Buda és vidéke, 1899 (8. évfolyam, 1-36. szám)
1899-01-01 / 1. szám
Budapest, 1899. (4) BUDA és VIDÉKÉ Január 1. Szomorú, nagyon szomorú napok- | ban irta a nemzet egyik igen nagy köl- | tője azt a verset, mely igy kezdődött: j „ Tánczoljatok lányok, tánczoljatok. “ Szám- | üzetésben éltünk, vagyonunk jövedelmétől megfosztva s én mint kis leány olvastam ezt a szép költeményt. Ma ismét eszembe jutott, midőn a külső gyász megzavarását látom a farsangolásban . . . Én is oda mondom, mint a költő : Tánczoljatok lányok, tánczoljatok! Van minn tán- czolni. Vad népek némelyike tánczol a temetésen, tánczol a gyászban. A művelt emberek gyásza egy évig tart s ez alatt mulatságban a gyászolók nem vesznek részt. Én is szeretném, ha a nemzet külső gyásza egy évig nem zavarodnék meg mulatságokkal. Megérdemelné a megboldogult nagy királyné. Nagyon felületesek vagyunk különben is a kegyeletben. A kegyelet erősítésre, ápolásra szorul. Neveljük példákkal erre az ifjúságot. A kikkel a külső gyász meghosz- szabbitásáról beszéltem, azok közül sokan érveltek ellenem. Az érvek közül legfontosabbak voltak a jótékonysági és nemzetgazdasági tekintetek. Vegyük a jótékonyságot. A bálok jövedelmének két harmadát a kiadások emésztik fel. A jótékony czélra jutott összeg öltözékekben és más kiadásokban az adósságokat szaporítja másrészről. Ezért mondja egy franczia statistikus a bált egy nemzet szegénységének foszlányokban kifejezve. Ebben az évben ne hálózzunk. Úgy is tudja mindenki, mityen bálba akart elmenni, adja oda a belépti dijat a jótékony czélra. A jótékony egyletek többet bevételeznek. A nemzetgazdasági pontot is ellehet intézni. A múló értékű báliruhák helyett más ruhákra jut s igy a kereskedés azt meg se érzi s a mi a réven elveszett bejön a vámon. Különben ez csak az én véleményem, de azt hiszem, olyan vélemény, a mit meg lehet hallgatni. Egy magyar nő. Nem kendőzött a férfi nép, Bátor szivü, a karja ép, Honért halni kész legény. Több a tatár itt min álunk Chinézert is többet látunk Mint nem ismert tájakon. Szóba nem fül be ott a tett, Ki-ki olyan a milyen lett, Nem kapnak ál bájakon. Ne keresd itt! Ott keressed! Szemedet csak arra vessed. Mert nem találhatsz magyart. Van még talán kettő, három, Még el nem rontja a járom, Kihúzták már az agyart. Közlekedés. A budai kereskedelmi társulat a következő kérvényt adta be a tanácshoz: „Nagyságos polgármester úr ! “ A pasa réten és a törökvészi dűlőben nagy számban épült családi házak tulajdonosai és lakói, a Lipót-mezőn és környékén lakók, továbbá a kadét-iskolában alkalmazott tisztek szükségleteiket nagyobb részt a székes főváros jobb partján székelő kereskedőktől szerezték be. A pesti közúti vasut-társaságnak az az eljárása azonban, hogy a téli idényben vonalait j a lánczhid-zúgligeti vonalon csupán a fogaskerekű vasúiig járatja, s igy a fogaskerekű vasútnál kivüíebb eső útterületen lakók közvetlen összeköttetéssel a duna jobb-parti városrészek központjaihoz hozzá nem juthatnak, önkénytelenül is azt idézi elő, hogy az a csekély forgalom, a melylyel eddig a Budapest duna jobb-parti részek bírtak, innen eltereltetik, és igy azon következménynyel jár, hogy a kültelki lakók az ő szükségleteiknek beszerzésénél ok nélkül, más források igénybevételére kény- szerittetnek. A közúti vasut-társaságnak ezen eljárása nemcsak a kültelken lakókra nézve okoz kellemetlenséget, hanem a II. kerület beltelkein lakó iparüzők és kereskedőkre nézve is sérelmet képez. A kültelken lakók a mai menetrend mellett a Szép Ilonától a fogaskerekű vasutig terjedő útvonalon a Szép Ilona, és Károly- kaszárnya között közlekedő kocsikat kénytelenek használni, s minthogy a fogaskerekűtől a lánczhidig a vonatok csak 20 perczenként közlekednek és a vonatok között összeköttetés nincs, legtöbbször megesik, hogy a fogaskerekű vasútnál 15—18 perczig kénytelenek várakozni, mig útjukat a fogaskerekűtől a lánczhidig közlekedő kocsikon folytathatják. — Ez nemcsak az időveszteségnél fogva kellemetlen, hanem főleg azért, mert télen zord időben legjobb esetben a fogaskerekűnek előcsarnokában, a mely csak födve van, de különben három oldalról szabadon áll, vonulhatnak meg, a hol a hideg szélnek és a zord időjárás viszontagságainak vannak kitéve, a mi nem egy esetben volt oka a nők és iskolába járó gyermekek megbetegedésének. A II. kerület belső területén lakó iparüzők és kereskedőkre nézve pedig a közúti vasútnak azon intézkedése, hogy a lánczhid —- Szép Ilonái vonalon oda és vissza nem járat