Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)

1898-08-01 / 22. szám

Margit-Liget.

A magyar Svájcznak « székes fővároshoz ] oly közel eső, eme szépsége» vidékéről, a nem sokára ünnepélyesen is megnyitandó Dr Mártin '< Sándor-féle üdülő intézet által elmaradhataüau i felkarolásra praedestiuálr Margit Ligetről, hadd j mondjak el egyet-mást . .

Valamiuthogy igaz. miszerint a Margit I sziget földi paradicsom s a kontinens legragyo- . góbb fürdője, azonképen igaz. hogy a Margit- 1 Liget méltó párja, melynek bubáját leírni nem, j csak megnézni lehet.

Az u. n. Dr. Mártin Sándor féle sanatorium pazar fénynyel épített, palotaszere é' ület, pona pasan berendezett szobákkal

Az üdülő vendégek számára tehát, a ligetbeli nagy szállóban, valamint a külön álló villákban is, páratlan elegáneziával berendezett és minden kényelemmel ellátott seámos szoba áll rendelkezésre . .

Dr. Mártin Sándor, mint ideggyógyász illetékes körökben előnyösen ismert orros, midőn a betegek szamara a maga nemében páratlan üdülő intézetet nagy anyagi áldozatok árán létesíteni vállalkozott, egyúttal az egesz ségesek részéie jeniek mulatóhelyet teremtett.

A nagyszabású kerti- és eárt helyiségek, táncztermek. teke és „Lawn Tennis“ pályák a szórakozni vágyók kedvtelésere szolgálnak.

A vendéglőt Hornyicsek Sándor, volt bé kasmegyeri (állomási) vendéglős kezeli s úgy etelei és italai, mint a kiszolgálás nemcsak kifogástalan, hanem dicséretesen jó

A közlekedés elég kényelmes és olcsó

A Margit-Liget ugyanis Pomáz és Cső bánka között, a 329 méter magas remek szikla- alkotá8U Oszoly hegység kanyarulatánál, a Dera patak mellett fekszik.

Vasár- és ünnepnapokon a pomázi vasútállomáshoz közlekedő számos omnibusz kocsi hozza a vendéget ide. ebbe a kies helyre.

Az Óbudáról, Pomázon át vezető s jól fentartott országút a kerekpárosok egész hadát csalja a ligetbe és a hegyet mászó turista ide gyalog is eljön.

Ebben a gyönyörűséges ligetben, illetve a ligetbeli vendéglő nagytermében volt folyó hó 19’én az évnegyedes járási értekezlet.

A pomázi járás összes községeinek birai, jegyzői orvosai és állatorvosai gyűltek egybe Dr. Csapó Lóránt, járási főszolgabiró elnöklete alatt, megbeszélendő a járás közigazgatási-, rendészeti-, egészségi és állategészségi ügyeit.

Kiválóan fontos tárgyát képezte ezen értekezletnek a sorozási székhelynek Budapest- Budáról Pomázra leendő áttétele és a katonai, honvéd- és népfölkelési ellenőrzési szemlék megtartási helyének végleges megállapítása iránti mozgalom megindifa a.

Értekezlet után társasebéd következett. Felköszöntőkben sem volt hiány.

Dr. Csapó főszolgabiró a jáiásbeli bírákat, jegyzőket, orvosokat, állatorvosokat és a főszolgabírói hivatal tisztviselőit, különösen pedig az ebéden résztvett hölgyeket, Martinyi Dezső pomázi jegyző pedig Dr. Mártin Sándor urat éltette.

Dr. Mártin Sándor sikerült rögtönzéssel és aranyszájra valló beszéddel felelt és éltette vendégeit.

Délután kuglizás, este pedig táncz volt.

A társaság kedélyes hangulatban, a késő esti órákig együtt maradt.

Jelen voltak: Badics Jánosné, Dumtsa Oyuláné, Farnadyné és bájos leánya, Küzdő Oyuláné és kedves nővére. Mártin Oyuláné, Navarra József né. továbbá Szendéné. Zbórayné. a Barkótey és Vukay kisasszonyok és még többen.

A férfiak közül kifáradhatatlan tánczosok- nak bizonyultak a. kisoroszi jegyző, -a pomázi segédjegyző és Mártin János urak

E ténynek puszta konstatalása legyen — az érdem elismerése.

