Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)

1898-12-11 / 35. szám

Budapest, 1898. (3 ) Deczember 11. fogja bevilágítani, melyhei még az épületen felállított 4 iv lámpa f mye is hozzá fog járulni Az oszlopok egyenlő Távolságban, ügyelve arra. hogy a pálya minden részére elegendő világossággal szolgáljanak lámpáik, már fel vannak állítva. A korcsolyázókat katona zenekar lesz hivatva felvidítani, a melynek számára az épület kupolája alatt levő csinos, csak egy oldalán nyitott erkély van fentartva. Ezekben röviden leírtuk volna magát az épületet, annak berendezését s apályát is, de nem egészen érdektelennek találjuk feljegyezni annak építési költségét, s az ehhez úgy erköl­csi, mint anyagi támogatásaikkal hozzájáruló, társadalmunk kiválóbb alakjainak névsorát is. Az építkezés, berendezés, a pálya helyre- állítása srh eddig mintegy 20—22.000 frtba került, amelynek csaknem felét a pályatest átalakítása emésztette fel. Ez összeget, melyre már csak igen lé­nyegtelen tartozása van, a B. K. E. az ala pitó tagok által befizetett pénzekből fedezte, a melyek sorába sikerült nem csak a budai intelligentía kiválóbb alakjait, de a főnemes *ég számos tagját is megnyernie. Az alapítók közt itt látjuk első helyen a minden közügyért szivesen áldozó Bánffy Győrgyné bárónőt, Fehérváry bárót, Liptay Béla bárót, Kornisélcat. Andrássy, Pallavicini és Hunyadi grófokat, Dr. Országh Sándor orsz Mpvi ■élőt, Rupp Zsigmondot és Imrét, Kollárt ■ másokat, kik a azép czél eléréséhez 10C—100 frttal járnltak. Száz forint lefizetésével az alapttóiagok sorába a fent említetteken kívül a budai előkelőségnek még vagy 160 tagja lépett. Mielőtt e rövid ismertetésünket befejez­né k. melyben a B. K. E. ezidei működésének eredményét, a pályát volt szándékunk röviden megismertetni az érdeklődő közönségnek, s egyszersmid a B. K E. fáradozásait is méltá­nyolni, kötelességünknek tartjuk az egyesület tisztikarát névleg bemutatni. Az egyesület fáradhatatlan elnöke Liptay Beth báró, ki mellett az alelnöki tisztet Kollár ét Országh Sándor bírják. Titkárok, kik egy­szersmind a felállított irodát is vezetik. Dr. Ary Pál és Holfeldt Pál; pénz tárnok Újhelyi, ellenőr Argay János, mig az igazgatósági ügyek Dsmjén posta- és távirdai igazgató kezében összpontosulnak. Az igazgató helyettese Dr. Vein, ki egy 30 tagú bizottság élen áll. A pálya használatáért az igazgatóság határozata folytán bérletjegyeket bocsátanak ki, melyeknek ára egy idényre 5 frtban álla pittatott meg. E mellett azonban az első év­ben még három forint beiratást is kell fizetni, E bérletjegyek a korcsolyapálya irodájában (Vérmező-utcza 3—6 óra között) válthatók meg. A bérletjegyeken kívül azonban egy egy napra szóló olcsóbb áru jegyek is lesznek kaphatók. Hogy a korcsolyapálya nagy látogatott­ságnak fog örvendeni, annak már az is élénk bizonyítása, hogy az iroda, mely csak a napokban nyílt meg, máris meglehetős meny­nyiségű jegyet adott el. S. Gy. Kitüntetések. Ó Felsége a király uralkodói félszázadog évfordulója alkalmából dr. Babarczx Schwarczer Ottót, — a nagyhirü tudóst, a magyar orvosi kar díszét, a páratlan emberbarátot, a „Vörös kereszt egylet“ főgondaok helyettesét — a vaskorona renddel tüntette ki. Az Erzsébet- renddel dr. nyilhegyi Rupp Zsigmondnét dí­szítette fel a király, ezzel is méltányolva a kiváló honleánynak női érdemeit. — Vezér- férfiaink közül a kozUgyek rendületlen oszlo­pait dr. nyilhegyi Rupp Zsigmondot és a budai tribunus plebist Scheich Károlyt tüntette ki a király. — a magyar udvari tanácsosságot Kléh Istvánnak, a magyarosodás zászlóvivőjének ajándékozta O Felsége. BUDa es VIDÉKE Serak Károly negyedszázados jubileuma. | Huszonöt esztendő óta igazgatója a budapesti állat kertnek Serák Károly Igazga­tóságának negyedszázados évfordulóját, ünne- piesen ülte meg folyó hó 4-én az „Állat.