Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-01-11 / 2. szám
Budapest, 1899. (6) BUDA és VIDE K E Január 11. a politikai viszonyok abnonnis állapotának annak, hogy országos budget nincs s igy sem adót behajtani, sem ujonczot sorozni nem lehet, mégis a vármegyében a hangulat oly békés, hogy semmi különös oly eset elő nem fordult, mely valamely irányban bármi hatósági intézkedés megtételét követelte volna. Hollandi életbiztosító részvénytársaság. Múlt év deczember havában 431 ajánlat 3,978.554 66 korona tőke és járadékról nyujtatott be, a melyből 378 biztosítás 3,207,354.66 korona tőke és járadékról köttetett. A tiszta növekvés 267 biztosítás 2,454,111.84 korona tőke és járadék. 1898 deczember hó végével az állag volt 19401 kötvény 169,025,716.40 korona tőke- és járadékbiztosítás. A kedvezményes bérletjegyek és évi szabadjegyek érvényének kiterjesztése. A m. kir. államvasutak igazgatósága értesíti az érdekelteket, hogy az 1898-ik évre kiállított kedvezményesáru bérletjegyek és évi szabadjegy érvénye 1899. évi január hó 15-ig kiterjesztetik. .4s igazgatóság. Az örök imádás temploma. Az örök imádás temploma érdekében olvastuk a múltkor a lapban, miszerint bizottság alakult, mely gyűjtött Erzsébet királyasszouyunk emlékére épülő templomnak, s hogy a Rókus- kórház szegletét kérték a fővárostól. Kár hogy Pestnek még az utczáit is bekivánják építeni nevezetes épületekkel, mikor már egy tenyérnyi telke sincs a hova építeni lehetne Budáról egészen megfeledkeznek a hívek, megfeledkeznek, hogy a boldogult királynénk a budai hegyvidéket kedvelte és imádta s hogy legkedvesebb sétájait a hegyek magasságaira irányozta. Megfeledkeznek arról, hogy boldogult királynőnké templomának csak akkor lehetne meg teljes érvénye, ha az az ő emlékére a hegyeken és egyúttal a jótékonyságnak szentelve épülne. Lehet-e szebb és nemesebb czél, mint a nőnevelés ? Erre pedig legalkalmassabb lenne, ha a kalocsai miasszonyunkról nevezett zárda szerzetének egy részét miasszonyunknak emlékére ide helyeznék. Hány féle czélnak lehetne itt eleget tenni, pld. a szegény Orbánhegyieknek, kik a íiloxera óta csak sanyarognak. Hiába fekszik az a várkastéllyal szembe, a legkitűnőbb szembe- ötlőbb helyen és hiába adnák a tulajdonosok olcsón, még sem akad arra vevő, mert hát ha mig olcsó kinek kell ? Csak a mikor már méreg drága, akkor vennék rohamosan. Forduljon a bizottság a Buda és P id éke kiadóhivatalához és válogathat e czélra való telkekben. Az orvosi szakértő mint tanú. A budapesti orvosi szövetség havi ülésén Babarczi Schwarzer Ottó, a budapesti orvosi szövetség elnöke, az európai hirü kitűnő tudós, tartott előadást az orvosi szakértő mint tanú czi- men. Az uj büntető pörrendtartás javaslata arra az esetre nézve, a mikor orvosokat hallgat ki a bíróság, ezt rendeli: . ..Szakértői személyek, a kik oly elmúlt állapotokról és körülményekről tanúskodnak, melyek észleléséhez szakértelem volt szükséges, tanuknak tekintetnek és reájuk a tanúkihallgatásokra vonatkozó szabályok alkalmazandók. Az előadó szerint a javaslat e rendelkezése konfliktust idézhet elő, mert az orvosi szakértő csak véleményt mondhat, de nem vallhat pozitívumot, melyre esküt tehet Az orvosi tudománynak határai vannak, a melyek az abszolút biztosságot ha nem is zárják ki, de nem engedik meg azt, hogy az orvosi szakértő, sokszor igen hiányos adatokból megállapított véleményére esküt tehessen. Sőt lehetséges az az eset is, hogy ugyanarra a tényre nézve két szakértő más-más véleményt ad és igy egyikük hamis tanuzás vádjába keveredhetik. Ilyen és más okokból az előadó a következő javaslatot terjesztette elő : „Küldjünk fölterjesztést az igazságügyi miniszterhez az iránt, hogy a sérelmesnek talált rendelkezés az általános polgári perrendtartás törvényjavaslatába fel ne vétessék, arra az esetre pedig, ha a sommás eljárásról szóló 1883. XVIII. törv.