Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-02-01 / 4. szám
naiv és a kik még nem tudják tanulják is meg a magyar nyelvet. Éljen! — Nemzetközi kiállítás Budapesten Bécset ebben az évben a császári jubileum alkalma foól az idegeneknek nagy tömege fogja felke- resni Ezt az alkalmat felhasználni arra, hogy a Bécset felkereső külföldieket arra indítsuk, hogv a magyar székes fővárost felkeressék, hazafias kötelesség. Ez indította Budapest vezető iparos és kereskedő körét arra, hogy Nemzetközi kiállítást“ rendezzen Budapesten, az egészségügy, nép és hadsereg élelmezés, sport és idegen forgalom részére, találmányok és újdonságok külön kiállításával kapcsolatban. A kiállítás a városligetben lesz és május 15-étől szept 30-áig tart Az eddigi úgy belföldi mint külföldi bejelentések után ítélve a kiállítás kiváló sikerűnek Ígérkezik. — Budaörs ünnepe. A Budavidéki községek között Budaörs is hozzálátott derék jegyzője Beke József barátunk buzdítására a sző 1 lő telepítéshez és a község értelmes lakói szorgalma folytán már a múlt szüretkor szőllő kiállítást is rendeztek. A kiállítási elismerések kiosztása és Beke József jegyző megtiszteltetéséért február 3-án diszebédet rendeznek. (3) A „Budapesti magyar dalkör.“ — E fiatal törekvő egylet febr. 1-én a „Fáczán“ termeiben bált rendez. — Az estélyien Barát Gyula kitűnő czigányzenekara fogja a talp alá valót húzni. A közönség körében igen nagy érdeklődés mutatkozik e mulatság iránt. — Ha olvasó közönségünk közül valaki még meghívóra igényt tartana, forduljon a rendezőség irodájához. (TI . iskola-utcza 38. I. em.) Tisztelettel Grawátsch Rezső alelnök. O Helyreigazítás. Az I—III. kér. ven déglősök stb. bálja nem febr. 14-én csürörtö kön, hanem csütörtökön febr. 10-én leszsz. E régi jóhirü és kedélyes bálra sokan készülnek. A rendezőség mindent elkövet, hogy ez évben is mint mindig fényesen sikerüljön. — A műegyetem telke. A pénzügyi és gazdasági bizottság M a t us k a Alajos alpolgármester elnöklése mellett tartott ülésén tárgyalta a vallás és közoktatásügyi minister átiratát, melyben a lágymányosi telekből 856 négyzettől területet kér a műegyetem építésére A telekeladó albizottság négyzetölenként 80 forint, Pólón y í Géza 100 forint. R u p p Imre pedig 60 frt ár megállapítását kérte. A többség a telekeladó albizottság javaslatát fogadta el. — Uj választás. Minthogy dr. C s o r b a Ferencz és társai irásbelileg kijelentették, hogy a bíráló választmány határozata ellen a köz- igazgatási birósálhoz panaszszal élni nem ki vánnak, a bíráló választmány értesítette Mérő János királyi tanácsost, az igazoló választ mány elnökét, hogy továbbiakra nézve intézkedjék. Mérő János ennélfogva jelentést tesz a jövő héten tartandó közgyűlés előtt, kérve a fővárosi törvény 54. §-a alapján- — az uj választás elrendelését. Az igazoló választmány a közgyűlés határozata után azonnal ülést fog tartani, a választás módozatainak megállapítása végett — Tisztujitás. A „Budai Tanító- e g y 1 e t“, mely már 1869 óta a legszebb sikerrel fáradozik a nevelés- és tanitásügy fejlesztésén, f. évi január hó 27-én tartotta tisztújító közgyűlését a II. kér. Margitköruti el. iskolában. A tisztujitás iránt ez alkalommal a szokottnál nagyobb érdeklődés mutatkozott. A tágas tornaterem alig bírta befogadni a nagy számban megjelent tagokat, hölgyeket, férfiakat egyaránt. Az érdeklődést különösen az