Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-02-21 / 6. szám
Budapest. 18M8 (3) ahoz, ugyhiszem, szó sem férhet. Budapestből a történelemé Buda, a jövőé Pest. A történelem emlékeit legméltóbban azon a helyen kell elhelyeznünk, hova azt a múlt, az események százféle lánczaival fűzik. De nemcsak a jog és méltányosság, azonban Budának fontos érdekei is megkívánják, hogy a múzeumot e helyütt állítsuk fel. A legelfogultabb, a legrészrehajlóbb vizsgáló is el fogja ismerni, hogy városrészünk kulturális érdekei messze háttérben maradtak. Mig a túloldalon ott van a nemzeti muzeum, a szépművészeti, iparművészeti, technológiai ipar, háziipar. mezőgazdasági, kereskedelmi és a jó ég tudja hányféle muzeum és képtár, a képzőművészeti csarnok, a legkülönfélébb gyűjtemények és kiálli- tások, addig nekünk hatóságilag létesített egyetlen egy kulturális intézményünk sincs, nincs egyetlen kulturegyesületünk, mely a budai közművelődés érdekeiért küzdene és a Budai Könyvtáron és néhány iskolai- és népkönyvtáron kívül nincs semmi, ami a magyar kultúrának városrészünkön terjesztője volna. Es hogyha dr. Toldy László számos budai család állítólagos elpestiese- désére utal, ennek nagyrészt Buda visszamaradottsága — igenis — elhanyagoltsága az oka. Városrészünk előkelőbbjei nem találják itt fel művelődésük szükséges eszközeit, nem találják fel egy erőteljes, kifejlett társadalmi közélet feltételeit. E baj megszüntetésének módja pedig nem abban áll, hogy a városrészünket joggal megillető intézményeket is tőle elvonjuk. Szüntessük meg az okokat és okozataik maguktól is elfognak tűnni. Állítsunk intézményeket és akkor az állítólag elpestie- sedett családokat is vissza fogjuk nyerni. Sokat köszönhetünk e téren városrészünk polgári köreinek, melyek uj életre hívták városrészünk tespedésnek indult közéletét, de a legtöbbet várjuk a budai vigadótól, mely társadalmi és kulturális életünk központja kell hogy legyen. Mindezekhez hozzávehetjük még, hogy városrészünknek fontos közgazdasági érdekei is fűződnek ez ügyEgy franczia kereskedő oda hozotr. árulni egy gyönyörű, ökölnyi nagyságú, vonzó szép fehér selymes szőrű kis kutyát. Szebb állatot soha sem láttam. Nagyon megtetszett Feketének is és hosszas alkudozások után kilencz aranyat Ígért értté De a kereskedő tizen alól nem adta. A vásárból nem lett semmi. Ez nap este Józsi barátunk elvesztő négy ezer frtot. meghaladó nyereségét a rouletten és saját összes pénzét is. Kijövet a játékteremből dühösen ütőit homlokára. — Egy arany miatt elvesztettem a gyö nyörű kutyát! Az ezrek elvesztése nem bántotta, de a kis kutya miatt sírni tudott volna. Milassin Yilmos. Aranypor. Gyönge baráti érzésre vall. ha valaki nem íszi észre, hogy barátai meghidegülfek iránta. Hálánkat szívesebben korlátozzuk, mint gyainkat és reményeinket. BUDA és VIDÉKÉ Február 21. hoz. A létesítendő intézmény a főváros pesti lakosságának és a székesfővárosunkat felkereső idegeneknek, kik eddig jobbára csak a pesti dunapartról gyönyörködnek városrészünk szépségeiben, ezreit vonzaná át, miből városrészünk forgalmára és kereskedelmére és közvetve ezáltal közgazdasági föllendülésére is [ kétségtelen előny háramolna. Itt tehát, egyesegyedül itt lehet helye a fővárosi múzeumnak, a történelem által megszentelt ezen a talajon, aljában a magyar király palotájának, hová Corvin Mátyás udvarának fénye és dicsősége van visszatérőben, hol nemsokára a magyar királyi udvari muzeum fogja, miként Mátyás király hires budai könyvtára a tudományosságot és művészeteket uj életre ébreszteni. Budának van jövője, szép és fényes. Ennek a jövőnek építsük fel a fővárosi múzeumot. . . Törekvéseink szentsége úgy hisz- szük mélyen meggyőzött minden igazán gondolkodó elmét. A budai muzeum létesítésére irányuló mozgalom tehát indokolt. Az csak jót, üdvösét teremthet, mivel a fővárosi múzeumnak készíti elő a talajt, egyengeti az útját, gyorsítja annak létrejövetelét. A budai muzeum