Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)

1898-08-01 / 22. szám

Budapest. 189Ö. (4 ) A végrehajtási, kihasitasi és bevezeresi t eljárás J861. évi inárczius havájóan teljesen , befejeztetett a következő eredménynyel : i Kiosztatott 17 egész és 3/4 telek ä ál j becsholdakban ; esett egy-egy féltelkesre 20 és V2 hold. E kornpetencziaba azonban a bel söség is be vau tudva. Mindössze volt 32 jó fél helyű gazda és 2 háromnegyed telkes A volt úrbéri birtoka telkes gazdák összesen 37 hold belsőséget, 693 hold külső- séget, mindössze tehát 730 holdat kaptak. A volt úrbéri zsellérek, számra nézve öt.vennyolczau, 736 négyzetöl és 2 hold 57 6 négyzetül között aránytalan módon váltakozó részekben összesen 29 hold belsőséget, 39 hold külsőséget mindössze tehát 68 holdat kaptak. Maga a földes-uraság összesen 608 holdat kapott; ebből 1 hold beltelek, 25 hold szántó es a többi erdő, — a községre, mint jogi sze­mélyre esett 20 hold ; ebből 1 hold beltelek, 9 hold szántó es a többi rét. A szabadosok közül esett a róm. kath. plébánosra 33 bold, a tanitóra 7 hold, a községi jegyzőre pedig csak 5 hold. A telkes gazdák közös legelő illetősége 195 holdban, a zselléreké-40 holdban, a telke sek. zsellérek és szabadosok közös erdeje pedig 81 holdban hasittatott ki. A telkes-gazdák közösen fentartott legelő­jéből utólagosan még circa 55 hold lett egyé­nenként felosztva. A szőllőbirtoknak kiterjedése tagosítás­kor 233 becsholdra rúgott (1200 négyszög ölével számítva); — a földadó alá nem eső haszontalan (terméketlen) terület térfogata pedig 83 hold. Az egesz határ összesen tehát 2100 hold ; holdját 1200 □ ölével számítva ; — vagyis 1582 katasztrális hold, A szántóföldek jó része barnás szinü. homokkal kevert, televényes agyag talajjal bir ; csak elenyésző kis része szürkés szinü. sovány agyag , és illetőleg szikla talajú. A 380—390 katasztrális holdra terjedő urasági és úrbéri erdőterület mérsékelt tele vényü és üde, agyagos homok-kőzetii ; — az erdei fanemek közül itt díszeleg a fürtös, molyhos és csertölgy, szórványosan pedig a kőris és juhar. Az erdőről lévén szó, helyén valónak vélem megemlíteni, hogy 1839-ig sokszor hajba kaptak a telkesek és zsellérek az évi faosztáskor, mivel a részesedési arány, min den jogalap nélkül és önkényes módon szo­kott volt meghatározhatni úgy, hogy az uraság részéről, Ladomérszky Imre ügyész által, Mis- key Imre főszolgabíró közbenjöttével, 1839. november 15-én a zsellérek kérelmére, rende­letileg kimondatott, hogy az uraság által adott évi fajutalékból, a jövőben 3 zsellérre essék egy féltelkes gazdát illető osztalék. Jelenleg a zsellér V954 ed részt, a fél­telkes pedig Va5i-ed részt elvez a közös erdő­ből ; — tehat 4 zsellérre esik annyi, mint egy fél telkes gazdára A faizással kapcsolatosan és egy 1838. évi február hó 28 áról datált okiratból felemlít­hetjük, hogy Üröm és Borosjenő község gyar­matosított (telepesitett) alattvalói *) kötelesek Voltak a legmagasabb udvar részére Budára (für den höchsten Hof nach Ofen) a pilis-csabai Uradalmi faraktárakbói fát szállítani és pedig Ölenként 8 kézi napszámot tevő robott betudó sával ; mely szolgálatérti robott-betudás a két. község lakosságának együttes kérelmére 8-ról 12 -re emeltetett. (Folyt, köv.) Margitszigeti furdolevél. A didergő, esős és szeles napokat végre kellemesebb időjárás váltotta fel s ennek meg ia látszik a hatása, mert a fürdő vendégek tömegesen keresik fel e mintaszerűen beren­dezett gyógy és üdülőhelyet. *) Aa er«d«tibea : [Colonical- Unttrthanen. BUDA és VIDÉKÉ Vannak itt vendégek külföldről, hazánk minden részéből, de különösen nagy száminál a szekes fővárosból. A