Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)

1898-01-02 / 1. szám

Budapest. I.saS. (4) B U D A é a V » e k mester hetenként egyszer B u d á n n e m B x é k e l, hogy h.ui lássa a polgánnester Bu­dát. Az egyesítés után az I kerületi elöljáró­ság h ivatalos helyiségének egyik termében a polgármester minden héten megjelent es itt tartott 3 — 4 órás hivatalt. Ez a szükséges szokás és megállapodás azonban csakhamar befagyott es ezután mar csak meséből, regélői ismertük a polgármestert A tanács megalakulása, után újra kérjük és sürgetjük, hogy a. polgármester is hátid láesa Budát és hetenkint egyszer közülök va­lamelyik tartson hivatalos órát az 1.—III. ke fület helyiségeiben felváltva, leginkább a p a. Jiaszok kihal Iga tus ara Had lassa a polgármester is Budát és had 1 ásson polgármestert Buda, is. Leszóló számok A székes főváros statisztikai hivatala éber figyelemmel es pontossággal jegyzi fel a főváros életének minden hullámzását, Ezek a feljegyzések nagyon tanusagosak és arra valók, hogy a sajtó figyelemmel es komolyan méltá­nyolja a, hivatal lelkiismeretes és tudományos munkásságát. A főváros fejlődése, a, vagyon, élet-halai íóigalma szólal meg a gazdag szám­adatokban. Itt találjuk a műveltség, a műveltség Ösztönének kepét es mind azt a mit a számok Csalhatatlan tudomanva nyújt. Mi is megláthatjuk benne mint tükörben a mi kedves Budánkat a maga mostoha- ságaban. Az 1896 iki építkezéseknek kerületenként való áttekintésében az 1—III. kerület a kül­telkekkel együtt .9.5 a pesti oldal 568 lakhaz építéssel fordul elő. A budai építkezések az 1. kerületben 12 vei. a II ikban 16-al. a III ik kerületben 12 vei emelkedtek, ellenben a kül­telkeken 23 al fogytak. A fővárosok egyesítése Óta 1874 töt 1896 ig Budán 2.109. Pesten 6.412 építkezés torrent, Ebből lakóház 1099. A bu- dai építkezések ezalatt az idő alatt 36 254.345 forintba, a pestiek 334.961.377 forintba, kerültek. 1896-ban a budaiépitkezc-sek költsége az I.és II kerületben i és p4 millió, ti III ik kerületben es a kültelkeken 1 millió forinton alól maradt. 1896-ban beepitettek Budán a kültelkekkel együtt. 35.448 öl. Pesten 371.635 ölet. Budán Volt 1896. végével 5025. Pesten 8925 lakóház. A fuvaros két fürdőjében 1896 ban 374.000 személy fürdőn meg. kiknek 2/3 részé a Rudas- fUrdőt kereste fel Az egyes hónapokat te Kiütve, azt latjulc. hogy legélénkebb volt, a fürdők látogatottsága május, június és julius havaiban, mely hónapokban ugyanis 42—48 000 éH is használták. Legcsekélyebb volt a. látó gatas a teli hónapokban. különösen január­ban és februárban (12 es 17 000). A napi át- hlg volt (az egész évre számítva) a Ruda*- fUrdőben 670. az artézi fürdőben 353 A for­gatom legélénkebb hónapjában, u. m. június­ban. tett a napi átlaga. Rudas fürdőben 1055 öt. hítézi fürdőben 540-et. A Rudas fürdő bevétele a. fiirdőzők után a*í előző évhez képest 75.000 frtról 96.000 re emelkedett, inig az artézi fürdőé 40 000 frtról 42.000 re emelkedett. Egy egy fürdés után he­vétetett (évi átlagban) amott 39, emitt 32 kr Egyéb bevétele volt. a Rudas-fürdőnek 1.000 frbiyi. az artézi fürdőnek (túlnyomóan az ár- téjci kút vize után) 3 240 frtnyi. A két fürdő összes^ bevételei eszerint 142 000 frtra rúgtak. Érdekesek a laküresedések az 1897-ik év első negyedében. Budán üresen állt 106 lakás és 61 egyéb helyiség a mi összesen 10.028 forint bérértéknek felelt meg. Ezeket érdemes jól. de jólátgondolni,hogy levonhassuk belőlük