(Boros Jenő).

Budapest. 1898. (5) __

BU

DA es VIDÉKÉ

Magyar helynevek. *) j

(Folyt, ós vége.)

Motto :

Ich will wohl deuten, wsi ich kann ; aber ich kann lange nicht Alles deuten, was ieh will.

( Grimm).

Fiu wahrer Prophet kann sich anch einmal irren, ein falscher aber einmal die Wahrheit treffen.

(Leitung).

„Mimiig elragadó tüneménynek tartottam azt, hogy őseink, elfoglalt uj hazájokra már annak legelső kezdeten nemzeti jellegüket egy ezredévre rávésték. A meddig csak okleveles nyomokon visszafelé lehet térnünk, a helynevek hasonlithatatlanul nagyobb réssökben a magyar nyelvből származnak, — és ez eset bizonyára nemcsak a lakott helységekről áll, hanem állnia kell arány lagosan minden kisebb nagyobb topographiai elnevezésre is. A nemzetiségi erő itt varázshatalmat gyakorolt Miveltseg- törtenetünk pedig e tény nyel kezdődik “

Pesthy Frigyes eme szavaival kezdjük sorainkat, mélyekben Borovszky Samu helynév magyarazásaiiól kívánunk megemlékezni.

Borovszky Samu fejtegetései komolyabb beszámítás ala esvén, jeligéül kettős idézetre volt, szükségünk.

Tudományos magyarázatai általában elfogadhatók ; de azért tévedés nincs kizárva !

Szerzőnk Magyarország helynevei között római korbelieket, kelta származásunkat. *?*r és szláv eredetüeket, de szertelenül sok germán neveket talál és idéz

A Duna, Tisza. Dráva és Száva folyó nevek eredete — szerinte — abba az időbe nyúlik vissza, mikor e folyamok partjait kelta népek lakták.

Római korbelinek tartja az alábbi helyneveket : Szerémség — Sirmium. Sziszek — Siscia, Szombathely - Sabaria, Répcze = Rispia, Marczal Mursella. Bába és Győr (németül Raáb) = Arabona, Carlburg (magyarul Oroszvár) Gerulata. Ompoly Ampe- lum. Berzava == Bersobis, Cserna = Tierna.

Avar eredetűnek gyanítja Pozsony és Győr város nevét.

A Nyitra folyó partján épült Nyitra városának nevei és azután a felvidéken általában túlsúlyban a helyneveket a szláv nyelvből származónak állítja.

Kimuta ja, hogy a róna (ravinu), puszta (pustu), pilis (plesi), mocsár (moca. mocer), patak (potoku). árok (jarak), haraszt (hvrastu hrast), répa (répa), széna (seno), medve (medved), bárány (baranu). macska (mac). malom (molna), stb. magyar szavak szláv eredetűek.

Szerzőnk abból kiindulva, hogy Magyar ország területét a honfoglalást, megelőző idő ben. a szlavokon kívül, kisebb nagyobb megszakításokkal, körülbelül mintegy ezer esztendeig germán népek is lakták, helységneveink jórészét germán eredetűnek deklarál. — Nevezetesen :

Morva Maraha ; Mari az ónémet nyelvben fénylőt, csillámlót. aha pedig vizet jelent.

Vág = wäg; ónémetül magában is folyó vizet jelent.

Garan = Granua. gruoni, gruani, grün, vagy is zöld.

Ipoly (németül Eipel) = äpl, äppe),appel, epli. aphol. apfel. vagyis alma.

Hernád hornaht (ófeln.), ágasbogas, kanyargós.

Körös — Grisia ; az ófelnémét griez = föveny (?) homok (?) szóból származik

Hortobágy = Hartebach ! ? !

Száldob ágy = Saltabach (Salzbach).

Bátra = fadar, fatar, v-ater : atya!

Mátra muoter. mu »rer. mutter: anya!

Tátra = dauhtar, dauhti, tochter: leány !

Foglár = FogÍlarf(fogal. vogel=m.idár) ; az ófelnémet fogalari madarászt jeleni.

*) Lásd Buda és Vidéke f; é. 15.17. és 18. számát.

Augustus 1.

