Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-02-21 / 6. szám
Budapest, 1898 (2.) BUDA és V I D E K E Február 21. telt fűz : hogy a fővárosi mnzeu m B u d án állíttassák f e 1. Ez a feltétel az ily irányit mozgalomnak conditio sine qua non-ja. e nékül a megindult mozgalomtól való eltérés el sem képzelhető. A Budai Könyvtár Egyesület örömmel fog visszatekinteni arra, ha a fővárosi múzeum léi csillésében, különösen pedig annak a budai oldalon való felállításában része volt és hű lesz jelszavához : egyesülésben az erő és nem „szétforgácsolni, de kart karba öltve, vállat vállhoz vetve fog e nagy czél elérésében munkálkodni. Szilárd meggyőződésünk, hogy a budai muzeum eszméjének kezdeményezői és mindaz, ki e mozgalomhoz csatlakozott, épp oly örömmel, lelkesedéssel és lankadatlan erélylyel fogja támogatni a fővárosi muzeum ügyét, mint. azt a. budai muzeum létesítése körül teszi. Sőt, most már nem habozunk kijelenteni, a B. K. E.-nek az eszme felkarolásával kezdettől fogva, rejtett czélja az volt, hogy a mozgalom vég- eredményeképen a. fővárosi múzeumot városrészünknek biztosítsa. Még múlt év augusztus havában dr. Csorba Ferencz, ministeri osztálytanácsos úrhoz, egyesületünk elnökéhez intézett levelemben kifejtettem, hogy a „budai muzeum révén a fővárosi múzeumot városrészünknek biztosítani azután már nem lesz nehéz.“ És hogy e törekvéseinknek nem adtunk azonnal kifejezést, arra az ügy iránt tartozó óvatosság, az a tartózkodás vezérelt, hogy csupán ez a törekvés egyoldalúan és mereven odaállítva, a muzeum ügy iránt nem fog majd tudni kellő lelkesedést ébreszteni és ilyképen a kellő eredményre sem vezetni. Az a czélzat vezette továbbá egyesületünket, hogy a budai polgárságot első sorban a budai muzeum eszméjének nyerje meg, ennek érdekében serkentse áldozatkészségre és oly gyűjteménynek vette meg alapjait, melyért szívesen fog majd átjönni a fővárosi muzeum Budára. És egyesületünknek erre irányuló taktikai törekvései immár üdvös eredményekre vezettek Városrészünk polgárainak érdeklődése, lelkesedése és áldozatkészsége a budai muzeum érdekében fel van költve és e mozgalomnak mintegy természetes folyománya volt az, hogy a fővárosi múzeumnak a budai oldalon való teláilitásáuak gondolata mintegy önként felébredt. I ra e m aga a f ő 1 e ve 1 tár no k ur, a székes- főváros leghivatásosabb főtiszt viselője kijelenti, hogy a fővárosi múzeumnak Budán van helye, mert/ezt megköveteli a méltányosság, már csak azért is, mert e muzeum történeti részének jóval tekintélyesebb része Buda múltjára vonatkoznék, továbbá az a fontos körülmény is, hogy a budai oldalon könnyebben és olcsóbban lesz a muzeum ez óljainak megfelelő épület emelhető s végre azért is, mert helyesnek tartja, hogy a kulturális intézmények arányosan legyenek elosztva a Duna két partján. így nyilatkozik maga a főlevél tárnok ur. és hisszük, hogy véleménye illetékes helyen döntő is lesz. A Budai Könyvtár - Egyesület által meginditott mozgalomnak már e körülményben is legszebb eredményét látjuk, a B. K. E. törekvéseit máris elismerés illeti. Nyílt őszinteséggel vázoltuk föntebb a B. K. E tervét, leplezetlenül mutattuk be a ezélzatot, mely már e mozgalom megindításánál szemeink előtt lebegett. Nem ragadjuk ugyan, ezt most még időelőttinek láttuk, de tartoztunk vele, mivel oly helyről álló megjegyzésekkel álltunk sze.mben. mely alkalmas lehetett volna egyesek megtévesztésére és annak a hitnek ébresztésére, mintha az erőket szétforgácsolni óhajtanánk. Fentebbi feltételünk észszerű folyománya természetesen az is, hogy addig is mig a fővárosi múzeumnak a budai oldalon való felállítása illetékes helyen jogszerül eg kimondva nincsen, csak különálló muzeális gyűjtemény létrehozására törekedhetünk, a mi azután, ha a fővárosi muzeum minden kétséget kizárólag városrészünknek biztosítva lesz, a fővárosi múzeummal könnyű szerrel egyesíthető. Nem mulaszthatjuk el, hogy a következőkben még néhány me.jegyzéssel ne kísérjük dr. Toidy Lászlónak emlitett közleményét és röviden ne csoportosítsuk azokat az érveket, melyek a budai muzeum létesítését, illetve a fővárosi múzeumnak Budán való felállítását megkövetelik. Nem helyes érvét választott dr. Toidy László, midőn azt mondja, hogy Buda elvesztőt e