közbenjárunk hitel, biztosítási és engedély ügyekben. Kérdésekre levélben felelünk. Már beadott ügyeknél kérjük az ügydarab számát közölni. Kihallgatásokra előj egy ezt etünk. Tudakozódás, felvilágosítás magánügyekben is. Ezekkel akarjuk visszaadni azok szívességét, kik lapunkra előfizetnek és ezzel erősitik magyarosodásért folytatott törekvésünket. A Buda és Vidéke kiadóhivatala: Budapest, I., Városmajor-utcza 28. sz. Báró Bánffy ház. Előfizetési árak : Egész évre . . . . 6 frt — kr. Eél évre ....................3 „ — „ Ne gyed évre ... 1 „ 50 Erdélyi Gyula, a Buda és Vidéke szerkesztője és kiadótulajdonosa. Magánügy. Múlt számunkban az előfizetésre felhívásban említettük, hogy az egyesületek életével többet foglalkozunk. Az egyesület olyan, mint egy család, a családi ügyek a családra tartoznak s azokkal másoknak foglalkozni nem illik. A sajtó tisztesség azt követeli, hogy a sajtó csak azokkal az egyesületi kérdésekkel foglalkozzék, melyek a nyilvánosság elé valók. Az országos kaszinónak egy belügyét tárgyalták a lapok, melyhez hozzá szólni nem való. Minden egyesület választmányának meg van az a jogi, hogy tagokat fel vehet vagy fel ney, vehet. A fel rtem vételnek okai kp, Tibözők. Lehetnek erkölcsi okok s li.le.-mek forma hibák. Olyan, társaskörök, hol előkelőbb emberek találkoznak, féltékenyek az előkelőség törvényeire és szokásaira. Sokszor megesett Vb'g hogy tisztességes urakat nem vettek Lel egy társaskörbe, mert elfelejtkeztek bemutatkozni. A világ és a sajtó szépen napirendre tér e felett, s most igy történt volna, ha egy dúsgazdag gyárosról nem lenne szó. Itt már kikellett írni mindent. Kiírták azt, hogy a casinó igazgatója bizalmi kérdést vetett fel s közölték egy parlamenti vezérember levelét, melyben ez a közgyűlés elé kívánja terjeszteni az ügyet. Sem a levél közlése, sem a bizalom kérdése nem tartozik a nyilvánosságra, ezek az országos kaszinó tagjain kívül senkit nem érintenek . . . Alkalmat adhatnak azonban arra, hogy közéletünkben igen fontos szerepet játszó kifogástalan tagokból álló kaszinó bel- békéjét megbontsák, elveitől és rendeltetésétől eltérítsék. Nagyobb és fontosabb és semmiesetre nem személyes ügynél teljesítheti a sajtó hivatását, de ennél a kérdésnél nincs oka, nincs joga beszélni s országos jelentőségűvé fújni fel az esetet. Hozzá szoktunk az országos kaszinónak sajtó utján történt zaklatásához a társaskörök függeilensége és szabadsága végett. Egy erős és hatalmas egyesületet mint az országos kaszinó, nem rendit meg ezt a fajszeretetből kiinduló erőlködése a sajtónak, ámde, ha divatba jön és a sajtó az egyletek személyes ügyeivel akkor foglalkozik, midőn a közügynek nem ártanak, úgy kisebb körökre nézve veszélyesek lehetnek. Igen is kötelességünk a szellőztetés, ha rendkívüli erkölcsbe ütköző, vagy hazafiatlan dolgok történnek, azonban a személyes perekbe beavatkozni s azok aktáit közölni, illetlenség . . . Bizony nem válik előnyére és hasznára a sajtó tekintélyének, ha ilyenekbe avatkozik s nagyobb momentumoknál nem leszsz súlya és ereje szavának. A magánügyek töltik meg jó részben a sajtó hasábokat. Nagyon elharapódzott a családi és házi szentélyekbe való betolakodás. E miatt más fontosabb és érdemesebb tárgyak megbeszélésére nem jut idő. Nem régiben egy budai tekintélyes kör döntését hurczolták meg a lapok és vertek fel port egy szúnyog porért. Az eset az országos kaszinó esetében ismétlődik, s a mint akkor hehpelennek tartottuk, úgy helytelennek tartjuk ma is és harczolunk a társaskörök cselekvési szabadságáért. Erdélyi Gyula. A kőbányai parochia. A kőbányai parochia üresedésben vant A kőbányaiak H )ck Jánost kérték fel a jelöltségre, ki azt el is fogadta. Már egyszer itt Budán is majd megesett, hogy Hock Jánost megválasztották. A plébános választásoknál az az elv, hogy ha nem budai plébániáról van szó, hogy a kerület óhajtását nem szabad Megsérteni. Hock Jánosról eleget beszélnek a lapok, tehát ő a mi dicséretünkre nem szorul. Érdemeiből nem akarunk elvonni semmit, de a plébániák megüresedésénél azt nem szeretjük, hogy a méltányosság hallgat. A székes főváros egyházi szolgálatában negyed százados káplánok vannak, kik hivatásoknak éltek és csak papok voltak és ezek gyakran a legnagyobb erőfeszítés mellett is plébánia nélkül maradnak. Napjainkban midőn a vallástalanság terjed, a valódi papnak nincs ideje másra, minthogy füveinek jó lelki pásztora legyen. Ott a hol annyi gyár van, mint Kőbányán, a szocziálismus meleg ágyban tényé sz, itt a pap nem lehet más csak pap. Kérdés, hogy Hock Jánost szabad-e elvonni a politikai pályától s a művészeti ügyekben való vezérkedéstől s a hirlapirástól. Szerintünk, Hock János bármilyen diszére válnék ez a kőbányai plébániának, a közügyekben annyi részt vesz, hogy egyet vagy mást el kell neki hanyagolni. Neki nem szabad egy munkásságával sem szakítani. Vigyék be vagy a minisztériumba, vagy az egyetemre, hogy az irodalomnak és művészetnek szentelje magát, s helye jusson a plébániára olyan káplánoknak, kik erre egy negyed század óta lemondással papi hivatásokat betöltve vannak. Hazai ásványvizeket igyunk!
