Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-03-01 / 7. szám
Budapest 1898. VII. évfolyam 7. sz. (Böjtmás hava.) Márczius BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDEKEINEK ÉS A M A G Y A ROS O D A S N A K KÖZLÖNYE. Szerkeszti: KIADÓ-HIVATAL, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek : Várocmajor-utcza 28. Megjelenik havonkint háromszor. Elölizetési árak: Egész évre 12 korona, " évre (> korona, évnegyedre 1} korona. fél SZERKESZTŐSÉG: Városmajor-utcza 28. Kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. Csak magyarok legyünk! C s a k magyarok legyünk! Ez a jelszó az a mi győzelemre vezet minden oly törekvést, minden oly mozgalmat, mely a magyarosodás ügyét szolgálja. Csak magy arok 1 e g y üuk! Ez a jelszava annak az alakulandó egyesületnek, mely a magyarosítás, a magyar szellem és gondolkodás központjául Budát választva ezt irodalmi utón leginkábbba lelkészek, tanítók és a hatóságok közremunkálásával akarja terjeszteni. A már felvetett eszméket, terveket tágasabb és nagyobb körben terjessze és mindent elkövessen nem erőszakos, nem elijesztő, de vonzó utón, hogy a ! magyarság terjedjen, a magyarul beszélők száma szaporodjék az ősi magyar jellem és gondolkodás maradványai ne enyészenek el sőt a meglevő j példából tovább lehessen a jó magyar | gondolkodást és az igaz jó magyar be- j szédet fejleszteni. Magyarul beszéljünk és magyarul cselekedjünk, őrizzük meg a magyar fajt, magyar szokásokat, magyar példaszókat, magyar kedélyt, ezért indult országosan az országos budai magyar egyesület, mely népies kiadványok, naptárak és hirlapok utján terjeszti az eszmét, melyhez ezennel a, nagyközönséget, gazdagot és szegényt, ifjút, öreget. minden honleányt és honfiút meghívunk. Nem akarunk mi egyetlen egy h >sz- nos nia yarositó, vagy közművelődési egylettel versengeni, nem akarunk mi erőt • szétforgácsolni. A mi czélunk előbb Buda szomszédsága és e nyomon az ország különféle vidékeinek magyar szellemben való edzése a, meglevő és nem heverő eszközök erősitésével és fokozásával művészeti és irodalmi utón a közönség közremunkálásával és támogatásával, a nyilvánosság felhasználásával mint p. o. hangversenyek, mulatságok, felolvasások és vándortanitások. Ne csak magyarul — de jól beszéljünk magyarul és tartsuk meg apáink gondolkodását, szokásait. Tisztek nagyközönség ! az eszme, a czél a mit kitűztünk nem csak a művelődést és magyarosodást mozdítja elő, de a magyar embert vissza ringatja ősei gondolkodásába, megihleti kedélyét és ezzel lecsillapodnak azok a hullámok, melyek a iársadalmi békét hajótöréssel fenyegetik. Mi olyan olvasmányokat adunk a nép kezébe, melyek a múlt húrjaiból indulnak és segítenek elaltatni a háborgó szenvedélyt, mert a magyarság felébresztése az egyetlen csoda balzsama annak a sebnek, mely- j nek orvos szereit most mindenfelől \ keresik. Ha magyarok vagyunk, magya- j rul gondolkodunk úgy nemzeti össze- ■ tartásunkon semmi nem üthet rést. A budai o r s z á g o s magyar ! egyesület Budáról Mátyás király | egykori székhelyéről szól a nemzethez népies kiadványai utján és kéri a támogatást az egyesületbe való belépést és az eszme terjesztését. Az ország tanítóit felkérjük, hogy munkánkban segédkezzenek és erre a közönséget is megnyerjék, hogy a meggyujtott. tűz áthassa minden magyar keblét és a közfigyelmet egyesületünkre irányozza, mely Budáról szól a nemzethez, mely a király székhelye és melynek elhanyagolt állapotából való kivé teléhez az egész országnak köze van. Budát választottuk egyesületünk székhelyévé, mert ez leszsz a magyar ifjúság és a magyar szellemi élet Athe- néje a magyar király közvetlen