- és növény honosító társaság“, a mely Seráknak életnagyBágu kópét is megfestette ez alka­lomra Vastagh Géza festőművészszel. Az állal es uövényhonositó társaság délelőtt 11 ólakor rendkivüli közgyűlést tartott, a melyen a választmány a 25 ik évforduló alkalmából különféle javaslatot terjesztett a közgyűlés elé. A közgyűlés e javaslatok fölött hozott határozatait hivatalosan közöltek a jubilánssal. Az elnök remek szavakkal köszönte meg a megemlékezést, mely után az areskópet ünne­pélyesen leleplezték. Délben, a közgyűlés után diszebéii volt Vampetics vendéglőjében. Serák Károlynak az állat és uövényhonositó társaság körül nagy érdemei vannak. Ezt a társaságot ó teremtette és az ó szorgalma tartotta fenn Mi is minden jót kívánunk neki. Bárcsak oly virágzásnak indulna az állatkert, hogy a Városmajorba is jutna belőle Magyar Isten-tisztelet A Buda és Vidéke“ folytonosan ébren őrködik a magyarosodás felett Több czikkben óhajtottuk a magyar Istentiszteletet. Jekel- falussy Józsefnek az akadémiában tartott tanulságos felolvasásából az tűnik ki, hogy a templomokban nem mindenütt uralkodik a magyar nyelv. A felolvasás erről a következő képet adja. ezzel is serkentve az „Országos Magyar Iskola Egyesület“-et erélyesebb munkára : „Az adatgyűjtés kiterjedt arra a nemzeti tekintetben fontos szempontra is, hogy mily nye'ven mondják a szent beszédeket, énekeket és vecsernyéket. Az eredmény a következő : Az unitárius egyházban egyetlen lelkészség sincs, a hol az egyházi élet nyelve nem volna kizárólag a magyar. — A reformátusok nál már számos két nyelvű lelkészség is van, nagyobbára magyar fő és egyéb mellékesen használt nyelvvel, feltűnő azonban, hogy erne köztudat, szerint teljesen magyar egyházban több tiszta német (Bács-Bodrogvármegyóben 4, Tolnában 3 és Temesben 1) és egy tiszta tót egyház is (Ungvármegyében) működik, a melyeknél a magyar nyelv még mellékestn sincs behozva. A többi felekeze!éknél az egy­házak körében a magyar nyelv még mindig nem foglalja el azt a helyet, a mely azt nemcsak állami jelegénél fogva, de eg}'szerüen a népességből ráeső számbeli aránynál fogva is megilleti. — A római katholikus egyházban kerekszámban 150 oly plébánia vau, a melyek­ben valamely más fő nemzetiség mellett 100- nál, 200-nál, 800-nál 600 nál. sőt 1000 léleknél is többre rug a magyarság, a nélkül, hogy e plébániákban a magyar nyel? legalább mint második nyelv mellékesen volna alkalmazás­ban. — Ugyanily lelkészségek szórványosan az ág. ev. egyházban is találhatók A görög katholikus és görög keleti egyházakban, — a melyeknél a szertartási nye'v a nemzetiséggel összefüggésben van s a mely egyházak életé­ben a magyarság ügye még rosszabbul áll — némi javulást is csak a magyar szertartási nyelv behozatalától és a magyar püspökség felállításától lehetne remélni. Aránylag legrosszabbul áll azonban a magyar nyelv használata az izraelita hitközsé­gek egyházi életében. Az 569 izraelita anya hitközség közül 153 kongresszusi, 64 statuskvo és 260 orthodox hitközségben tartottak hit­szónoklatokat, 92 hitközségben hitszónoklatok tartása nem volt szokásban. Az együttvéve 477-re rugó amaz izraelita hitközségek közül, a melyekben hitszónoklatokat tartani szoktak, a magyar nyelv csupán 85 esetben, tehát az említett hitközségeknek nem több mint 17-8°/0-ában volt kizárólagos használatban, mig a német nyelv kizárólagos használata 126 