ki múlt évben látta az idény kellő kö­zepén az árvíz által tett pusztításokat, az ugyan­csak még álmodni sem merte volna, hogy a székes főváros paradicsomkertjet az idén a fürdőidény megnyíltával mar teljes pompájában élvezheti Pedig ez úgy van. A nagy árvíznek még nyoma sem látható A fenséges tulajdo­nos József kir főherczeg az évad megnyilta előtt tett látogatást Li bits Adolf kir tanácsos és jószágigazgatóval, a mely alkalommal be­járta a sziget minden zugát s örömének adott kifejezést, hogy a múlt, évi pusztítások után e ! szép üdülő helyet ily szépen rendbe hozta a ; fürdő intézősége. Azóta ismét magas latoga- | tásával örvendeztette meg a Margitszigetet és j pedig fenséges családjával együtt a hol nagy séta és fürdés után megebédeltek a, felső ven j déglőben, mely alkalommal Kaps József, a sziget uj vendéglőse, abban a kitüntetésben részesült, hogy a fenséges család Libits Adolf ; jószágkormányzó utján teljes megelégedését fejezte ki a jóízűen elkészített magyaros menü felett. Hogy a fürdővendégek kényelme és ki- ! vánságainak elég tétessék, arról gondoskodik. Hoifeld Rezső, a fürdő örökké ifjú vigkedélyü | figyelmes felügyelője ; a lakás ügyeket a leg­nagyobb pontossággal végzi el Hofhauser Ödön előzékenységerői ismert főpénztáros. Az orvosi teendőket, úgy mint az előző evekben pedig Dr. Bauer Antal főherczeg udvari és margitszigeti általánosan közkedveltségnek ör­vendő orvos látja el a legnagyobb lelkiis­merettel. A Margitsziget ez idén uj vendéglőst ka­pott Kaps József jónevíi vendéglős személyé­ben, ki eveken at a budai „Sörcsizma“ nevű vendéglőnek volt tulajdonosa. A fürdővendégek az uj vendéglőssel minden tekintetben meg- I vannak elégedve. Az ételek és italok kifogás- I talonok s tiszteséges adagban lesznek kiszol­gálva. 8 az arak mérsékeltek. A felső ven i déglőben ez évben Dankó Gábor bajai zene- : kara szórakoztatja zamatos szép nótáival há romszor napjában a közönséget. Őt szerződ­tette ez idényre a felügyelőség Piros Józsi főherczegi udvari czigányzenekara helyére, ki j hét évi működés után mar nagyon vágyódott haza felé s most a palicsi-fürdő vendégek él­vezik jó nótáit. Dankó Gáborban külömben a felügyelőség jó aquisitiót nyert s különösen magyar nótái részesülnek tetszésben. Az alsó vendéglőben naponként délután 4 órától 10 ig a 3-Mk házi , a 3 ik bosnyák-, és 38-ik Moili náry ezred zenekara játszik fuvóhangszereken. Itt gyűlnek össze a budaiak, valamint a neptuu és nemzeti hajós egylet tagjai. Es most pár sort a sziget egyik neve zeteségéről, értve alatta ennek nagyszabású kertészetét. A rózsa sziget e lapok hasábjain mar több Ízben meg lett említve Ugyau itt létesített Magyar György, a sziget genialis fő­kertésze, egy nagyszerű gyümölcskertet, mely minden tekintetben érdemes a megtekintésre. Kétszáz fajta körte, a mely dúsan el van látva gyümölcscsel már országos hirüve vált, mert j csak is a legkitűnőbb fajonczok lesznek te­nyésztve. Ezekből kerül a körte a fenséges j tulajdonos asztalára, a többit pedig a buda­pesti és bécsi első rangú szálloda tulajdono­soknak szállítja a sziget kertészete. Megem­lítendő meg a fürdőhaz előtti nagy pázsit, a szép pelargonia csoportozat élénk vörös szí neivel. De a mit leginkább megbámul a kö­zönség, az a fürdő mögött lévő s szalagként húzódó négy nagyszabású tnillfleur ágy a mi nőt csak Magyar György tud előállítani. Ugyanitt érdekesek a nagy vauiba fák, plum- bagokból fává nevelt csoportok és tündöklő vörös virágú hybiscusok Közbe látunk ritka nagyságú pálmákat is cannákat. Érdekes még a sziget fenyvese, hol a fenséges család is szívesen tartózkodik, melyet bátran nevezhe­tünk „margitszigeti