-czikk netán revízió alá kerülne, az abból is kihagyassék. -— A mennyiben e javaslat felsőbb helyen elfogadható nem lenne, az idézett törvényi rendelkezésnek következő kiegészítését kérjük: „Ez a rendelkezés nem alkalmazható az orvosokra, a kik a szakértelmükkel észlelt állapotokat és ténykörülményeket illetőleg, mindig szakértőknek tekintendők.“ Az előadást a megjelentek általános helyesléssel fogadták és. elhatározták, hogy a javaslathoz képest megteszik a fölterjesztést az igazságügyi m i n i s z terhez. A szakirodalom köréből. A vendéglősök és kávésok szellemes magyar szakújsága a „ Vendéglősök Lapja“ újévkor lépett XV-ik évfolyamába. Ez a közkedveltségü derék kis szakújság igazán szép hivatást teljesített tizennégy évi fennállása alatt. Egyik főérdeme az, hogy a vendéglősöket és kávésokat teljesen megmagyarositotta; a germanizmust addig üldözte, mig mindenünnen kiszorította. A hazafias szellemű kis újság legjelesebb újságíróinkat csoportosította maga körül, hogy magyarosító czélját elérje s nélkülözhetlenné vált a vendéglősök és kávésok számára, a kiknek érdekeiért erélyesen küzdött s küzd ma is. Szellemes, magvas czikkei, mulattató közleményei a nagy közönség érdeklődését is kivívták, úgy hogy ma a legélénkebb újság a „ Vendéglősök Lapja“ a rengeteg szakújság között. A csinos kiállítású újság 16 oldal tartalommal képpel jelenik meg. Előfizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 forint, negyedévre 1 forint 50 kr. mely összeg a kiadó hivatalba Budapest, VIII. kér., Akáczfa-utcza 3 szám alá küldendő. A lap szerkesztőjének Ihász Györgynek, az ismert írónak érdeme hogy a hazafias szellemű kitűnő szaklap a XV-ik évfolyamát éri meg a vendéglős szakipar hű és kiváló szolgálatában. Farsang'. A krisztinavárosi iskolaszék bálja. Zsák Hugó miniszteri osztálytanácsos, az egyesület elnöke — az egyesület egyik gyűlése alkalmával — egy szűkebb körű bizottságot küldött ki azzal az utasítással, hogy az egyesület működésének elevenebbé tételére nézve keressen és tegyen javaslatot. A kiküldött bizottság elnökéül Sólyom Jenő miniszteri osztálytanácsos urat tette. A kiküldött bizottság többszöri ülésezése után megállapodott abban, hogy az alap vagyonának gyarapítására tánczvigalmat rendez 1899. év január 14-én. Hogy ennek az eszmének megszületése óta micsoda tevékenységet fejtett ki Sólyom Jenő ur, — a ki oly aggodalommal csügg a vigalom rendezésén és sikerültén, mint saját gyermeke jóvoltán — azt csak az képes fölfogni, a ki valamely magasztos czél érdekében csatasorba állította már minden tehetségét s becsülettel kitartva remegett a siker bekövetkeztéig. Szívesen emelünk nagy buz- gósága és nemes szive előtt — kalapot. Nem csekélyebb elismeréssel adózunk azonban a rendező bizottság minden egyes tagjának fáradozásáért, de legkivált mégis özvegy Gluzek Gyuláné úrnőnek, a ki szeretettel ölelte szivéhez a szegény iskolás gyermekek ügyét. Az ő kifejtett eredményes buzgósága már ez idén is sok gyermeknek szerzett meleg ruhát s boldog örömmel telt szivet. •— Mellette működnek még Bély Mihály (a budai tornaegylct művezetője), mint elnök, továbbá Molnár Károlyné, Beranek József, Dorogsághy Dénesnc, Újhelyi Sándor s velük együtt 150 olyan név, a melyeknek puszta említése is garanciát nyújt a tánczvigalom sikerüléseért. Tudva azt, hogy ily mulatság előkészítése körül micsoda buzgólkodást, rábeszélést stb. kell kifejteni, — szívesen adózunk Bélyéhnek elismeréssel, tisztelettel s köszönettel. Utolsó szavunk a nagy közönségé. Szeretettel kérjük a nagyérdemű közönséget, nemcsak a nemes szivüeket, de az egészséges, tánezratermett lábuakat is, tegyék szivük ügyévé a szegény gyermekek ügyét! . . . S ha a mi buzgóságunk találkozni fog az ő nemes igyekezetükkel, úgy a czél, — amelyért annyi reménynyel szállunk síkra — sikerülni fog. Úgy legyen !