Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-03-01 / 7. szám
Márczius 1. Budapest, 1898 (2.) BUDA és VIDÉKE így a magyar nép szivéhez közel férkőzve beteljesedik jelszavunk : C s a k magyarok legyünk! Azok is le- szünk csak a közönség különösen a vagyonosabb osztály ne késlelkedjék elfogadni jelszavunkat is annak beteljesedését mozdítsa elő hazafias áldozat- készségével. Hadd tudjon álmodni ismét a m a g y a r n é. p, hadd tudja hallgatni a mesét, hadd nyerje vissza kedélyét és őrizze meg ősi faját. Gálffy Lajos, a budai magyar egyesület szervező bizottsága nevében. I Péchujfalui Pechy Imre r 1S32 —1898. I Most már ott nyugszik a hegykoszoruzta temetőben. Még nem is volt fáradt, a midőn a sots kérlelhetlen és kegyetlen kaszása bekénysze- ritette, hogy pihenjen. Nem tudunk mi ezzel a gondolattal meg- békülni ! Előttünk van most is, s lelki szemeink előtt nem a koporsóba lefektetett csendes halottat, hanem a férfit látjuk akaraterejének teljességeiben, jóvágos arczával. Tetterejét, szívósságát bámultuk, meghajol tun k előtte, mert nagygyá igyekezett tenni egy intézetet, a melyet bölcsőjéből ki is emelt. Az a hangyaszorgalom, az a becsvágy, tudásának mindnagyobb mértékben való fokozása a m. kir. államnyomdát olyan elsőrendű intézetté tette, - mely ily rövid idő alatt páratlan a nyomdászat terén. Wjat, mindig újat alkotni, ez volt a főtörekvése és hogy mennyire sikerült ez a megboldogultnak, ott van az eredmény, ott van az intézet kiadványaival a különféle kiállításokon nyert kitüntetéseivel. honvédséghez, melynek soraiban küzdötte végig a szabadságharczot. A szabadságharca leveretése után a mérnöki pályára adta magát és az alkotmány helyreállításáig a mérnöki pályán tagosításokkal, kartográfiái munkákkal és közben a saját birtokán mezei gazdálkodással is foglalkozott. 1870-ben allami szolgálatba lépett; 1872 ig a katasztari térképészeti osztálynak volt a vezetője, azóta pedig az államnyomda igazgatója Térképészeti doígoza tai nemcsak a hazában, hanem a külföldön is nagy elismerésben részesültek. Domborművű térképei a párisi es velenczei nemzetközi földrajzi kiállításokon a legmagasabb kitüntetést nyerték el : ezekért a párisi Académia Nationale tagjául is választotta. A saját kiadásában megjelent Budapest és környéke oro- és hidrográfiai térképe nagy kelendőségnek örvend és már újabb kiadást ért. Az ezredévi kiállításon feltűnést keltett a Balatm medrének és környékénél* domborművé. Térképészeti munkáiért és az államnyomda vezetésében kifejtett működéséért a király a harmadosztályú vaskorona-renddel tüntette ki.Az ő faradhatatlan tevékenységének, kifejlett müérléié- nek és sokoldalú alapos szakismeretének köszönhető, hogy az állatniymmda az ország első müintézetévé fejlődött, s galvanoplasztikái, fofomehanikai, réz- és fénynyomdai reprodukciói és pompás kivitelben, szokatlan nagyságban sokszorosított műlapjai az intézetet a külföld hasonló műintézetével egy niveaura emelték. Sok gond és fáradságba került ezt elérni, de Péchy Imre az őt jellemző erélyével sokoldalú szakavatottságaval és kiváló műérzékével megmutatta, minő fokra emelkedhet a magyai' nyomdászipar, ha tehetséggel, Ízléssel és a legújabb