Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-05-21 / 15. szám
Budapest. 1*99. (2) B IJ n A VI H F. K F Gróf Karácsonyi Guidó emléke. A gróf Karácsonyi Guidó emlékének megörökítésére alakult végrehajtó bizottság ülést tartott, melyen elhatározták, hogy mielőtt emléket emelnének a nagynevű áldozatkész főurnak, előbb arczképével diszetett népszerű életrajzot adnak ki, és ennek a végén leszsz az a felhívás, melyben a nagy közönséget felszóllitják, hogy az emlékhez hozzájáruljon. Fővárosi nyári színház a KrisztinaKrecsányi Ignácz tizenegy nyáron volt a budai szinkör igazgatója s most elesett tőle: helyét Makó Lajos foglalta el. A személycsere azért történt, hogy az állam ezzel a jó nyári állomással támogassa a hazafias Temesvár színészetét. Temesvár városa ugyanis a maga elhatározásából végkép kiküszöbölte Ferencz-József-szinházából a német színészetet és színházában október elsejétől egész télen át csak magyarul fognak játszani. Ez tehát lelkes nemzeti munka, mely annál dicséretesebb, mert Temesvár közönségé teljesen a saját erejében bízva végzi. Nagyon természetes, hogy a Nemzeti Színház intendánsa, a ki a krisztinavárosi színkör fölött rendelkezik, a temesvári színház uj igazgatójának adta ezt a legjobb nyári állomást. Makó Lajos, a temesvári uj igazgató árt érezte, hogy Temesvár megmagyarositásában míiy hazafias munka, mily szép föladat vá- reá s már a fővárosi nyári színházat is ebben a szellemben nyitotta meg és vezeti. Őszinte örömmel üdvözöljük a derék Makót ezen a téren. íme, inig a budapesti kőszinházak műsora tele van idegen obszczenitásokkal, sőt él a Lipótvárosban egy műintézet, mely fönnállása óta összesen négy magyar darabot hozott csak színre, a temesvári direktor a budai színkört a magyar múzsa termékeinek terjesztésére szenteli. Május 5-ikén nyitotta meg a színkört és e naptól kezdve pünkösd hétfőig összesen huszonegy előadást tartott és ebből tizenhét előadásra esett eredeti magyar termék és csak négy előadásra idegen. A huszonegy előadást) tiz darab töltötte be s ebből nyclcz volt eredeti; magyar és csupán kettő idegen. A szeretet igaz melegségével üdvözöljük* Makó Lajost ezért az irányért, melyről példát vehetnének az állandó budapesti színházak. Színre kerültek : Somló Szombatosok czimű történeti tragédiája (újdonság) háromszor; Sárdi ház, Géczy népdrámája (újdonság) háromszor; a Vándormadár, Prém József vigjátéka (újdonság) háromszor; a Virágcsata, verő operettje háromszor, a Michu lányok operette kétszer; a Kék asszony operette kétszer; A király házasodik, vígjáték Tóth Kálmántól, egyszer; a Falu rossza, népszínmű, egyszer; a Vereshaju, népszínmű, egyszer és Arany lakodalom, Rákosi- Beöthy negyennyolczas történeti látványossága, kétszer. Makó Lajos színtársulata kitünően van szervezve. A darabok díszletei, kiállítása, ruhái pazarul fényesek és a személyzet közt igen sok a jeles művészi erő. A társulat primadonnája, R. Réthy Laura, a gyönyörű hangú művésznő, a kinek nemes, diszkrét, műőészi játéka igaz élvezetet szerez, éneke pedig olyan, hogy az ország egy színháza sem dicsekedhetik ennél a dívánál kiválóbb, szebb hangú énekesnővel. Ügyes, élénk szubrett Szende Anna; kitűnő drámai hősnő Szilágyi Berta, nagyon jó színésznő Tárnoki Gizella, jeles tehetséges Jesko Ariadne, Czikle Valéria, Juhászáé Pajor Ágnes, Sziklai Szeréna, Margó Zelma. A férfiak élén M akó Lajos valódi művész, nagy tehetség Pataky Béla, a kinek nagy jövőt jósolunk, igen kiváló színész Szakács Andor, jeles énekes Juhász Sándor, finom, művészi játéltu és diszkrét komikus Krémen Jenő, pompás buffó Tii- redy József és dicséretre