Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-01-11 / 2. szám
Budapest, 1899. (5) Karácsonyfa-ünnepély. Kedves karácsonyi ünnepély volt e hó elsején a „Katholikus ■munkásnak védegylete“ helyiségében. Csak egy éve áll fenn ez egyesület, s eddig is már igen áldásosán működött, a mennyiben a szegény munkás leányokat vasárnapon délután összegyűjtik, hasznos előadás, kézimunka, ének és szórakozással foglalkoztatják, és igy nekik kellemes órákat szerezve, visszatartják őket, nehogy szabad óráikban rossz úton keressenek szórakozást. Jelen volt az ünnepélyen Budapest több ismert nevű grófnője, kik mind az egyesület védnökségének alapitói. Székes fővárosi tanítónők vezetik a vasárnapi gyülekezeteket, s ez ünnepélyen előadták „Téli rege“ igen kedves karácsonyi éneket, utána egy kis leány köszönő beszédet intézett az arisztokrata hölgyekhez és'a jó tanítónőkhöz, ezután a tagok', mintegy 80-an, igen szép hasznos ajándékokat, süteményeket kapták, s erre a karácsonyfát is megkopasztották. Nagy haladás közművelődésünk terén, hogy szépen gyarapodnak a munkás osztályokat pártoló intézmények. Halász. A „Fővárosi Közlöny“ uj formája. A közgyűlés határozatából ez évi január elsejétől kezdve a székes főváros házinyomdája állítja ki a székes főváros hivatalos lapját a „Fővárosi KÖzlöny“-t és a „Hivatalos Vásárcsarnok Értesítő“-t. Ez a nyomdaváltozás a lapok külső alakjára nézve határozottan előnynyel járt és a ma megjelent „Fővárosi Közlöny“ külső kiállítása, ízlés, szedés és általában előállítás tekintetében messze túlhaladja a régi lapot. A házinyomdának ez az örvendetes haladásáról, a mi kétségtelenül Jeniemig Nándornak a nyomda művezetőjének érdeme, annál szívesebben emlékezünk meg, mert ez által is hihetőleg közelebb jutunk ahhoz, hogy a most óriási összegre menő nyomdai kiadásokból, a melyeket most egy nyomda-részvénytársaságnak fizet a főváros, jelentékeny összeget fognak megtakaríthatni azon a réven, hogy az összes nyomdai munkákat a házinyomda fogja végezni, a mely ezeknek a feladatoknak, mint a példák igazolják, kitünően meg tud felelni. Most már óhajtandó volna, hogy igazán gyökeres reformnak vessék alá a hivatalos lap béltartalmát és hassanak oda, hogy a székes főváros hivatalos lapja tényleg hiteles orgánuma legyen a törvényhatóságnak és ne fordulhassanak elő olyan esetek, mint nem régiben is egy közgyűlésen történt, hogy maga a főpolgármester az elnöki székből jelentette ki, hogy a hivatalos lapban közölt tényék nem hitelesek. A budgetben a szerkesztés czéljaira felvett összeggel elegendően meg volna fizetve egy hiteles lapnak az összeállítása, kéri tehát ezért az összeggel egy megbízható lap redigálását fizetni. Ezeket írja az Egyetértés. Mi a magunk részéről pótoljuk ki ezeket az alapos megjegyzéseket, hogy ha már a székes fővárosnak hivatalos lapja van, a szerkesztést is maga végezze. Tessék ezzel egy tisztviselőt megbízni. Mértékhitelesités. Tisztelt Tagtárs Ur ! A^ kereskedelemügyi m. kir. miniszter a korcsmákban, vendéglőkben és egyéb nyilvános helyeken kimérésre és mértékként használt poharak és palaczkok hitelesítése tárgyában 1897. évi 81482. szám alatt rendeletet bocsátott ki, a melyet úgy az egyes hatóságok, mint maguk a kereskedők különfélekép értelmeztek. Azon körülmény, hogy f. év folyamán a pénzügyigazgatóság közegei üzletről üzletre járva, a bor, sör és égetett szeszes folyadékok eláru- sitásával foglalkozó kereskedőkkel aláíratták azt a körözvényt, a melynek értelmében ezen kereskedők tudomásul vették, hogy a kereskedelemügyi m. kir. miniszter fentebbi rendelete 1899. évi január 1-én életbe lép, azt a véleményt költötte fel az ily italok elárusitásával foglalkozó kereskedőinknél, hogy 1899. évi január 1-étől kezdve a