Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-02-21 / 6. szám
Budapest. 1898. (4) BUDA és V I I» E K K Február 21. sulati és egyesületi szakkönyvtár. Itt ellenben nincs semmi. Városrészünk több mint százezernyi lakossága, továbbképzésének minden eszköze nélkül áll. B hiány érzete vezetett néhány év előtt egyesületünk megalakítására is és ezzel a Budai Könyvtárnak megalapítására. Törekvéseinken egyedül vezető jelszónk tehát most is csak egy lehet: , Budai m u z e u m. A budai muzeum felállítására hívjuk fel tehát ismételten Buda és vidékének lelkes polgárait. A budai kereskedelmi társulat működése az elmúlt évben. (Befejező közlemény.) Múlt évi jelentésünkben elhamarkodva fejeztük ki reményünket, hogy a Ferencz József Ilidtől a déli vasúiig tervezett közúti vasúti vonal mentén az utak kiköveztetvén, sőt a közigazgatási bejárás még 1896 évben megtörténvén. 1897. év folyamán a Ferencz Jó- zsef-hidtól a déli vaspályát érintő- Margit-körutiga közúti vasút kiépíttetni és a forgalomnak átadatni fog Mindez nem történt meg. daczára annak, hogy a székesfőváros hatósága a megkötött szerződések értelmében úgy a budapesti közúti vasúti társaságtól, mint a budapesti városi villamos vasúttársaságtól ezen útvonalnak kiépítését már rég követelhette, Továbbra is figye lemmel kísérjük ezen ügyet és nem fogjuk elmulasztani a fővárosi hatóságnál ezen útvonalnak kiépítését megsürgetni. Hogy azon törekvésünk, miszerint a budai részen is középületek emeltessenek, egyes vidékeknek fejlődését mozdítja elő, erre fényes bizonyságot szolgáltat az országos statistikai hivatalnak felépítése, melynek környékén épen a lefolyt évben és kétségtelenül ezen középület felépítésének hatása alatt nagy számban, emelkedtek modern épületek, amelyek alkalmasaik arra. nogy az itt aránylag gyér népességű vidékét benépesítvén, a fogyasztók számának és különösen a modern lakásokba költöző vágyó nosabb lakosságnak szaporodóival az ipar és keres k edel e m nók fogy asz tó i t gy a rapitsák. Kétségtelenül örvendetes hatást varunk a Corvin-téren emelendő új vigadótól, amelynek felépítése az egész környékben az építési kedvet emelni fogja, leginkább azonban a ’közoktatásügyi minister által a- Ferencz József bid budai részén emeltetni szándékolt műegyetemnek létesítésétől. Azon eszmétől vezéreltetve, melynek múlt évi jelentésünkben kifejezést adtunk, hogy a ■ természettől bőkezűen megáldott budai hegy- 1 vidék az őt megillető rendeltetéséhez juthasson,' előterjesztési intéztünk a székesfőváros- i nak i. li. és III. kerület elöljáróságaihoz a kültelki utaknak kiépítése tárgyában Ezen előterjesztésünk indokolásából idézzük a következő pontokat: „A főváros jobbparti oldalának aránylag gyér népesedését egyrészt a közlekedés hiányossága, másrészt azon körülmény okozza, hogy e kelteiken levő utak nagy része is rossz állapotban van, a kültelki utak legtöbbje pedig járhatatlan. A székesfőváros törvényhatósága sok kísérletet tett arra nézve, hogy a filoxera által tönkretett szőlőtulajdonosokat kárpótolja Létesítette a minta-szőlőtelepet nagy költséggel azért, hogy onnan a volt szőllőtulajdonosoknak ojtványokat, juttasson, elrendelte, hogy a szegénységüket igazoló szőllőbirtokosok 40 000 ojtvány erejéig ingyen szőllővesszőket kapjanak, mindezen intézkedései azonban a hatóságnak sikerre nem vezettek, mert a szőllőterü- lötnek kidolgozása és az ojtványoknak fenn tartása oly tetemes tőkét igényel, hogy azt a szegényebb sorsú szőllőtulajdonos előteremteni képtelen. A tönkrement szőllőknek