méltó tagok még: Május 21. Faragó Ödön, Hevesi Gábor, Sándor Emil. a szép tehetségű fiatal Papp Mihály, a hires Odry Lehel méltó fia Odry Árpád és a személyzet egyik lelkes kitűnősége Stoll Károly, a tenorista és főrendező. A karmester fiatal ember Dienzl Oszkár, budai fiú, nagy tehetség, csupa tűz, csupa erő. A karszemélyzet is minden tekintetben jól van szervezve. A zenekar igazgatója Kriigcr Károly, a legjelesebb zenészek egyike. Gratulálunk a budai közönségnek az uj igazgatóhoz és ehhez a jól szervezett művészi testülethez. _ Ez a hazafias magyar szellem ás ez a művészi erőkben gazdag társulat megérdemli, hogy Makó Lajosnak a Fővárosi Nyári Színházban állandóan zsúfolt házai legyenek. Melegen, őszintén ajánljuk a krisztinavárosi színkört a budai közönség figyelmébe. Az Aeolos. (Egy magyar mérnök találmánya.) A jelen század alkonyán, melyet méltán a találmányok századának lehet nevezni, büszkeséggel gondolok arra, hogy nem egy korszakot alkotó találmány -eszméje magyar ember agyában villant meg. De olyan szégyen féle érzés bánt, mikor eszembe jut, hogy Irinyi emlékét, ki a gyufát feltalálta, a külföldön inkább tisztelik, mint nálunk. Bánt, hogy a magyar feltaláló sem az erkölcsi, sem az anyagi sikerrel nem akar törődni s ezzel úgy szólván az elhetetlen- ség gyanújába keveri magát. A reklám nálunk még csecsemő korát éli, alig tud gőgiesélni. Nem csoda hát, hogy szabadalmi irodáink kezdetlegesek, majdnem meddők. A kereskedelmi kormány sem siet támogatni a feltalálót és az ambicziozus búvárkodó szerencsésnek vallhatja magát, ha egyátalán akadékoskodással nem kell megküzdenie. Csöppet sem megnyugtató, hogy nálunk már üzembe helyezett uj vállalatokat részesítenek különféle állami kedvezményekben. A teremtés, a megvalósítás nehéz munkájában támogassa a kormány az érdemes feltalálót, hogy az élelmes külföldi tőkének prédájává ne váljék. Ezen memento után rátérhetek Kugler Mihály mérnök államvasuti felügyelő Aeolos Z találmányára. — Mi az Aeolos ? Üde, ózondus tiszta levegőt szolgáltató lék. / A sájnos par exellens tüdővészes Budapest érdekében hálás csodálattal vagyok a feltaláló zseniális találmánya iránt. Ámulva láttam egy régóta nagyon is égető kérdés megoldását a szakember egyszerűnek mondható készülékével. Mi a közegészségügyi tanács ügybuzgósága ezen korszakot alkotó eszmével szemben ? Most megtestesülve- úgyszólván feleslegesekké teszi az óriási áldozatokba kerülő szanatóriumokat és milliónyi szenvedők felszabadulnak a súlyos lidércznyomástol. A mai könnyelmű esztelen élet ellenszeret látom az uj találmányban. Középületek, hivatalok, iskolák, kórházak és a szegény emberek zsúfolt lakásainak levegője jövőre ép oly tiszta és éltető lesz mint a gazdagok tágas és gondosan szellőztetett lakása. A feltaláló Bajza-utcza 4. sz. alatti lakásán működő készüléket a napokban megtekintettem. A jövő évi párisi világkiállításra szánt és az egész kontinensen szabadalmazott készülék leírását a következőkben adom : A készülék központja a ház pinezéjében van. Egy kis alig három négyszögméternyi két részre osztott helyiségnek első részében van egy kis benzinmotor, mig a hátulsó részében két egyenlő nagyságú mozgó légtartó, melyeket a motor éppen úgy hoz mozgásba, mint a hogyan az alföldi kutaknál; ha az egyiket felhúzzák, a másik alászáll, persze előbbit a motor erejénél fogva aszerint lehet gyorsítani, a mint azt a szükség kívánja. A két légtartó közvetlen a kertbe nyíló ablak előtt van elhelyezve és Így folyton a friss kerti levegőt veszi magába, illetve árasztja a lakosztályokba. A tartók magukba szívják a kert levegőjét s az megtisztulva