közvetlen kocsikat, hanem osupán csak a Károlykaszárnya Szép Ilonái vonalon közlekednek közvetlen kocsik, azt eredményezi, hogy a nagy számban kültelken lakók lassan-lassan megszűnnek azon II. kerületi iparosok és kereskedők vásárlói lenni, a hol eddig szükségleteiket fedezték. Számos esetet hoztak fel, hogy egyes a kültelken lakó családok, a kik élelmi czikkeket, ruházati és egyéb szükségleteiket régi időtől fogva a. II. kerületben székelő, megszokott Nyelvében is alig él már, Csak idegen nyomokon jár Ázsiának szülötte, Élt egy nép itt lomhán, gyáván Nem tanult maga példáján S a sors szerte zülötte. Egy kis kovász, egy kis friss vér Bizony Isten nagyon ránk fér Értéke már nem arany, Pusztulóban hazánk téré Elfogyott a magyar vére, Hol vannak a magyarok ? ugyanazon iparosoknál és kereskedőknél szerezték be, — most, hogy a kültelken saját házaikban laknak, vagy az olcsóbb bérre tekintettel a kültelken béreltek lakást, hasonlókép ugyanezen megszokott iparosoktól és kereskedőktől kívánták beszerezni; — annak folytán azonban, hogy a Szép Ilonától csak a fogaskerekű vasútnál való átszállással és hosszú várakozással juthatnak be a II. kerület belsejébe, kénytelenek voltak már csak egészségügyi és kényelmi szempontból is, ezen feltett szándékuktól elállani, és csupán azért, mert a Szép Ilonától a Károly- kaszárnyáig közvetlen kocsiban közlekedhetnek, összes ruházati, háztartási, stb. szükségleteiket más, az V. vagy IV. kerületben a közvetlen vasúti összeköttetéssel könnyebben megközelíthető üzletekben fedezik. A jobbparti kereskedők és iparosok érdekeit sértő ezen eljárás ellen, alólirott társulat már azon okból is szükségét látja Nagyságodnál panaszt emelni, mert a budapesti közúti vasút-társaság azon eljárása által, hogy a láncz- hidtól a Szép Ilonáig közvetlen kocsikat nem járat, szerződésszerüleg elvállalt kötelezettséget szeg meg. A szerződés 19. §-a értelmében ugyanis; „a társaság köteles az ezen szerződés tárgyát képező összes vasúti vonalakat — tehát a 20. §. III. 3. pontjában megjelölt lánczhid zugligeti vonalat is —- az egész éven át állandóan üzemben tartani.“ A téli hónapokra nézve csupán azon eshetőség van a szerződésben megállapítva, hogy a tekintetes Tanács kivételesen megengedheti, miszerint a téli hónapokban a zúgligeti vég állomásig elvonuló vonalokon a vonatok csupán a Szép Ilonáig közlekedjenek és a forgalom a Szép Ilonától a Zúgligetig szünetelhet. A szerződés ezen szakasza értelmében tehát még ha megengedi is a közúti vasút-társaság kérelmére a tekintetes Tanács kivételesen azt, hogy a forgalom a téli hónapokon át a Szép Ilonától a Zúgligetig szüneteljen, a társaságnak úgy a Károlykaszárnyától a Szép Ilonáig a forgalmat a téli hónapokban is fenntartani kötelesség« és a társaságot a szerződés ezen szakaszában megállapított eme kötelezettsége alól a székes-fővárosi közrendészeti bizottság sem oldhatja fel. Kérjük mindezek folytán Nagyságos Polgármester urat: Méltóztassék ezen előterjesztésünket a székes-fővárosi Tanács elé vinni, és ott folyamodunk: Méltóztassék a szerződés 19. §-ának 1. pontja értelmében a budapesti közúti vasúttársaságot felhívni, hogy f. évi deczember hó 25-étől kezdve a téli hónapokon át, a közvetlen forgalmat a székes-főváros közrendésxeti bizottsága által megállapított menetrend szerint nem csupán a fogaskerekű vasúiig, hanem ezen közvetlen forgalmat a lánczhidtól a Szép Ilonáig és a Szép Ilonától a lánczhidig tartsa fenn és a vonalokon közvetlen kocsikat közlekedtessen, továbbá arra való tekintettel, hogy ezen a vonalon a vonatok nagy időközökben, 20 perczenként indíttatnak, a budapesti közúti vasút-társa- ságot felhívni, hogy — a miként ez a múlt évben is történt — a lánczhid — Szép Ilonái vonalra váltott jegyekkel a Pállfy-téren és a Margit-hidnál való átszállással a lánczhid — ó-budai vonalon közlekedő kocsik is a Margit- hid és lánczhid közötti részen használhatók legyenek. ^ A budapesti budai kereskedelmi társulat: Kotlát Lajos s. k. Preyberger Pál s. k. titkár. elnök. Szobrot Festetich Györgynek. 1 A múlt év végén ünnepe volt a magyar mezőgazdasági kultúra barátjainak. Akkor múlt száz esztendeje annak, hogy gróf Festetits György messze megelőzve korát, megalapította az első magyar gazdasági iskolát: a keszthelyi Georgikont. Ez volt első fészke a mezőgazdasági szakoktatásnak, a hol előkelő szellemek kovácsolták a tudás fegyverét a magyar mezőgazdaság számára, mely azóta tökéletesítve, legfontosabb létfentartási eszközünkké válott.