okozta, hogy az elnöki tisztségre hármas jelölés történt. Miután azonban Szőts András szeretat- házi igazgató a jelöltségből visszalépés, a szavazás csupán S z a b ó Lajos és Koncsek Lajos fölött indult meg. Az eredmény az lett,' hogy mintegy a 20 szótöbbséggel K one sek Lajost választották meg elnökké. Alelnök lett: N a, g y László; jegyzők: V a, s k ó Bertalan és B á r á n y Zsigmond ; pénztáros : R á c z Budapest, 1898. (6) ___ BU DA és V 1 tó É K E Február 1 József; ellenőr : Patacsics János ; könyvtáros : Szabó Dezső. Választmányi tagokká lettek: Farkas Elek, Farkas József, G e r g e 1 y i Jakab, Hajós Mihály, L i n d- n e r Károly, Magyar József. Monssong István, S eh ö n József, S z a b ö Lajos. Szőts András, W i tko vsz k y Antal és Hangi József — Volt a közgyűlésnek egy másik fontos tárgya is M agy a r József Klotild- szeretetházi igazgató igen érdekes előadást tartott a közöoséges törtek tanításáról, mely a nagyszámú hallgatóság figyelmét mindvégig lekötötte, s végül élénk eszmecserére szolgáltatott alkalmat. A közgyűlést kedélyes társas vacsora követte N a gy József Krisztina-körúti vendéglőjében. Atyámfiái, kedves barátaim! Mint a „Buda és Vidékéinek szerkesztője láthatom a fővárost, a fővárosnak nem magyar környékét. Sokat irok és Írnak mások a magyarosodásról ; bizony sok víz lefolyik a Dunán, inig magyarok leszünk. A milyen lassan haladunk a magyarosodásban, oly gyorsan vesz ki a jó magyar beszéd, gondolkodás és jó magyar jellem, — az a vér, melynek minden cseppje száz aranyat ér. Nagyon sokat politizálunk és a szép politikai szavakat hallgatva, elvész fajunk. Sem embernek, sem kenyérnek nem az a kovásza a mi régen volt. Hol vannak a régi jó szokások, a régi egyenes gondolkodás, igaz magyar beszéd? bizony csak a mesében. Hogy pedig ne csak a mesében, de az életben is megtartsuk a régiekből azt a mi jó, azért indul ez az ujsá- gocska. Nem csak a hangos kürtökkel, de a pásztorsippal is lehet ébreszteni. Ez a kis ujságocska ébreszteni akar a jók munkálkodásával és támogatásával A MAGYAR minden hónapban bekopogtat a magyar emberhez és azokhoz, kik magyarok akarnak lenni, elmond egyet-mást olyan régi hangon, a mit jól esik hallani a magyar embernek. Versekkel, történetekkel, elmélkedésekkel, példákkal, adomákkal vezet vissza abba a múltba miről apánk o l y szépen szólt. A régi meséket, szólásmondásokat, szokásokat, a magyar ember gondolkodását fűről, fáról, állatokról, időjárásról stb. gyűjti össze. A ki ilyent tud s beküldi, az újság szívesen közli. Ne hagyjunk elveszni még egy forgácskát sem, mert csak a magyar gondolkodás és magyar önérzet alapján illeszkedhetünk be a népek műveltségébe. A MAGYAR havonként egyszer jelenik meg és előfizetésének ára egész évre 1 frt 20 kr. Egy szám ára 10 kraj- czár. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, I. Városmajor-utcza 28. sz. ERDÉLYI GYULA. szerkesztő. Gépiparunk köréből. Sajátságos és ‘jellemző is egyúttal, hogy habár a magyar ipar a nyugati iparállamokéhoz képest nagyon is szerény körben mozog, zen kereten belül azonban nagy jelentőségre s kivitelképességre tettszert. így pl. köztudomású dolog, hogy a magyar malomipar úttörő lett az egész világra nézve úgy technikai fejlettsége, mint kereskedelmi kiterjedése szempontjából. Őrleményeinek kitűnő voltánál fogva tényleg még most is vezérszerepet visz a világ főbb piaczaiu, a minek