nyomul egy csővön kérész ül egy szélesebb üregbe, a hol télen fűtő, nyáron hiitő készülék van elhelyezve.' A fűtő készülékben fölmelegedett levegő parafa-falu csővön át tódul tovább föl a lakásokba, konyhákba vagy a hova igazgatják. E csőhöz derékszögben csatlakozik a másik cső s ebben terjed tovább a lehűtött levegő. A csöveket csavarokkal lehet szabályozni és elzárni és fél elforditással tetszésünk szerint való hőmérsékü levegőt kapunk. A szobában a fal szögletei mentén halad a cső tova és a padlón levő csővön apró lyukakon tolul ki a hütött vagy melegített levegő. A hőfokot szabályozni lehet, sőt egy villamos készülék még azt is jelzi, hogy a szoba melege elérte a 16, 17 vagy 20 hőfokot. A csöveket esztétikai tekintetből el lehet takarni szalonokban selyem drappériával mig a háló vagy dolgozó szobákban a falfestésébe illeszkedik, a padlón pedig a szokásos fakeretet helyettesíti. A működő készülék motorja alig emészt föl negyven krajezárnyi benzint, melylyel egy egész palotának a Evegőjét tisztítja, hüti vagy melegíti. Soraimmal az emberbarátokhoz apellálok. Nézzék meg a vendégszerető feltaláló készülékét és igyekezzenek' azután tehetségükhöz képest a korszakot alkoió magyar találmány berendezését mielőbb legalább ott elősegíteni, a hol azt a közegészségügy emelése érdekében mul- hatlanul szükségesnek látják. Az érdeklődők a humanizmusnak ennél nagyobb szolgálatot nem tehetnek. Kompolthy Gusztáv. Ezüst lakodalom. Gold István földmivelési miniszteri szám - tanácsos és neje Miiok Etelka folyó hó 9-ikén ünnepelték ezüst lakodalmukat a krisztinavárosi templomban : Rostaházy Kálmán á^dá meg őket, ki 25 évvel ezelőtt összeesketé. A templom megtelt egészen rokonokkal és jó ismerősökkel. Este a márvány menyasszonynál vacsora volt, melyen jelen voltak Rostaházy Kálmán, dr. Romy Béla m. é. osztálytanácsos és neje, Pelczer Gyula főv. pénztáros és neje, (ezüst pár tiszteletbeli násznagyai) Ebers Károly kir. tanácsos, Eretschl Ödön számtanácsos, VeiszFerencz számvizsgáló, dr. Márkus Aurél, Mélák Sándor, Lipták János, Horváth Ferencz és neje, Szultz- berger József és neje, Pusztay Lipót és neje, Gold Sándor és családja Endrédről, Khun Aladár és neje, Mélok Ilka, Gold Róza, Dillmann Annuska. Szamos felköszöntő hangzott el, melyek sorozatát Rostaházy Kálmán plébános kezdi meg. A társaság vacsora után tánezra perdült, mely hajnalig eltartott. Az Apenta májusi ünnepélye. Az ünnepély a telepi munkások és munkásnők által tetszés szerint meghívott nagyszámú vendégek megérkezte után a Rákóczy- induló eljátszása mellett vette kezdetét. A tánezszüneteket az, előmunkások által rendezett és vezényelt tréfás jelmezes felvonulások töltötték ki. Egy nagyobb szünet alatt, a munkásnép mulattatására, Campbell igazgató is együk hivatalnok egv szamárnak kiöltöztetett munkást vezetett elő és azzal megfelelő tréfákat rögtö- nöztetett. A második szünet alatt az a munkásnők által önkéntesen megtanult „Isten áld meg a magyart“ énekeltetett, ennek eléneklése után a munkások, szintén önként, lövöldöztek, hogy ekképp az ünnepély hangulatát emeljék. Az ünnepély, melynek költségeit a részvény- társaság fedezte, este 8 órakor a Rákóczy induló ismételt eljátszása mellett végződött. Mint vendégek megjelentek az igazgatóság Budapesten lakó tagjai, szintúgy azok meghívott ismerősei; az urak legtöbbje a munkásnőkkel, már mint a csinosabbakkal, tánczolgat- tak és ilyeténmódon a jókedvet fokozták. Az ünnepély érdekességét az fokozta, hogy a derék magyar szellemű társaság igazgatósága maga rendezte azt munkásainak s ezzel a szo- cziális kérdés enyhítéséhez hozzájárult.