Tátrának“ valamint az óriási nagyságú platánfa a főherczegi lak előtt. Augusztus 1. A Margithid közepéről a már regen ter­vezett áthidalás építését, mint halljuk, meg az I idén megkezdik A hid körül építenek majd | euy gőzfürdőt és uszodát, s ugyanakkor be- i hozzak a szigetre a villaravilágitást is. r Er—Kó. A m. kir. Ferencz József nevelő-intézet. A hazai magasabb fokú nevelő-inézetek között kétségkívül az első helyen áll a buda­pesti 11. kér. kir egyetemi katholikus fogym- náziummal kapcsolatos m. kir. Ferrncz József nevelő-intéze', mely immár 9-ik évet töltötte be fennállásának. Ezen intézetnek az 1891798. tanévről most megjelent ériesitője kellő világításban tarja elénk az intézetben uralkodó példás rendet, a kitűnő fegyelmet s a czélszerti nevelés és oktatás kiszolgáltatásának módozatait. Örvendetesen konstatálható, hogy az intézet Dr Demeczky Mihály kormányzó vezetese mellett a legjobb, leghivatottabb kezekre van bízva. Nagy gondot fordítanak itt arra. hogy a szellemi neveles mellett a testi nevelés is kellő mértékben gya- koroltassék, miért is a növendékek az előirt rendes gimnáziumi tan argyak tanulásán kívül a játékokban s társasgyakorlatokban, továbbá az úszás-, vívás , lovaglás es tanczbau is rend­szeres oktatást nyertek. Azonkívül a művészeti tantárgyak, minők a festés, ének, zene. vala­mint a kézművesség tanítása is program inon voltak. Gondot fordítottak meg a rendszeres sé­tákra, valamint a kirándulásokra, melyek egy­részt az egészségügy, másrészt az ismeretek bővítésének szolgálatában állottak. A művészi érzék fejlesztése czéljából pedig megtekintették a növendékek a különféle műiutézeteket, végig hallgattak több operai előadást s a nemzeti színházban több klasszikus darabot. Látni való mindezekből, hogy az intézet ben a neveles és oktatás a legczéltudatosabb kezelés alatt all s a szellemi képességek fej­lesztése a legokosabb harmóniában van úgy a testi, minta művészi érzék fejlesztésével Csakis ilyen nevelesi rendszer mellett várható, hogy a jövő nemzedéke testben, lélekben egyaránt és helyesen kifejlődjék. Az itézetben működő tanári kar, élén az érdemeB kormányzóval, hi­vatásának teljesen tudatában van, midőn az előkelő intézet növendékeit ily irányban igyek­szik nevelni, majdani hasznára a társadalomnak, a mely e kiváló if jakról majdan nem ok nélkül fog nagy és érdemes szolgálatokat kívánni, nagyon is óhajtandó tehát, hogy az ő nagy fáradozásuk valósággal termékeny s fogékony talajba hulljon s minden fekintetben gyümöl­csözővé váljék. Csakhogy félős: vájjon e ne­velés alatt álló ifjak raegbirnak-e majd kellőleg birkózni azzal a rengeteg tanítási anyaggal, a i melyet úgy nagyjából felsoroltunk ? Mert azok közül még kifeledtük az idegen uyelveket, me­lyeknek megtanulása szintén időbe kerül. Örömmel tapasztalható, hogy a magyar nyelv, irodalom s fogalmazás térén az intézet növendékei dicséretre méltó jártassággal dől gozuak. Az értesítő elején Br. Banffy Endre, Tomcsányi Pál es Fay István intézeti Vili o. növendékek igen talpraesett értekezésekben ismertetik Anouymust. Verbőezy Istvánt ea Tinódy Sebestyént. E rövid értekezéseket ha- zafiság s önálló felfogás jellemzik, a mi kiváló érdemek. Az intézeti növendékek szama 75, kik 3 szakaszra osztva. 7 tanár felügyelete mellett végzik tanulmányaikat A növendékek külön­ben a gimnázium eg}es osztályait látogatják, a hol a gimnáziumi tanári kar részesíti őket a rendes oktatásban Az értesítőből megtudjuk még, hogy ösi- szesen 13 alapitványos és ösztöndíjas növen­dék frequentálja az intézetet, a többi pedig mind teljes ellátási dijat fizet, mely évi 800 forint.

Next

/
Thumbnails
Contents