az eredményeket és okul­junk rajtuk. Magyar kir. államvasutak A féláru vasúti jegy váltására jogositó érez- tépés évi igazolványod hélyegilletéh mentessége. Értesítjük az érdekelteket, hogy a magy. s' Január 2 ketten azonban Kerülő utón, titkolózva csele- kedték meg a vásárt a midőn a múlt őszszel kölcsönösen kisült turpisságuk, a kádármester észrevehetetlennek látszó likakat furthordóiba, a mire azonban a már-mar békülékany sváb idejekorán rájött s úgy boszulta meg magát, hogy eczettel töltötte meg a pinezéjébe csem­pészett átalagokat. A romlott italtól azutan Fazekas uram végkép megvadult s a hol csak szerét tehette, dühbe hozta szomszédját. A sváb szomszéd pedig nem hogy elkerülte volna ellenségét, hanem még kérésié is az alkalmat, hogy összetűzhessen vele, a mi neki igy vasárnaponként fölötte mulattató iugyenkomé- diauak letszett. Tikkasztó meleg volt volt; a sváb er­kélye árnyékba borult, annál hevesebben tű­zött le a nap a kádármester portájára. Faze­kas Dömötörnek úgy tűnt föl, mintha a sváb volna oka annak, hogy oly iszonyú meleg környékezi, a minthogy a többi jött ment is a legjobb telkeket kaparintotta hataimaba. A viuczellérmester nem tudván magyarul, szó nélkül tűrte a túloldalon tol-fölhangzó szi­dalmakat. — Hol a lányod, vén sváb? rikácsolta Dömötör annak a mélységes flegmájától fel­bőszültén. Máskor ugyanis a szőszke Mirczli tolmácsolja apja parancsához képest a szom­széd kifakadasait A sváb replikáját pedig a kadarmesternek fia íórditgatja hűségesen ma­gyar nyelvre ; mert az öregeknek a sajat idi­ómájukon kívül nem volt alkalmuk mast meg­tanulni ; a budai gyerekek azonban játékköz­ben sajátítják el egymás nyelvét s egyaránt el tudnak diskurálui magyarul, raczul, néme­tül, sot a taliau kalmárokhoz is buongiornoval köszöntenek be. Mirczli es a szomszéd Mik­lósa gyermekkorukban jópajtasok voltak. Ha­nem a mire a lanyka viruló hajadouua cse­peredett föl, a fiú meg legéuynye, csak olyan­kor látták egymást, mikor apjuk a hata mögé rendelte őket tolmácsnak. Hadd lássák ok is, gondoltak az öregek, mint gyűlölik egymást s mindketten meg voltak róla győződve, hogy a kölcsönös ellenszenv igy gyermekeikre is átragadt. A meleg mind kiállhatatlanabb lett s Fa­zekas Dömötör nem tudván kihozni sodrából szomszédját, az utolsó eszközhöz folyamodott s kinyújtotta hét ujjat, a vinczellér fele mereszt­vén azokat, a mire ez csakugyan fölfortyant nagy mérgében. Megértette, hogy a. kadármes- ter a mesebeli hét svábra ezéioz, arczárói le­olvasta az egész bohókas történetet, melyet sohasem ajánlatos a német előtt fölhozni, mert szörnyen rösteli őseinek ezen hősi dolgait. Dömötör elégülten gyújtott ismét pipára, de nyomban rá káromkodásra fakadt. A fur­fangos Holdegrün valahonnan rézkoraiért kapott elő s diadalmasan a magasba emelte. Elevenére tapintott a szomszédnak, a kinek borvirágos orra, mi tagadás benne, már rezesed ni kezdett a sürü kortyoktól. A kádármester most már nem tudott kifogyni az atkozódásból, csöndes szomszédja gúnyos mosolylyal hallgatott s csupán azt sajnálta, hogy nem reflektálhat szavaira. Önkénytelenül is hátrafordult Mirczli után, de aztán eszébe jutott, hogy ez küun tánpzol a budai hegyek között a hová barát­női még reggel magukkal vitték. A bécsi kapufelé gördülő szekér láttára Fazekas Dömötör hirtelen elhallgatott. Elkésett fuvaros igyekezett kifelé a városból, a ki a kir. államvasutakon érvényes féláru menetjegy váltására jogosító