Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)

1898-01-02 / 1. szám

Budapest, 1808 (5.) Január 2 harmadik faluból jővén föl, megtoldotta egy nappal a budai vásáron való időzését — Megállj! rivallt rá a kádármester. Hát a porcziód hol hagytad ? Holdegrün németül fakadt ki ellene ugyan e szavakkal, a miért nem rakta meg törmelék­kel szekerét, a mint azt a város statútumai parancsolták. Mert Buda visszavivása óta a tárbeli utczák még most is tele voltak romba- ’ölt házak omladékaival, a minek eltakaritá- át a bölcs magisztrátus a vásárról hazatérő Szekeresekre rótta vám fejében, mivel ily ren­geteg munkának egyszerre való elvégzésére a város kaszájából amúgy sem telt pénz. A fuvaros ötölt-hatolt a két felől jövő 3zidalom hallattára, a két szomszéd azonban e közben egymásra támadt. Esküdtek voltak mindaketten, a sváb meggyőződése szerint ^azonban csak neki volna joga rendelkezni, lévén most az egész magisztrátus német. Dö­mötört ismét vérig bántotta, hogy a szomszéd helekotnyeleskedik dolgába, a midőn ő magyar létére egyedül is megvédelmezi Buda becsületét Egymást meg nem értvén, egyre heve­sebb lett kiabálásuk, a paraszt pedig e közben ■észrevétlenül tovább koczogott lovaival. — Adta svábja 1 ordított föl Dömötör, mikor a szekér valahol a Víziváros árkán túl döczögött. Miattad szökött meg a gazember ! Holdegrün hasonló véleménnyel volt szom­szédja felől s csakhamar ökölbe szorított "ke­zekkel fenyegették egymást A szombati piaczra nyíló házak ablakaiból kíváncsian bujt ki nehány délutáni álmából fözavart polgár, a bécsikapu- nál strázsáló vámos, a ki a nyomasztó hőség­ben elaludt s a kinek a szempillája sem rez- dült meg a szekér robogásakor, szintén föléb- Tedt és csittirgatni kezdte a feje fölött veszekedő, egymásról megfeledkezett, tisztes mesterembe­reket. A veszekedésnek talán estig sem szakad Vége. ha a lassanként felhőkbe boruló ég be nem avatkozik hirtelen dörgésével, melynek nyomábau, mintha csöbörből zudult volna le, a viz. rémséges zápor kerekedett. Valentin mester elsápadt : a leánya jutott eszébe Faze­kas Dömötör is nyomban fiára gondolt, a ki tudomása szerint szt.-Margit szigetére ment halászni, a hol még fa sincs, mely megvédené ■e vízözön elől. Villám villámot ért, borzalmat, keltő ég­zengéssel. Nagy boldogasszony templomában megkongatták a. harangokat, hogy a vihart el­űzzék. A sváb sápadtan vánszorgott a házát körül futó erkély sarkába ; a leányát leste, hátha már útban érte a veszedelem. A várhegy törmelékkel elborított, puszta oldalán azonban nyoma sem volt embernek, csak egészen lenn messze a gyéren sorakozó dumaparti házak -előtt, melyek a régi Víziváros omladékain épültek, zsibongott nehány aprónak látszó alak : a folyamba nyíló árok fölgyülemlett vize ki­áradt. A sváb vincellér reszketve nézett szom­szédja felé s a midőn ezt ablaka előtt térde­pelve az Éghez fohászkodni látta, levette háló­sapkáját s szintén imádkozni kezdett. Fönn a magasban végre mintha fószla- dozni kezdtek volna a felhők, világosabb lett, a mennydörgés is egyre távolodott. Holdegrün hirtelen fölujjongott'örömében Vigy tűnt föl neki, mintha* a hegynek kapasz­kodó ut alján, Musztafa'^basa roskadozó kőfala BUDA és VIDÉKE mögül, mely hajdanában a Dunapartig terjedt volt, az a vörös csíkos kendő bukkant volna föl, melyet a tavaszi vásáron leányának meg­vett. A színes folt egyre élénkebben villant keresztül a nyúlósan szitáló eső sürü szálain. — Hála Istennek ! sóhajtott föl a sváb. Nem egyedül jön Fazekas is felágaskodott ablakában, az egymás mellett haladók láttára szive nagyot dobbant : rögtön rá ismert fiára. — De kivel is jöhet ? dörmögte magában s kisvártatva torka össze szorult. Holdegrün ereiben is megfagyott a vér : gyermekeik egy­mást átkarolva jönnek fölfelé, holott eddig azt hitték, hogy legalább is akkora a gyűlöl­ködés közöttük mint az övék. A lány rojtos nagykendőjét kedvese feje fölé borította volt, kicsiny fejét vállán pihen­tette ; a magyar legény pedig átkarolta Mir- czli karcsú derekát s igy bal lagtak önfeled­ten fölfelé. A kádármester keze ökölbe szorult, de a mint a szerelmesek a csonkán égnek meredő bécsi kapu elé értek, a libegő kendő-sátor alatt nyakig átázottan s mégis boldog mosoly- lyal arczukon maguk elé merengve : Dömötör csöndesen hátrafelé húzódott ablakából. Az öreg sváb tétován bámult a jövevé­nyekre, majd meg eszébe jutott, hogy mérges szomszédja most még lányára is támadhat. Ez azonban ablaka függönyei mögül leste széles mosolyra nyitott szájjal a boldogság mámorá­ban úszó fiatalokat Valentin apó megkönnyeb­bülten