körében. Budát választottuk, mely az ország, mely a főváros szive és ékessége, melynek szebbnek, virágzóbbnak kell lenni mint valaha volt. Minden tag kap vagy naptárt vagy kiadványainkból, bármily csekélységgel járul is a szemes czélhoz. C s a k m a- g y a r o k légy ü n k ! Ezt Írva zászlónkra összegyűjtjük a magyar faj jellemére, gondolkodására, kedélyére való minden adatot: népszokások, nép- költészet. példabeszédek, k ö z- m ondások, helynevek eredet e, csízió, j övendő mondások, babonák, időjárás, állatok, n ö- vények a m a gyár népköltészetben, adomák, tréfák, j á t é- k o k, ráolvasások, mondák, nép- m e s é k stb. Kérjük ezeknek szives beküldését, melyeket szívesen kiadunk. BUDA és VIDÉKE“ TÁRCZÁJA. V __________ Levé l Amerikából. Trowenshall Január 3. Kedves Barátom ! Nagyon köszönöm, hogy a B u d a és Vidékér megküldöd nekem, ki azt figyelmesen olvasom, mert magam is szerkesztő vagyok s szerkesztem a T r o w e n s h a 1 1 H e r a I d o t, a miből én két év alatt vagyonos ember lettem. Ne csodálkozzál rajta, hiszen nem is kell Amerikába menned, odahaza sok százan gazdagodtak meg nem csak az ujságszerkesz- ! tők. de az újságírók közül is. Ti kínlódtak , csak nehány ős világba illő mamuthok, kik j eszményi szempontból fogjátok fel hivatás- i sokat. . . A szerkesztés az még csak lehet, eszmé- | nyi, de a kiadás legyen amerikai, mint a töb- I bieké Hiszen egy budapesti nagy napi lap j szerkesztő kiadója jelentette ki, hogy ú még a trónbeszédet is nyi 11térben szeretné adni. Va. lóban némely lapotok már elhagyta Amerikát ; j mert nem tudom sokszor kitalálni a hirdetés e \ a vezér czikk, vagy a vezérezikk a hirdetés ? •; Melyik az a. közlemény a miért a szerkesztőt ; fizetik, vagy melyik az a miért a szerkesztő i fizet. Ilyen budapesti tapasztalatok nélkül én j itt Trowenshallbau semmire sem mentem ! volna, s nem lenne elég előfizetőm mellett, j elég adózó és fizető közönségem. Mikor itt Trowenschallban leülepedtem a 30 000 lakosságú városban még nem volt újság. Elhatároztam, hogy sem aranyat nem ások. sem petróleumot nem kutatok, sem gyémántot nem keresek, mert legjobban fizet a papiros, tehát újságot, alapitok. A helyi érdekek kincses bányájára vetettem figyelmemet és láttam menynyi az elhanyagolt, érdek. Nem kerestem én ezeknek kielégítésében eszményt, nem kerestem hivatást. nem emberszeretetet, polgári kötelességeket. hanem egy uj adórendszer t. Mind a 30 000 embernek adózni kell. ez alól nem menti fel őket senki. Te kedves barátom Gyula, ki egész életedben elvekért, ügyekért, eszmékért áldoztad életedet,, forgattad toliadat, csak nyomorúsággal töltötted koldus tarisznyádat a legmostohábbért, a közügyekért. Buda és Vidéke 160.000-nyi népesség között jelenik meg, ébreszt, figyelmeztet, sürget, tanácsol, eszméket, terveket ád. A miket elért az egy kis kötetbe nem férne bele. Az az eredmény a mi a lapnak köszönhető Buda és vidékére nézve nagy tőke. de nagy tőke lehetett volna a lapra is, lm te budapesti kollégáid amerikai szellemében adod ki. Nézd mikor én Trowenshallba jöttem itt a telkek értéktelenek voltak, középületek, hidak, utcza rendbetartás, világítás, vízvezeték. a helybeli kereskedelem és iparpártolása olyan formán állt. mint Budán a B u d a és Vidéke lap alapításakor. És minden tulajdonossal aláírattam egy ivén, hogy menynyi tiz krajczárt fizet, ha telke dolárokkal emelkedik a Trowenshall Herald megindulása után. Akkor elkezdettem bolygatni az ügyeket^ szép lassan és sorba jártam a hatalmasokat^ vállalkozókat, kiknek érdekébe ütközött a vá ros emelkedése és azokkal megfizettettem ma. „Ny elvében él a Nemzet.“ A magyar egyesület jelszava