*) — e. Meghívó. A budapest—krisztinavárosi iskolaszék területén működő „szegény iskolás gyermekeket felruházó egyesület“ javára Méltóságok lír. Niedermann Gyula min. tanácsos iskolaszéki elnök ur védnöksége alatt a búdat Polgári Kaszinó dísztermében (I. kér., Krisztina-tér 1.) 1899'. évi január 14-én, szombaton, zártkörű jótékonyczélu táncz- mulatságot rendez a rendezőség. — Jegyek a meghívó előmutatása mellett a rendező-bizottság irodájában (1. kér. krisztina-köruti közs. elemi iskola), valamint a rendezőbizottság tagjainál és a mulatság napján este a pénztárnál válthatók. Személyjegy ára 3 korona. Családjegy (3 személyre) 6 korona. Kezdete .este 9 órakor. — Felülfizeté- seket a jótékony czélra köszönettel fogadunk és a „Buda és Vidéké“-ben nyugtázunk. A budapest—Ili. kerületi első magyar nemzeti asztaltársaság 1899. évi január hó 12-én csütörtökön, a „magyar koronához“ czimzett vendéglő termeiben zártkörű bált rendez. A zenét a cs. és kir. 32. sz. (Mária Terézia) gyalogezred zenekara szolgáltatja. Kezdete este 8 óraakor. Jegyek : Személyjegy 1 frt, családjegy (1 ur, 2 hölgy) 2 frt 50 kr. — A tiszta jövedelmet szegény gyermekek felruházása javára fordítják. — Feliilfizetések köszönettel fogadtatnak s a „Buda és Vídéké“-ben nyugtáztatnak.-* A III. kerületi iparos ifjak köre (III., Lajos-u. 181.) könyvtár-alapja javára 1899.január hó 14-én a „Korona“ vendéglő termeiben zártkörű tánczmulatságot rendez. — Személyjegy 1 frt, családjegy 2 frt 50 kr. A Hauszmann urhölgyek táncziskolája évzáró vizsgálatát f. évi január hó 20-án tartja meg a krisztinavárosi Kaszinó táneztermében. Személyjegy ára 1 frt. Echten Ferencz vállalkozó a II. kér. „Fáczán“ helyiségeiben folyó évi január hó 15-én álarezos bált rendez. A polgári iskolai tanárjelöltek „Segítő Egylet“-ük javára rendezendő. táncz estélyüket február hó 1-én tartják meg az I. kerületi „Polgári Kaszinó“ helyiségeiben A .Budapesti Magyar Dalkör“ estélye. A „Budapesti Magyar Dalkör“ és a II. kerületi „szegény iskolás gyermekeket segélyező egyes álét“ a II. kér. polgári fiú iskola szegény tanulói és a II. kér. „szegény iskolás gyermekeket segélyező egyesület" alapja javára 1S99. évi január 7-én a medve-utezai községi iskola tornatermében hangversenynyel és tánczczal egybekötött zártkörű kedélyes családi estélyt rendezett, mely úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetben fényesen sikerült. A műsor 10 pontból állott. — A dalegyesület az est folyamán 5 ízben lépett fel Aggházy Károly egyleti karnagy vezetése alatt és minden felléptével bebizonyította, hogy daczára rövid fennállásának, szép eredményt volt képes felmutatni. Két felolvasás is tartatott Molnár Vilmos és Tarezal Viktor urak részéről. — Mindketten humoros dolgot olvastak fel és mindkettőnek fáradozását a gyakori taps és éljen jutalmazta. —■ Nem kevesebb sikert ért el Kimnach Sárika urhölgy és Horváth Kálmán úr : előbbi énekével, utóbbi humoros cupléival. Különösen tetszett Horváth urnák az ex-lex állapotról előadott saját szerzeményű cupleja. — Utóbbiak fellépése is megszülte a kellő hatást, mert perczekig tartott a taps, éljenzés és „hogy volt ?“ Fogadják a t. műkedvelők ez utón is az egyesület és a választmány hálás köszönetét önzetlen közreműködésükért. A hangversenyt táncz követte, mely kivilágos ki- virradtig tartott. Jelen voltak : Asszonyok: Almássy Jánosné, Angyal Béláné, Beilina Fcrenczné, Boross józsefné, Geber Antalné, Gra- vács Rezsöné. Herczfeld Ignáczné, Kimnach Károlyné, özv. Kraft Edéné, Kumbalek Pétemé, özv. Linczbauer Károlyné. Liebhardt Antalné, Miskey Béláné, Musakcr Károlyné, Nemes Lajosné, Pázmándy Istvánná, Staudiner Gyuláné, Tiki Miklósáé, Pausz Ferenczné, I ihner Mik- lósné, l ohlmuth Gusztáváé stb. *) A bálra még visszatérünk.