kereskedésekben elárusitásra kerülő, BUDA és V I D É K E bort, sört és égetett szeszes folyadékot tartalmazó palaczkok is csak úgy lesznek forgalomba hozhatók, ha azok mértékhitelesitési koronabélyeggel lesznek ellátva. E»en feltevést megerősítette a füszerkeres- kedők egyesületének deczember hó folyamán tagjaihoz intézett felhívása, a mely egyenesen felhívta a fűszer-, vegyes és csemege-üzletek tulajdonosait, hogy mértékhitelesitési korona- jegygyel ellátott palaczkokat szerezzenek be, mert 1899. évi január 1-én túl a felsorolt üzletekben az ily hitelesítéssel el nem látott palaczkok használata a kihágási törvénybe ütközik. Társulatunk választmánya tagjaira nézve rendkívül fontosnak tartván a kereskedelemügyi m. kir. miniszter fentebbi rendeletét, felkérte egyesületünk ügyészét ezen kérdés tanulmányozására s esetleg a szükséges intézkedések megtételére. Minthogy egyesületünk ügyésze a kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnák 1897. évi 31482. számú rendeletét akként értelmezte, hogy ez csak vendéglők, korcsmák vagy ezekhez hasonló nyilvános mulató helyeken, mint orfeumokban, kioszkokban stb. kimérésre kerülő italokat tartalmazó nyílt palaczkokra vonatkozik, — de kereskedésben bedugaszolt palaczkokban elárusitásra kerülő bor, sör és szeszes italokra az ki nem terjed, indokolt felterjesztést intéztünk a kereskedelemügyi m. kir. minisztériumhoz, a melyben a fentebb említett, homályos szövegű, a gyakorlati életben eltérően magyarázott miniszteri rendeletnek helyes értelmezését és ennek megfelelőleg annak világos kimondását kértük, hogy a koronajegygyel való mértékhitelesitési rendelet a fűszer-, vegyes, csemege és hasonló üzletekben dugaszolt palaczkokban elárusitásra kerülő bor, sör és szeszes italokra nem vonatkozik. Fellépésünket siker koronázta, mert a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium kérvényünk folytán kiadott rendeletével világosan kijelentette, hogy előterjesztésünkben kifejezett értelmezés a helyes, és hogy a kereskedelemügyi miniszternek a poharak és palaczkok hitelesítése tárgyában 1897. évi 31482. szám alatt kibocsátott rendelete — a melynek életbeléptetése különben egyidejűleg félévvel el lett halasztva — a fűszer-, vegyes, csemege, vagy hasonló üzletekben bedugaszolt palaczkokban forgalomba hozott bor, sör és égetett szeszes folyadékra nem vonatkozik. Egyesületünk t. tagjainak megnyugtatásául közöljük tehát Önökkel, hogy mértékhitelesitési koronabélyeggel való hitelesítés alá esnek azok 'a palaczkok, a melyek bedugaszolva bort, sört, vagy égetett szeszes folyadékot tartalmazván, bedugaszolt állapotban kerülnek forgalomba. A budapesti (budai) kereskedelmi társulat: Kollár Lajos, titkár. Freybcrger Pál, elnök. Közöltük ezt a felhívást, hogy ezzel is belássák a budai kereskedők a budai kereskedelmi társulat elnökségének lankadatlan éberségét. A vendéglősök ípartársulata is erélyesen munkálkodik azon, hogy a sok tekintetben sérelmes rendeletet enyhítsék. A vendéglősöknek az üvegekben, poharakban nagy tőkéjük hever. A meglevő készletből a jót mindenesetre használatban kell hagyni. Különösen figyelmünkbe ajánlotta lapunk egy barátja az úgynevezett törzs vendégek törzs poharait, melyek közül némelyik 5—6 forint s többször emlék is. Ezek hitelesítés alá nem eshetnek. A közelebb összeüllő szaktanácskozás mindent jól megfontoljon s azután szerkeszsze meg felterjesztését. Egy elmeorvos jubileuma. A napokban múlt harmincz éve, hogy a lipótmezei tébolydát megnyitották Magyarország e legnagyobb elmegyógyintézetének jubileumával— ha ugyan lehet tébolydánál „jubileum“-ról szó — egybeesik az intézet egyik főorvosának: dr. Bolyó Károly kir. tanácsosnak a jubileuma. Január 11. Dr. Bolyó, a ki az elmegyógyászat