újból kiültetését az a körülmény is nehezíti, hogy nincs meg a kellő mezőrendőrség s a termelő, a ki nagy fáradsággal és nagy költséggel akár szőllőt, akár gyümölcsöst létesített, gyümölcsét »hg élvezheti, mert a csőszöknek csekély szambán alkalmazása folytán a termést rend szerint lelopják. Nincs más mód tehát a filoxera által tönkretett területeknek értékesítésére nézve minthogy azok nyaraló területek gyanánt használtassanak fel. Hál’ Isten a közönségnek ízlése a pesti homokos résznek nyújtott kedvező építési szabályok daczára a budai hegyes, erdős vidék felé fordult A budai hegyeknek nyaralók által való benépesítését azonban csak úgy lehet reményleni, ha azokhoz járható utak vezetnek. Fájdalommal kell azonban coustatáinunk, hogy. amíg a régebbi időkben legalább éven ként egyszer, a szüret előtt hozattak rendbe a hegyi utak, addig most az év egyetlen sza kában sem gondol a hatóság arra, hogy a hegyekbe vezető utakat jó karba hozza. Hogy csak példaként említsük fel, itt vau a kútvölgyi út, amely a várost a legrövidebb úton köti össze a Zugligettel oly gyönyörű hegyoldalba vezetett úttal, amely párját ritkítja. Itt az or- bánhegyi. úf, a virányost út. a- III-ik kerületnek legtöbb hegyi útja. amelyek mindegyike néhány napi esőzés folytán teljesen járhattam — Nem tártjuk helyesnek, hogy a máris tultö- mött Svábhegyre á .székes-főváros folyton költekezik. ott luxus-utak at építtet, mig a többi dülőutaknak kiépítését programúiba fel sem veszi. Pedig a székesfőváros házipénztárára is csak haszonnal járna a kültelki utaknak kiépítése és ezzel lehetővé tétele annak, hogy ezen utak mentén nyaraló-telepek létesirtes- senek, mert ez esetben a közönség jórésze nem menne külföldre, nem menne Pesr,megye határába, P Szent-Mihályiul, a homokos Ferencz József-telepre. Békás-Megyerre, a legújabban létesített Szent István telepre, hanem itt maradna a főváros vámvonalain belül es ez nem csupán fogyasztási adó czimén hozna a főváros házipénztára j svára előnyt, hanem abból hasznot meriieneuek a- székesfővárosi iparosok és kereskedők is A. kerületi választmány intézményének abban rejlik az1 ereje, hogy annak tagjai á polgárok köréből valók lévén, ezeknek módjuk és alkalmuk vau polgártársaikat a közjó érdekében váló intézmények létesítéséhez megnyerni. Társulatunk tehát amidőn elhatározta, hogy a kültelki utak kiépítése tárgyában mozgalmat indít, abban a f-ltevesben volt, hogy ezen törekvésében épen a kerületi választmány fogja őt támogatni, amelynek tagjai az egyes telektulajdonosokat az út építésére szolgáló területek ingyenes átengedésére bírják. Az iránt folyamodunk tehát a tekintetes kerületi Elöljárósághoz : Méltóztassék ezen kérvényünk alapján a kültelki utaknak tekintetében a székesfőváros táűácsáiiak sürgős előterjesztést tenni es egyúttal ezen kérvényünket az abban kitűzött czéluak elérése végett a kerületi .választmánynak kiadui.“ . , Közművelődési czélpkra szerény anyagi viszonyainknak figyelembe vétele mellett az elmúlt évben is áldoztunk. A kereskedő ifjak társulatának a felnőtt •kereskedelmi alkalmazottak szakszerű kiké peztetése czéljaból 25 irtot utalványoztunk, elszegényedett kereskedőket segélyben részesítettünk,'a mentő-'egyesület és egyébb jótékony intézeteket szerény adományainkkal segítettük. Az elmúlt évben is figyelmünk tárgyát képezte a tanonezok szellemi kiképeztetése. Választmányunk tagjai gyakrabban, keresték fel a Il ik kér. kereskedelmi iskolát és társulatunk 'képviselve volt az itt megtartott zárviásgála- tokon. '; v A