lélekzett föl s lassacskán szobájába som- polygott : a jó sváb sem akarta zavarba hozni őket. Ismerőseink. — Árnyak és fények. — A jövő év. Közkedveltségü rovatunkat még több élénk­séggel, még érdekesebben szerkesztjük, mint eddig. Körülbelül 250 ismerőst mutattunk be és rovatunk még is kimerithetlen. Ez mutatja azt, hogy ha Buda és vidéki társadalmi élete széttagolt is, erős és érdemes vezérekből és polgárokból áll. Emelkedőben vau — a mi nélkül eredmények nem lehetnek a 1 e 1 ke­se d é 8 Mindenki éiezi ki szép vidékünkön lakik, hogy milyen kincseket képvisel Buda és vidéke. Ismerőseink rovatából a polgárok még közelebbről ismerik meg egymást és a fegyverbnrátok meglátják, hogy milyen erős az a tábor, mely Buda és vidéke jövőjéért harczol. E rovattal is mint lapunk tartalmának egyéb részeivel arra törekedünk, hogy Buda a vidékkel szonsabb összeköttetésbe jöj­jön és mégtalálja azt a pontot, mely a kap­csolatot még jobban edzi. . . Jövő évre az egyesületek ismer­tetését is megkezdjük és folytátjuk. Már is sok adatot szereztünk be, de csak úgy lehet az ismertetés érdekes, ha olvasó közönségünk oly szivesen támogat e téren is ment egyebütt. Ebben az évbei a hölgyek közül is többet mutatunk be, had lássák meg, hogy hölgy e i n k valók nők és honleányok. Szóval az Ismerőseink rovat o-azdasodására mindent elkövetünk s a rovat gazdagításához mindenkit meghivunk. Kérjük azokat, kik a folyó évi előfizetést meg- be nem küldték, bojry azt mielőbb beküldeni szives« ködjeitek. Lapunkból négy mutatványszámot ingyen küldünk. A ki tovább megtartja, azt előfizetőnek tekintjük. Kérjük barátainkat a lluda és Vidéke ter­jesztésére. Kérjük azt a főváros mindkét partján és a vidéken az összes nyilvános helyeken : kávéházak­ban, vendéglőkben stb. Tisztelt előfizetőinknek megbízásait készséggel elvégezzük. Előfizetési áraink: Egész évre ... 6 frt — kr. Fél évre .... 3 „ — „ Évnegyedre ... 1 „ 50 „ Hirdetési áraink: Egy egész oldal . . 60 frt — kr. Fél oldal . . . . 30 „ — „ Negyed oldal . . 15 „ — „ Nyolczad oldal . . 7 „ 50 „ Többszöri hirdetéseknél %‘oti engedünk. A „Buda es Vidéke“ kiadóhivatala Bpest, I., Városmajor-utcza 28. Br. Bánffy-ház Különfélék — Mozgalom. A főpapság körében moz­galom indult meg, hogy miután a prímásnak és a kalocsai érseknek is vau Budán rezideti- tiája, a többi megyés püspökök is epitsenek itt a király közvetlen közelében palotákat. A mozgalom oly komoly, hogy remélhetjük an­nak a közel jövőben való teljesedését. — Előléptetés. A Buda és Vidékének és igy a budai érdekeknek van egy igen jó barátja : szigetin B a r t h o s Andor. Ezt a nevet az egész országban ismerik és tisztelik, a munkás kérdés enyhítését és a magyaroso­dáson oly hatalmasan munkálkodó n e m z e t i szövetség egyik teremtője és fenntartó ereje. H’.vatott iró, kitől egy sikerült színda­rabot a budai színkörben nagy tetszéssel ad­tak. A vasúti tisztképző tanfolyam egyik ki­tűnő tanára s a közlekedési politika nagysza­bású művelője, kit az alapos tauultságu és államférfim bölcsességü Vörös László bizal­mával tisztei meg. Szigetin Barthos Andort most valóságos titkárrá léptettek ele. Kívánjuk, hogy nagy tehetségével minél gyorsabban és sikeresebben haladjon elő pályáján és legyen az oly fényes a minőnek készültsége folytan megérdemli. — Uj közegészségügyi tanácsos. Dr. K 1 a s z Pált a közegészségügyi tanács rend- kivüli tagjának nevezték ki. Örömmel adunk hirt e kiváló férfiú kitüntetéséről, ki valóban munkás tagja a társadalomnak s a ki farad- hatlansaganak, szorgalmának érdemesen szam- tp’anszor adta tanujelét, sa ki a közegészség- ügyi közigazgatásnak nagy hivatasu részese. — A vidékiekhez Kérjük vidéki barátain­kat, hogy a Buda es Vidékét a társadalom, községi, egyházi, egyesületi és tanügyi elet minden mozzanatáról tudósítani szíveskedjenek. — Sanatorium Pomázon. Mint értesülünk dr. Marti u Sándor a Schwarzer-féle gyógy­intézet volt kitűnő orvosa megvette a Lasz- lovszky-féle Zugligetet Pomázon és itt saua- toriumot fog aliitaui, a mi Pomáz községre nézve igen előnyös lessz. — Áthelyezés. A szentendrei adóhivatalt Ó-Budára helyezik át. E hir még megerősítést vár s ha úgy történnék ezért Szt.-Endre va­rosát mással kell kárpótolni, mert Szt.-Endre olyan hely. melynek fejlődését államnak és megyének támogatni kell. — Pilis vármegye. Közigazgatási körök­ben foglalkoznak Pilis vármegye kérdésével. Az uj megyét Pest, Esztergom és Fehér var­megyéből kerekítenék ki. Megjegyezzük, hogy ezzel az elébb utóbb valósuló tervvel kitűnő ék, /

Next

/
Thumbnails
Contents