terén annyi maradandó érdemet szerzett magának és a betegek ezreit részesítette tudásának jótékonyságában, a megnyitás óta, tehát immár teljes harmincz éve működik a lipótmezei tébolydában. Mint a budapesti orvosi egyetem magántanára került oda — mert már 1866-ban magántanár volt — és azóta minden erejét, összes igyekezetét betegeinek szentelte. A bőven kiérdemelt elismerés több ízben fölkereste őt otthonában — tavaly a király is kir. tanácsosi czimmel tüntette ki — de ő maga sohasem kereste az ünnepeltetést. Jubileumát is teljes vísszavonultság- ban ülte meg, de nem kerülheti el, hogy erről, ime, a nyilvánosság is tudomást vegyen. - Dr. Bolyó Károly az elmeorvosoknak ahoz a gárdájához tartozik, kik a halhatatlan dr. babarczi Schwarzer Ferencz tanítványai, s kik a nagy alkotó és úttörő nyomában haladva fejlesztették az elmegyógyászat tudományát, követve az ő útját, mely az emberszeretet útja. Jótékonyság. . . . Naponkint olvashatjuk a jótékonysággal űzött visszaéléseket, melyeket egyletek és magánosok «követnek el. A kés nem való gyermek kezébe. Jótékony egyletek vezetése csak igazi vallásos emberek kezébe illik. Miért alakul annyi társaság ? kiért sokan akarnak elnökök, társ, mellék, pót és pótabb elnökök lenni. A jótékonyság nem jótékonyság, ha üzlet is, és azonnal üzlet, ha a hiúság mérge is átjárja. Budán és vidékén az egyletek között azért nem fedezhetünk fel visszaéléseket, mert nincs egyikben sem túlságos sok elnök, de meg van a Jézus Krisztus törvényeinek igaz tisztelete. Pestmegye közgyűlése. Mindenekelőtt Fazekas Gusztáv főjegyző mutatta be az alispáni évnegyedes jelentést, a mely elsőben is a lefolyt negyedév mező- gazdasági viszonyokról számol be. A kedvező ■ őszi időjárás s az enyhe tél a mezőgazdaságra igen előnyös volt, mert az őszi vetemények kellő időben és módon voltak betakaríthatok. Az őszi vetések jól fejlődnek, s a legjobb reményekkel nézhetünk áttelelésük elé. Nagyobb mérvű rovarkárokról ez ideig jelentés nem érkezett, ellenben a szőlőmoly itt-ott fellépett a vármegye területén s különösen az uj ültetést! szőlőkben okozott 20—30 százalékig terjedő károkat. E rovar ellen való védekezésre az alispán felhívta a gazdaközönség figyelmét, sőt Félegyházára egy állami szakközeg kiküldését eszközölte ki. A munkásügyben nevezetesebb mozzanat nem adta elő magát, a reményünk lehet, hogy a múltban felizgatott kedélyek be fognak csillapulni, s az annyira óhajtott békés egyetértés helyre fog állani. Az alispán intézkedett, hogy a vármegye területén kiváltott munkás-igazolványok mennyiségéről részletes jelentés tétessék. Az igazolványok váltása a vármegye nagyrészében folyamatban van, s kényszereszközök alkalmazása nem vált szükségessé. A renitens munkásokkal szemben azonban az alispán a törvény szigorát fogja alkalmazni. A községi segélyekről szóló szabályrendelet elkészült. E szabályrendelet elkészítése sok nehézséggel járt, mert a munkás-segélyezésnél nemcsak a humanitárius, hanem a közgazdasági és szocialisztikus szempontokat is figyelembe kellett venni. Ezt a sokoldalú kérdést pedig kellő anyagi eszközök híján megoldani nem lehet ; a törvényhatóság pedig nagyobb financiális áláldozatokat nem bir el. Mindezekre való tekintettel sikerült a szabályrendeletet úgy elkészíteni, hogy a közönségre újabb terheket nem ró. Persze, hogy ennek folytán a segélyezés igen szűk mederben fog mozogni. Az alispán azonban reméli, hogy az eszme terjedésével és a viszon3'ok javulásával sikerül majd később megfelelőbb javaslatot a közgyűlés elé terjeszteni. A vármegyei gazdasági egyesület üdvös működésének részletezése után a jelentést igy fejezi be az alispán : Mielőtt ezen előterjesztésemet befejezném, ' egész megnyugvással jelenthetem, hogy daczára