esetben, az összes hitközségek számának 26‘4%-ában jelentetett be. Negyven hitközség­nél héber nyelven tartották a hitszónok latokat a többiekné1 magyar-német német magyar, I továbbá héber magyar és héber-német kettős nyelvek voltak használatban. KlilöBÖeen el­szomorítók az adatok az orthodoxokrál, a kiknek hitszónokotokat tartó 260 hitközsége közül csak uyolezban volt a hitszónoklalok nyelve magyar, ellenben 109 hitközségben tiszta német, a többiben héber vagy vegyes nyelvű “ Arpad-sIrok az ó budai határban. Az Árpád sírok felkutatására kiküldött bizottság Thaly Kálmán országgyűlési képvi­selő vezetése alatt megszemlélte a békás megyeri és kalázi határt elválasztó patak mellett levő romokat. A Duna közelében több öltiyi magas épiilelmarndványok és alapok azt mutatják, bog} azon a helyen valamikor templom volt. Azt. hogy a templom az Árpádok korából szánnazik-e, vagy nem, a későbbi ásatások lesznek hivatva felderiteni. A romok melletti dombon ismét számos épületmarad­vány és törmelék bizonyítja, hogy ott nagyobb épületek emelkedtek. Talán valami zárda. Ez esetben a romok talán megfelelnek a régi határlevelekben említett Fehér egyházának — E fölievés mellett szól az is. hogv a békás- megyeri sváb lakosság „Weiskirchen“-nek nevezi a romhalmazt. Ezt a nevet számos hasai példa szerint a régi magyar lakosságtól vehették át a mai lakosok. Thaly szerint, elég ok szól a mellett, hogy a társulat tavaszszal ezen a helyen ásatásokat rendezzen. Akkor talán kiderül, hogy a kérdéses romok helyén volt e a kérdéses Fehéregyház, a hol tudva­levőleg az Arpád-sirok vannak. Ezt az érdekes jelentést Thaly Kálmán tette meg a Magyar Történelmi Társulat választmányi ülésén. Ä háztulajdonsok Egyesülete. A Háztulajdonosok Egyesülete e hó 4-én | délután tartotta meg nagy érdeklődés mellett alakuló közgyűlését. A tárgysorozat megvita­tása után a tisztikart következőleg alakították meg: Elnök; nagybányai Jósa Kornél Alelnö- kök : Dr. Szuper Lajos honvéd főtörzsorvos és Miske-monostori Thassy Imre. Választmányi tagok: Fejér Gyula, Kugler Henrik, Lafleur 1 Lajos, Dr. Láng Gyula, Löwy Dávid, Löwy í Mór, Dr. Nobel Fülöp, Dr. Perl Soma, Rittin- ger Károly, Dr. dombóvári Schulhof Géza, Szávoszt, Emil és Vikár Béla. Titkár: Gerő Mór, a Háztulajdonosok Lapja szerkesztője, kit ideiglenesen a pénztár kezelésével is meg­bíztak. Hírek a „Mübarátok köré uböl. A „Műbarátok köre“, a mely már nehány hónap óta körünkben, Budán vezeti ügyeit, még az óv elején három művészi pályázatot hirdetett, a melyre beérkezett müvek az ipar múzeumban voltak kiállítva A biráló-bizotteág deczernber 1-én döntött a pályázatok felett, i A kisebb színezett terra-cotta szoborra özv. gróf Pálffy Pálcé által kitűzött 100 forintot Damkó József, vágvidóki paraszt asssonyt áb­rázoló szobrának, s a magyar tárgyú aqua- rellre, gróf Dessewfíy Aurélnó adományából kitűzött 200 frtot pedig Edvi Illés Aladárnak ítélte oda. A gobelin módjára festett panne- aura beérkezett müveket bár megdicsérte a bizottság, de a Lyka Döme által adományo­zott 250 frtos dijat egyiknek sem szavazta meg és igy az újból kifog tűzetni. Disztornázás. A budapesti (budai) tomaegyesület meg­tartotta disztornázását a Kriszten-féle telken épült uj tornacsarnokában A tágas torna- csarnok zsúfolásig megtelt érdeklődő közön­séggel, különösen hölgyekkel. A fölvonulás után szabad gyakorlatokat mutattak be, majd pedig csapattornázás és magas korláton foko­zatos gyakorlatok voltak. Rendkivül tetszett a i mintacsapat tornázása két busogánynyal; me- I lyet Bély Mihály egyesületi művezető vezetett

Next

/
Thumbnails
Contents