Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-01-01 / 1. szám
Budapest 1899 Vili. évfolyam I. sz. SZERKESZTI: EÉDÉLYI GYULA. (Boldogasszony hava) Január I. BUDA ss VIDÉKÉ ADAKOZZUNK AZ ORSZÁGOS MAGYAR ISKOLAEGYESÜLET PERSELYÉBE. Olvasóinkhoz. A Buda és Vidéke izgatások elkerülésével a nélkül, hogy ezzel más val'á- sokat bántana, őrködik azon, hogy a keresztény szellem tartsa fenn a társadalmi békét s arra törekedik, hogy a vallások egymással kezet fogjanak az emberiség jóllétéért, az erkölcsért és becsületességért. Czélunk, hogy a közönséggel patriarchális viszonyban legyünk, ezért a kész kiadások méltányos felszámításával előfizetőink minden megbízását elvállaljuk, a mi előnyös reájok nézve, mert Budán számtalan hivatal, hatóság van. Paedagogium, kórházak, kertész képzőintézet, hadparancsnokság stb. Beadunk és sürgetünk minden kérvényt, közbenjárunk hitel, eladás, bérlet, biztosítási és engedély ügyekben. Kérdésekre levélben felelünk. Már beadott ügyeknél kérjük az ügydarab számát közölni. Kihallgatásokra előjegyeztetünk. Tudakozódás, felvilágosítás magánügyekben is. Ezekkel akarjuk visszaadni azok szívességét, kik lapunkra előfizetnek és ezzel erősitik a magyarosodásért folytatott törekvésünket. A Buda és Vidéke kiadóhivatala : Budapest, L, Városmajor-utcza 28. sz. Báró Bánffy ház. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre 6 frt Félévre 3 „ Évnegyedre 1 „ 50 kr. Lapunk ernyedetlenül küzd a magyarosításért. A magyarosításhoz nyújtson segédkezet minden hatóság, intézet, vállalat, község, egyesület és minden jó hazafi. Lapunkból az ország idegen ajkú népeivel lakott vidékek megláthatják mi a teendőjük erőszak és hatalmaskodás nélkül... Magának az államnak is sok a teendője a magyarosítás terén Buda és vidékén. Mig tíudán és vidékén a túlnyomó többség nem magyarul beszél és érez, addig más vidékek nem sokat érhetnek el. A ßuda és Vidékét levelezőlapon kijelentett kívánságra minden nem tisztán magyar ajkú község tanítójának ingyen küldjük. Tánczoljatok lányok! Egv a legmagasvhb nemességből való úrnő küldte be ezt a czikket, mit lapunk programmjához hívek akarván maradni, kiadunk. A Buda és Vidéke minden véleménynek és ellenvéleménynek helyet ád s ezzel alkalmat szolgáltat az eszmecserére, s a maga gondolkodását bátran kimondja, elveit nem kendőzi. Ez a megtisztelő czikk azt jelezi, hogy a Buda és Vidéke barátai szaporodnak még az úgynevezett irányadó körökben is. Szerkesztő. * Alig van még egynéhány hónapja, gyászba borult az egész ország. Fekete lobogók lengtek a házakon. Legalább is egy gyászkarkötővel jártak a férfiak, módjukhoz képest gyászt öltöttek a haza leányai. A lapok gyászkeretben jelentek meg. A czikkekmegrenditő szavakkal fejezték ki a nemzet gyászát és siratták Nagy Erzsébet, a haza védasszonya halálát, pótolhatlan veszteségnek jelentve ki azt. Azt hittük, hogy a sok szép gyászirás és külső gyászra legalább is a nap meg áll az égen. Nem, a nap nem állt meg, s a nagy királyné halála első hónapjaiban csak úgy bevonul Karnevál herczeg, mintha semmi sem történt volna. A Buda és Vidéke szerkesztője nem tagadhatja meg, hogy megdöbbenésemet ne írjam le pár sorban. Helyet kell adni ebben a lapban, mely az egyetlen volt az összes lapok között a lovagiasságban s a királyné kedves virágját rozmaringot helyezett a nemzet jó sorsát záró gyászos koporsóra. Mikor én a bécsi sötét sírboltba lementem, hogy fájdalmamat Nagy Erzsébet koporsóján kisírjam s láttam a rozmaring csokrot Gizella, Mária Valéria és Erzsébet főlierczegnö koszorúi között, mindjárt tudtam, hogy ez csak a Buda és Vidéke szerkesztője figyelme lehet, ki abban a szerencsében részesült, hogy a megboldogult királynénak a rozmaring magyar néphitbeli jelentőségét megmagyarázhatta . . . Mikor komornyikom a többi levelekkel báli meghívókat hozott, azonnal elhatároztam, hogy ebben a lapban fogok a magyar nőkhöz szóllani a külső gyász megzavarása miatt. és Gróf Zichy Jenőhöz. (Hazatértekor.) Irta . Erdélyi Gyula. Pusztulóban hazánk téré Elfogyott a magyar vére, Hol vannak ma magyarok? Messze tájon élnek talán? Vagy bujdosnak itt a hazán?... Hónukban hontalanok ? Messze tájnak ős földében, A meséknek bölcsőjében Élnek-e még magyarok? Tespedt kornak tespedt népe Ősök nyomába nem lépe Csak csupa gyász magyarok. Más nap süt e ott az égre Kardra adnak vagy a czégre? Van e börze, árfolyam? Hymnusz e a: veszek-adok? . Hazudnak e ott a lapok ? Tengnek e a sok szóban? Férfi szó és asszony hűség, Történetben a bölcsesség Nem e nagyon ingatag? A ki hisz még Istenében, Nem tévedez a hitében Vajon ott is balgatag?... Párducz ott is nyullá válik ? Az elvhűség porrá málik ? Áruczikk a becsület ? Csak üzlet a szűz erénye ? A jellemnek nincsen fénye ? Tisztesség kuczkót ülhet? Feslettséget zeng e a lant? Képzelet nem jár e alant?... Van e igaz költészet ? Virul e ott is az anyag? A könyörület nem hanyag ? A szív csak rosszra késztet? Nem. Az ősök bölcsejében. Az ős föld szép mezejében Nem sántíthat az erény. K [ADÓ-HIVATAL, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek : Budapest, II., Városmajor-u. 28. Megjelenik havonként háromszor. Előfizetési árak : Egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, évnegyedre 3 korona. SZERKESZTŐSÉG: Városmajor-utcza 28. Kéziratok és közleményeket ide kérjük küldeni.