vívmányok felhasználásával előtör-. Péchy? Imre a társadalmi téren is sze- repvivö volt és mint több művészeti, közművelődési és humánus egylet tagja, ezek működésében tevékeny részt vett. Az a csapál, mely halálával a rn. kir. államnyomdát érte, megkapta az összes tisztikar szivét is, mert mellette buzgólkodtabb, tevékenységének, az intézet iránt való ragaszkodásának részesei voltak. Az ő érdeme, hogy a haladás uijára lépett az intézet. Igaz ! teljesen nem érhette el vágyainak czéljár, de megmutatta az ösvényt. kijelölte az utat, — hogy áldozatok árán bár — de haladni kell! Életrajzát a következőkben adjuk : Péchy Imre, ministeri tanácsos a in. kir. államnyomda igazgatója szül. Nagy-Kölkeden (Vas-m.) 1822 szept. 25-én. A gimnázium befejezése után a cs. kir. hadseregbe mint tüzérhadfi lépett, s onnan 1848 őszén átment a Úgy szerette azt az épületet a hol zakatol a gépek sora, és a honnan közel négyszáz ember megy ki és be naponkint, megkeresve a tisztességes kenyeret. Szerette Budát, érdeklődött minden iránt a mi a budai részek építészeti és kulturális viszonyait illetik. Es most csöndesen pihen ! Agyát nem bántják többé az intézet fejlődésére való gondok. gam a h a 1 1 g a t á s é r t. Az egy rókáról két bőr bevágott. Nekem ugyan lapot trawenshalli telektulajdonos ilyenekkel nem küldött vissza: El nem fogadtatik. Nincs szükségem reá, Ne álkai matlankodjék, Nincs megrendelve, megölte volna az én propagandáin A propaganda alatt a lap barátai értendők, kik azt minden nyilvános helyen Kérik, üzleteket arra előfizetni kényszerítenek. Hiszen ha te az I—III. kerületet értve, a telektulajdonosokat csak 10 krajczárjával adóztatod meg eredményeid után vagyonod van. Egy kedves magyar művésznővel találkoztam New-Yorkban, ki a magyar egyletbe sietett, hogy a B u d a és Vidéké t (mit ingyen küldesz) elolvashassa. Tőle tudtam meg, hogy a Budáért való lelkes kardoskodás, pártoljuk a budai ipart és kereskedelmet hangoztatása daczára nem, hogy vagyonosodnál, de küzdelembe körül a lapod kiadása. 160 000 ember között van legalább 5000 a ki lapodat tarthatná. Van elég barátod lehetne elég propagandád. Úgy, látom a tiszteletpéldányosoknak adott felszóllitásból, hogy nincs. Pedig ezek közül mindegyik szerezhetne 2—3 előfizetőt. , A trowenshalli egyletek évi jelentéseiket előbb a T r o w e n s h a 1 1 Héráidba j adják és innen csináltatnak külön lenyomatot | és a lapot nem csak előfizetési)», de tisztes- I séges évi átalányba részesítik, a mi még min- | dig kevesebb mint: a nyomda költség lehne. Kedves barátom nagyon sok az ingyen j közlemény a Buda és Vidékében, e mellett | úgy látom, hogy a családi ügyeket, bálokat is díjtalanul adod Ez rossz szokás. Olvasd a j Trowensh'all H e r a 1 d o t és tanulj j belőle Szép az erkölcsi elismerés, de legtöb- I bet ér az a n y a g i s i k e r. Barátod Holánszky Aurél. Aranypor. Bármily jót mondjanak is rólad, soha : sem mondanak vele neked újságot. * Gyakran megbocsátunk azoknak, a kik untatnak minket ; de azoknak nem tudunk | megbocsátani, a kiket mi untatunk. Ott a hol örök álmát alussza zúgjon bár az őszi szél, avagy a tavaszi latigyo* szellő csalja ki az ibolyákat a temetőhegy szakadé- kaibin: emléke fenumarad. Temetése rendkívüli nagy részvét mellett ment vesbe. Az államnyomda tisztikara és az összes személyzet az intézet udvarára vonult, hogy vegbuciut vegyen szeretett igazgatójától A koporsót a koszorúk egész virag- erdeje borította, melyek közt ott volt a tisztikarnak valobau óriási pompás koszorúja is élő pálma-babér és kaméliákból kötve. Beszeuteles után megindult a menet, hogy utolsó urjara kísérje ki azt, ki talpig férfi volt. Nyugalma legyen édesen cse ales ! lieszéíő szamok. iSzekes fővárosunk élénk eletet, népességé hullámzását semmi nein bizunyitja úgy, mint derek es kitűnő szaktudósokon! adó statisztikai hivatalunk havi tűzeted A 294. számú nagy gonddal, leikiismeretesseggei összeállított lüzetben kiválóan erdekes Budapest főváros egyenes a.-.őszolgáltatdsa 1890-ban es A budapesti házbérado és jövedelem 1890 ban. Ha ezt a Két tauusagos kimutatást elolvassuk láthatjuk oeiote, üogy Buda mindenben messze marad el, az egyik edes, a masu mostoha. Adja az isten, Hogy a szekes 10varos tanacsa es megújult törvényhatosag jovoitaboi Buda ne legyen tovább kitagadott gyerek a tekozio fiú Pest javara. A szekes fovaros adónemei összesen ! 13.3 79.333 írtra rúgnak a minői Vio hazber- ado, 5/10 reszveuy-tarsasagok adója, mintegy hetede a kereseti adó es aitaiauos jövedelmi potado. Az adóhátralék 1896-ban 4.932.569 írt 79 kr. Ez tekintélyes összeg, ue von nagyobb es p. o. 1876 ban, a mikor 9.481.57:* írt 9 5 kr. volt. A szekes fővárosban levő összes hazak iuzberjovedeime 18j6-ban. 41.825.556 íorint ebből Budám esik a pótlekokkal együtt 5.274.234 írt. Egy nazra körülbelül z t>9o írt jut, mert 13.987 naz van s tele oiyan, melyben 20 nai kevesebb ember lakik, i'iz ev alatt 20 millió íorintai növekedett a ház Der jövedelem. Az egyenlőtlen építkezési kedv következtében az adómentes nazak berjovedeime a fovaros egyes kerületeiben nagyon egyenlőtlenül oszlik el. Láttuk, hogy egészben veve az adómentes hazakra a házberjovederemnek közei fele esik ; ezzel szemben a Luna jobb- partjan a/8-ot, sou pl. Újlakon a/10-et, a ^iW‘ 1 ban 76 ot, O-Budan Vj-ut tesz ez az arany, tíziuteu csekély ez az arany a Vízivárosban U/gj. Viszont a Terézvárosban, az Erzseneiva- rosbau, a Jozoorvaruooau, a 6erenczvarosban es Kobanya. adómentes hazak berjoveI delme mega a a megadóztatott nazak jövedelmet. A budapesti hazakra 1896 ban összesen kivetett 0.711.689 Irinyi adobol 3.655.7Ű2 irt vagyis 54 5% az allami adóra, 1.629.844 Irt, vagyis 24 3% községi adóra es i.-i2i.l<3 irt, vagyis 21 2°/o hazberkrajezarra jul az eiozo evbez képest az emeikedes 7/io luiiiiot Irtot tesz. a hazberadobol (a pótlásukat es törléseket ügyeimen kivuí hagyva) 796.583 írt esik, a budai reszekre, ellenben 5.943.567 Irt a Duna baipartjara ; vagyis az arany 1 : 7h2. Tekintve azt, hogy ezzel szemben a hazak szama Buti an es Pesten úgy ah, mint 4 : 7, kitűnik, hogy a pesti oldal hazberadozasi képessege négyszer akkora, mint a budaié. A budai adóköteles hazak kepe 1896-ban a következő: V a r. 187 ház összesen 403 i26 íorint hazberjovedeiem, a mi után esik allami adó : j 60-312 írt 05 kr., községi adó : 15.332 írt sl I kr., hazberkrajezar: 13.705 írt 28 kr.