egyém jellegét. Ez csak arra vonatkozhatik, hogy az egyesítés folytán Budának, mint külön varosnak egyéni letezese megszűnt; megszűnt autonómiájában, közigazgai.asáhnn és külső képviseletében, és kétségtelenül badar állítás volna az ezzel ellenkező. De nem vonatkozhatik ez egy eb viszonyaira és különböző eietnyiivaníliásaira, a melyek, és épen ezek, egyeui jellegét, sajátosságait adják. De különösen nem alija meg ez állítás helyét, midőn egy oly intézmény elnevezéséről van szó, meiy hivatva van a múltat megörökiteni, azt mintegy feleleveníteni. Buda város a történelemben mindenkor Buda marad és a történelem mindenkor csak Buda város vKsza- foglalásároi, Budaváros bevételéről fog szólani. Budaváros különleges, gyakran önálló múltja kétségtelenül indokolja, hogy anuaií emlékei önálló intézményben csoportosíttassanak egybe. Ez intézmény elnevezésének pedig a korral, melyet feleleveníteni, a helylyel melyre kiterjedni hivatva van, természetszerűleg összhangzásban kell lennie. Es a mig a múzeumot csak e városrész múltjára terjesztjük ki, anuak más neve, miut budai nem lehet. Sőt a létesítendő fővárosi muzeum is csak akkor felelne meg a történelem hűségének, csak akkor adhatna kellő képet a főváros múltjáról, ha külön egészben csoportosítaná és tenné áttekinthetővé mindazt, a mi e két város egyesítéséig Buda város múltjára vonatkozik. Hogy a fővárosi múzeumnak Budán van helye már a történelmi jogon is, — Évi jövedelmemet az utolsó garasig —- szokta mondani, — elköltőm az iskolai év végéig, (néha előbb is) s az uj iskolai év, hoz uj jövedelmet. A holnapra nem gondolt Egy ízben egyik tanárja, ki az intézetében étkezett, panaszkodott neki, hogy már 14 nap óta mindennap alma-mártás van. Alma persze volt elég. Fekete Józsi mint intózettulajdonos erre leszidta a szakácsnőjét, hogy több változatosság legyen az ételekben. Másnap reggel a szakácsnő bejött hozzá és 20 kit kért tormára. Fekete Józsi átkutatta zsebeit, de nem volt ép — 20 krja. — Csináljon még ez egyszer almamártást Több külföldi nagyobb utazást az én társaságomban tett meg. Helyi ismeretei nem igen voltak és csak úgy emlékezett vissza egyes nagyobb helyekre. — Itt már voltam ! Itt ettem két év előtt kitűnő rak-majonnaiset ! — Itt ettem életemben a legjobb beaf- ■teaket! De a város nevetnem igen kutatta. Egy Ízben felvittem vasúton a Sveiczben a Pilátus , hegyre, mely tán Európa legszebb, de legvak merőbb alkotasu hegyi vasútja. Minden perezben azt hitte, hogy belein, i közünk 8 elveszünk valamelyik hegyi alagutban. Az utón fogadalmat tett, hogy szerencsés leérkezte esetén misét fog mondatni. Mégis tartotta- mert vallásos volt. Egy alkalommal elindultunkDél Franczia- ország megtekintésére. Bécsben egy jó ismerősömmel találkoz- j tam, ki rábeszélt, hogy inkább menjünk Hol- j landiába. Elfogadtam tervét, a nélkül, hogy e meg- \ változtatott útirányt közöltem volna Fekete Józsival. Tréfát akartam csinálni s aztán tudtam, hogy neki mindegy, bárhová megyünk is, csak szép nőket és jó asztalt találjon. Nem is vette észre, hogy dél helyett északnak utazunk. Megfürdött Scheweningenben, megbámulta Amsterdam ritka szép kikötőjét s egy hétig vígan jártuk be Hollandia városait Szerencsétlenségre Haagában, a vendéglőben a sült poulardot nagyon elégetve tálalták fel. 1 Dühösen ugrott fel. — Most hallom, hogy te engem Hollandiába czipellél! Mi az ördögért jöttünk isidé? Hazarias érzelmeinek is szép jelét láttam egyszer. Turmbau Kossuth Lajosnál voltunk. Az áldott jó Öreg egy óra hosszáig társalgott velünk s bucsuzáskor kezét nyújtván, Fekete Józsi megkapta ez áldott kezet, lehajolt, hirtelen negcsókolta és zokogásba tört ki. Magát, Kossuth ot is igen meghatotta e jelenet. Hogy mily naiv volt Józsi barátunk, jellemzi az alábbi eset is Eg}7 Ízben együtt voltunk Monte-Carlóban. E hely nagyon érdekelte. Szerette a játékot. Ha nyert, Monte-Carlo volt előtte a világ paradicsoma. Az is ! Ha vesztett, szidta abűnbarlangot. Egy napon négyezer forinton felül nyert Ráakartam beszélni, hogy a nyert pénzből küldjön postán saját czimére Budapestre háromezer ftot. Elég lesz a többi pénz is a koczkázatra. Tudni sem akart róla — Meglátod, ma sprengolora a bankot! — feleié. A Café de Paris terrasején fekete kávéztunk