létesítésére vonatkozó kezdeményező lépéseket minden esetre meg fogjuk tenni, mert nagy és fontos kötelességek rójják azt reánk. Egyesületünknek a közel jövőben feladata lesz — ennél azonban már nem mehet tovább — városrészünk valamennyi számottevő elemeit közös értekezletre hivni egybe és bizonyos szervezetet létesíteni, mely a megindítandó mozgalom fonalát felvegye és azt tovább vezesse. E szerves testületnek lesz aztán feladata az érdeklődést a legszélesebb körre kiterjeszteni és a gyűjtés nagy munkáját megindítani Es hogy a fővárosi muzeum tizenegy év alatt alig haladt valamivel előbbre, annak nagyrészt az az oka, hogy a hatósági intézkedéseket társadalmi tevékenységgel nem kapcsolták egybe. Múzeumot hatósági erővel létesíteni nem lehetett soha; épen azért nagy- fontosságú a budai muzeum létesítésére irányuló mozgalom, mert benne a fővárosi muzeum — ha Budán állittatik fel — már kész eredményre, becses gyűjteményre talál. Ha tehát valóban egy czélt, egy eszmét akarunk szemünk előtt tartani, csak oda irányulhat mindnyájunk összeható, válivetett igyekezete, hogy a fővárosi múzeumnak a budai oldalon való felállítását mielőbb biztosítsuk. Es különösen kérjük dr. Toldy László urat, ki a fővárosi muzeum egységességét oly melegséggel szivén viseli, ki maga is örömmel vallja be, hogy a budai érdekekért mindenkor őszintén lelkesedett, nemcsak, de fáradozott is, hogy előkelő állásából kifolyólag támogassa az erre irányuló törekvéseke?, fontos budai érdeket mozdít ez zel elő és a fővárosi m u z e u mnak is mélyreható szolgálatot, tesz. A fennebbiekben tehát a leghatározottabb nyiltsággai fejtettük ki czél- zatunkar, ahoz a legcsekélyebb árny vagy kétség sem férhet. Nagyon természetesnek fog azonban látszani az ia, hogyha legjobb igyekezetünk a kívánt sikert nem eredményezné, további kötelességeink állanak elénk; ebben az esetben a budai múzeumot továbbra ia fenn kellene tartanunk, sőt annál inkább kifejlesztenünk. Ezzel tartoznánk városunk múltjának, jövő virágzásának és a törekvéseinkben vezető elveink iránti hűségnek. Csak még egyet. E lapok megelőző számában hallottam ismételten hangoztatni azt, hogy emeljük a fővárosi múzeumot, a gellérthegyi czitadella helyén, vagy épenséggel annak felhasználásával. Én ezt a gondolatot teljesen elhi- bázottnak tartom. A Gellérthegy megmászása fáradságos, vagy később a sikló kiépítésével majd költséges. A legtöbb embernek nincs ideje, a szegénynek meg nincs pénze a hosszadalmas utat megtenni. Aki pedig egyszer fölért oda, az kevés idejét inkább a tájék pompáinak és a környező vidék szépségeinek fogja szentelni és nehezen lesz kedve a múzeumnak hosszabb és behatóbb szemlélgetésére és tanulmányozására. Nem oly múzeumra van szükségünk, melynek csúcsain sasok raknak fészket, de olyanra, melyet könnyen közelíthetünk meg, mely inellett naponkint elhaladva az lelkűnkkel forr egybe és közszükségletet pótol. Legyen a Gellérthegy »Pantheon é, a magyar dicsőség templomáé, hová az évben egyszer elvándorol minden igaz magyar. A múzeumnak lent ván helye városrészünknek kellő közepén, minél megközelithetőbb helyen ; itt éreztesse minél hatalmasabban művelő, nemesitő és lelkesítő h Basát a nép mindszélesebb rétegei, a tanulóifjúság között. Addig is míg a múzeumnak városrési ün s ön i ni j >< >v,>i»i s epu.siet emelni aL k aló ni lesz. a muz IJ ) V] l] !/ > Budai K ö n y v t á »• r 1 í v'gvüfr, a Corvintéri vigadóban. v»g\ u ' ■ tóm -7 ■int még inkább az a i s ó f Ö II t c z a i i s k oIának, an na*. a> he!yezf"írv <év«l megüresedő é p 0 i é b »* ü f ; 1 e ti • h e 1 y e t !i v >> .! tágas hangví'!-,;«r \ czéljáinak is imhía ' neg« \ föv .■ icsoUth-u r O KI k r ő v á- csak az egységes il és költségki’indes s i d. : lár azért is. ■!iV11 -1 úrik \ j i üáságilag késéit mníI' s ■m is égé/Ül. . . • . * si muzeunn a U*‘-1«' « 1 srnek ott van * nave •'* r i'.vá«oi kOiis » Uiio mi és akad-' »• • ’twtá ,r f -• * nó tár-