társulatunk tagjai gyanánt bekebelezett kereskedőknél, alkalmazásban állott ke- reskedőtanonezokát a lefolyt évben is ösz- szeirattuk és ennek jegyzékét az iskola igazgatói áuak beküldöttük. A kereskedelmi kórház tagjainak összeÍrását negyedévenként ;i lefolyt évben is foganatosítottuk és az Összeirottak száma 877-re 1‘UgOtt. Az év folyaináu a rendes évi közgyűlésen felül 6 választmányi ülést tartottunk, amelyeken a folyó ügyeket intéztük el. Társulatunk keblébe az elmúlt évben két tag vétetett fel ; kilépés folytán 2 töröltetvén, a tagállomány az 1897. ev végén 109 volt, tehát épen annyi, mint 1896. végével. A tanonczok közül 6 nyert segédi oklevelet és 27 lett tanonczczá felavatva. A főnökéssegédközötti jó és benső viszony igazolásara szolgál az a körülmény, hogy a békéltető bizottság működésére a lefolyt evbeu szükség nem volt. Társulatunk buzgó pénztárosa negyedévenként pénztári jelentései megtevéu, ezek mindenkor megvizsgáltattak és különösen az év végével a pénztáritok által elterjesztett zárszámadás és vagyonmérleg a számvizsgálók által megvizsgáltatván, a társulati vagyon a j következőkép állapíttatott meg : frt. br. 1. Jelzálog kölcsönkötvény .... 4000 — 2. Takarékpénztári betétkönyv 192629. 247 09 I 8. Egy db. all. kölcsönkötvény 563497. 1025 — 4 „ y „ 45602. 102 50 5. Hét db. budai sorsjegy (402603 30702, 40491. 10788, 26689, 3526, 4782:) á 60 frt .................................. 420 — 6 Hét db. egyesült főv. takarékpénztári részvény á 1200 frt....................... 8400 — 7. Takarékpénztári reszények után nyereség . . . . ..v./y." 2*5 — 8 Uj bekebelezések az 1897. évben vagyonszaporulat............................. 20 — 9. Pénztári készlet 1897. év vénén . 1339 82 Összesen 15799 41 A Kereskedelmi menhaz részére elkli lönitett ; alaptőke*) es ennek 189l július 22 i jaró kamatai .... 1360 72 Összesen . 17160 13 *) (173794. sz. lak. pénzt. bet. könyve.) Azon feltevésben, hogy ezen jelentésben ismertetett működésűnkkel at közgyűlés áltál belénk helyezett bizalomnak megfelelni igyekeztünk, kérjük a t közgyűlést: hogy ezen jelentésünket tudomásul venni j és a •/. a. csatolt számvizsgálói*jelentés alap- | ján a felmentvényt úgy a pénztárunknak, mint nekünk megadni méltóztassék. A választmány nevében : Kollár Lajos, Freyberger Pál, ügyész, jegyző. rlnök. Budapest—Budafoki vasút. (A főváros közgyűléséből.) A budapest—budafoki villamos vasút tárgyában a kereskedelmi miniszter leiratot intézett a fővároshoz, értesítve, hogy a reg tervezett vasútnak, mint helyi érdekű vasútnak építését elhatározta és ehhez képest elrendelte az engedélyezési tárgyalást. A fovaros küldöttei az eugedeiyezési tárgyaláson ragaszkodtak ahhoz az állásponthoz, hogy a. főváros területéré helyi erdekű vasút be nem vezethető. A miniszter ézzel szemben kijelenti, hogy elment engedményekben a lehetőség hataráig akkor, a mikoi a vasutat csak az átlós útig engedélyezi, de többét nem ad fel álláspontjából. ' ‘ A tanács javaslatba hozza, hogy a közgyűlés ragaszkodjék szigorúan eddigi álláspontjához es a kereskedelmi miniszterhez intézendő feliratban erélyesen szólaljon fel a főváros jogainak es érdekeinek megvédése végett. Dr. Heltai Ferencz nem fogadja el a tanács javaslatát, mert az, nézete szerint; káros lenne a fővárosra. Nem szeretné, ha a kereskedelmi miniszter egy olyan ügyben kérné a törvényhozás döntését, a melyben a főváros mellett sem a törvény, sem a főváros erdeke nem szól. A főváros érdekéit és jogait nein látja megtámadva semmiben sem, ha e vitsut