elérésében hathatósan közreműködött egy egyébként is hírneves budapesti ezég, mely kezdettől fogva budai intézmény, s mely városrészünk nek'-? egyik éltető ereje, ez a Ganz és Társa-féle vasöntő és gépgyár. Ezt kívánjuk a következőkben ismertetni. Ennek az előkelő és mintaszerűen vezetett iparintézetnek még 1844-ben vetették meg az alapját. Buda egyik kis mellékutczájában olyan korszakban, a midőn öi'ökemlékü Kossuth Lajos és mások az ország gazdasági életének ébresztésén s önálló iparunk megteremtésén fáradoztak ; a nagy Széchényi István gróf pe^ dig emberfölötti erővel oly gazdasági intézményeket iparkodott teremteni, melyek alapját ve_ tették meg gazdasági életünk modern utón va}5 fejlesztésének —A kiterjedt s az egész vp^- gon jó hírnévnek örvendő Ganz-féle gyár na_ gyonis szerény alapon kezdette meg működését, kibérelt kis házban, a gőz-|vagy más hajtógépet emberi kézzel ^pólolván a szomszédos kaszárnyából. Magyarország e legnagyobb vasöntödéjének és gépgyárának megalapítója a pesti hengermalomnak, a legelső modern berendezésű iparvállalatnak öntőmestere volt. a ki néhány évig csak gépészeti öntvények előállításával foglalkozott, de már 1853 ban az akkor tájt Eszak- Amerikában nagyon kedvelt vasúti kerekek öntésére adta magát, melyeket annyira tökéletesített, hogy azóta közel 1 millió kereket szállított a kontinens kiilömböző vasutainak. Legnagyobb elterjedésnek örvendenek természetesen az osztrák-magyar monarchiában, a hol átlagos számítás szerint 160.000 kéreg- öntésü kerék vau rendeshasználatban vasúti hteherkocsik alatt. Megjegyzendő,hogy e kerekeknek tapasztalás szerint sem a nyár heve, sem a tél fagya nem árt A gyár mindig óhajtván az ipar magaslatán állami, az utóbbi években kéregöntésü kerekeinek ar legnagyobb tökélyre való emelése czéljából a Griffon-féle kerékgyártást is tanulmányoztatta Amerikában s egyedülő honosította meg azt Európában. A vasúti kerekekkel együtt a kéregöntésü vasúti keresztezések is megvetették az alapját a Ganz-gyár hírnevének ; I860, év óta körülbelül ÍOŐ.OOO darab különféle keresztezést szállított., s nemcsak az osztrák-magyar monarchiába, de nagy mennyiségben Németországba, Svájczba, Romániába, Szerbiába s egyéb országokba is. A gyár részéről felkarolt s nagy tökélyre vitt kéregöntés kitűnőnek bizonyulván, lövegek gyártására is alkalmazták mégpedig jó sikerrel, de valósággal korszakalkotó lett a malomiparba való behozatala által. Mechwart igazgató t. i. az 1871. válságos esztendőben, a magyar ipar legnagyobb pangása idején, egészen uj iparágnak behozta a hengerszékek gyártását tökéletesítvén a hengerszékek szerkezetét, és miután sikerült a porczelláu hengereket kéregöntésü vashengerekkel helyettesíteni, ebbeli kezdeményezése annyira sikeres volt, hogy időközben a lisztgyártás egészen más alakot öltött s a hengerszékekmajdnem kiszorították a kőjáratokat a malmokból. Találhatni ilyen hengerszékeket a nagy kiviteli valamint a kis dunai malmokban, Európában csakúgy, mint a legtávolabb eső ázsiai vagy ausztráliai jobb berendezésű malmokban. Szállítottak pedig ezideig 23500 ilyen hengerszéket a legkülömbözőbb czélokra úgymint: malmokba, czement- és szeszgyárakba, de még lőporgyárakba is. A Ganz-gyár hengerszékeiszolgáltak ezen nagyon is elterjedt és virágzó iparágnak alapjául 1878-ban a volt I. magyar kocsigyár megvétele által a vasutikocsik gyártását, 1886-ban