Alun Alauu. timsó ; Batgallár = lv»- zarlar (WasBerleer), vízben szegényt jelent ; Baromiak = Wurmloch, kigyólyuk ; Béliek «-= Waldeck. a mi erdővéget, erdőalját jelent Bereg Berg, hegység, hegyvidék ; Bingula = Winkela ; Winkel = szeg, szeglet; Boholt és Bukóce Buchholz, bükkfa ; Feled = Feld, föld ; Garáb Grab, sir ; Garta = Garte, Garten, kert ; Hátszeg — Katzeck, macskazúg; Heves — Heuwiesen, rét, legelő ; Hosdát — Hochstadt, magas helyet jelent ; Kelenföld, = Kraejenfeld ; Kräh» = varjú ; Kereki = Kirche, egyház, templom ; Késmárk Geiz- markr, kecskepiacz, kecskevásár ; Kesztölcz ~ Kestenholtz, gesztenyefa; Kolozsvár = Klausan burg, remetelak ? hegyizoros ? Komárom «== Camarun vagy Kamarun (Kammern) az ó kamara szóból.

Kőszeg =■ Günseck. A Gyöngyös (Gimsbach) folyó kanyarulatában, szögletében. Lón- godár = Langenthal, hosszú aszó (aszó — völgy)

Majtény Meuting. Meiringen, az ófa. niagatin, középfn. megetin. meitin (Mädchen = leány) szóból ; tehát annyi mint Leányfalu, Leányvár.

Munkács Munkácz. Munkász, Munk- hausz. Münchhausen ; a Mönch (barát, szerzetes) szóból.

Namény — Namen. Name, név ; Odoma^ Adelman, nemes ember ; Ofen (Buda német neve kemencze ; Pest (szláv szó) szintén kemenczét jelent ; Perkász = Berghaus ; Torontál = Duerventhal, száraz völgy ; Vajtha - Waide, legelő ; Veszprém = Weissen- brunn, fehér kút, fehér forrás ; Vingárt = Weingarten szőlőskert; Volf = Balf = Wolf, farkas.

(Borosjenő.) Navarra József.

Borosjenő község' története.

Irta : Navarra József borosjenöi jegyző.

(Folytatás.)

A lakházak száma 1770-ben 68, 185().ben 98, 1880 ban 127, 1890 ben 134 és ez idő szerint pedig 170

Érdekes. hogy a legutóbb lefolyt négy év alatt nem kevesebb, mint 25 uj ház épült. Holott i 770*101 1850 ig, vagyis kerek 80 esztendő alatt, csak 30 laképület emeltetett.

Szomorú, de való. hogy inig a 80 as évek elején még circa 230—240 katasztrális holdat tettek a ha tárbeli szőllők. addig ina legföljebb 3 — 4 holdra rúg a szellővel kiültetett területek térmértéke.

Visszatérve a tagosításra, annak történetét a következőkben adjuk.

A pestpilismegyei cs. kir. I-ső fokú úrbéri törvényszék 1857. évi október hó 14 én kell 1412 ítéletével Ghyczy Ignácz, mint István cs kir. föherczeg ő felsége meghatalmazottjának kereseie folytán az úrbéri per folyamatba tétetvén, Borosjenő község ha tarának úrbéri rendezését, tagosztály eszközléséi, legelőjének elkülönítését, és az erdei ha>/.ur- vételek szabályozásai alrendelven a szükséges előmunkálatok foganatosítása iránt a budai cs kir. k ül vidéki járásbíróság megkerestetett.

A nevezett járásbíróság által teljesített előmunkálatok folyamán jött létre (1858 évi ápril hó 23-án) a földesuraság és a község között az úrbéri rendezés ügyébeni egyezség, mely ugyanazon évi május hó 6-án meghitele- sitteiven, a határ felmérési térképével, a L-lek- könyvvel. dülőosztalyozási és erdőbecslési okmányokkal s egyéb tárgyiratokkal egy int a cs. kir. úrbéri főtörvényszékhez jóváh így ás végett leendő fölterjesztés végett megküldeiett. A fölterjesztés az előmunkálatok meghiiolesi- tése után történt.

A borosjenöi volt földesuraság és a volt úrbéresek közölt létrejött es n.eghiteb -íiett ezen úrbéri egyezség a cs. kir. űrben fő törvényszék alial 1859 évi april hó 19 224 szám alatt jóváhagyatott s végrel: ..sa elrendeltetett.