arczképes évi igazolványok a jkvőre nézve bélyegilleték mentesek, ellen­ben az 50 krajczárnyi beadványi bélyegilleték továbbra is lerovandó olyforman, hogy ezen bélyegilleték ezentúl nem készpénzben, hanem a bélyeg- és illeték torvéin 9. §-ának megfe­lelően a folyamodványra ragasztandó bélyeg- jegygyel lesz lerovandó. Ennélfogva jövőben a szóban forgó arcz­képes évi igazolványok megszerzése, illetve a következő évekre leendő érvényesítésének ki­eszközlése iránt, az eddigi eljárás helyett, az illető igényjogosultak által felettes hatóságuk­hoz évenkint a megállapított határidőn belül j 50 krajczáros bélyeggel ellátott folyamodvá- i nyok nyújtandók be, melyekhez minden egyes I folyamodó arczképét, illetve igazolványát és költség fejében készpénzben 50 krajczárt tar­tozik mellékelni. Ezen folyamodványokról a jelzett ható- | ságok által az eddigi eljáráshoz hasonlóan 2 példányban névjegyzék szerkesztendő, melyben mindazon adatok, a melyek az illető alkalma­zottak igényjogu 11ságálnak elbírálásához szük­ségesek — pontosan ki.üntetendők. Az ily módon szerkesztett névjegyzékek az illetők arczképeivél, illetve érvényesítendő igazolványaival és készpénzben fejenkint 50 krajczár kezelési költséggel együtt a magy. kir. államvasutak igazgatóságához (Budapest, An drássy ut 73—75 áz.) küldendők be, míg a folyamodványok a felettes hatóságok áltál visszatartandók. Közöljük továbbá, hogy a bélyegkötele­zettség a féláru menetjegygyei egyszeri uta­zásra szóló igazolványok, s illetve az 50%-nyi díjmérséklésre jogosító szállítási utalványok kiállítása iránt esetiől-esetre hozzánk, vagy az üzletvezetőségekhez intézendő kérvényekre is fentartván, ezek úgy mint eddig jövőben is 50 krajczáros bélyeggel ellátva nyújtandók be. Végül figyelmeztetjük még az érdekel­teket, hogy amennyiben akár egyes utazásra 1 szóló féláru jegy váltására jogosító igazolvá­nyok vagy szállítási utalványok, akár pedig arczképes évi igazolványok kiállítása, vagy ez utóbbiaknak a következő évekre való érvénye- j sitése iránt hozzánk, vagy az üzletvezetésé- i gekhez bélyegtelen kérvények nyujtatnának be, 1 azok a bélyeg és illetékek iránti törvények i és szabályok hivatalom összeállításának 104. §. I 2 ik bekezdése értein ében tárgyalás ala nem vétetnek, illetve ha aj folyamodó fél szemé­lyesen jelen, folyamniványa neki a bélyeg pótlása végett egyszerűen visszaadatik. Budapest, 1897. évi deczember hó 23 án. A magy. Tár. jillamvasíi.'aJc igazgatósága Az első telepesek. Tarczai Györgytől. Holdegrűu Valentin háza emeletes volt; Fazekas Dömötöré földszintes, de törmelékha­lom tetején épülvén, kapuja a sváb vinczellér- mester eresze alatt liiggő folyosóval egyforma magasságban feküdt. A magyar kádármester szobája ablakában szokott pipázgatni vasár­nap délutánonként, vele szemben a sváb bur- nótozik. Az ünnepnapot különben rendszerint azzal szentelik meg, hogy egymást vérig bo- szantják. Pedig imnár tiz éve, hogy szom­szédok ; hanem az a mélységes fajgyűlölet, mely a félhold alól fölszabadított Buda újvá­rosába települt svábok s a néhány magyar jövevény család kö: ott dúlt, sohasem lohadt I le náluk, jóllehet tem egyszer voltak egy­másra utalva fogla adósságuk közben. Szüret­kor a sváb vinczellérmester csak a gyűlölt magyar szomszédink szerezte be hordóit, lévén a műhelyéből vak portéka a legtartósabb Budán Dömötör mester viszont csak a német sashegyi borát kóstolgatta passzióval; mind-/

Next

/
Thumbnails
Contents