Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-12-11 / 35. szám
Budapest. L898. (4) BUDA es V 1 ,D fi K K Deczember 11. Ezt verseny tornázás követte, melynél a verseny-birák Kollár Lajos királyi tanácsos, Demény Károly és Bély Mihály voltak. — Az első dijat, — nagy ezüst érmet — Salamon Róbert nyerte el, második lett kis ezüst éremmel Segner Pál, a harmadik dijat — az egyesületi bronz érmet — Gruber Komán nyerte el. A versenydijak kiosztása után a csapatok elvonultak. A sikerült disztornázási vidám vacsora követte. — A budai torna egyesület 1900-ban ünnepli huszonöt éves fennállását. A választmány elhatározta, hogy ez alkalomra megiratja az egyesület történetét. Miután azonban az 1873—1876. évekből kevés adat maradt birtokában, fölkéri azokat, kik ez időben tagjai voltak az egyesületnek, hogy az egyesület akkori működésére vonatkozó érdekesebb adatokat az igazgatósággal közöljék. Iparhatósági megbízottak választása. zeletéből leérte kölcsön azt a sok szépet és jót, melyet e kötetben a serdültebb ifjúság részére halmozott össze Huszonnégy szentegyház regéivel találkozunk e dúsan illusztrált kötetben, jeléül, mily gazdag a magyar nópkedély úgy vallásosság, mint költői érzék dolgában Latkóczy Mihály e müveivel a leghasznosabb , ifjúsági elbeszélők sorába emelkedett s valóban az j ifjúság javára munkál közre, a ki az ifjú szivek j vallásos, hazafias és költői érzelmeinek n vetésére J minél jobban terjeszti. A könyv ára Ízléses kötésben j 1 fit 20 kr. „Karácsonyi Aranykönyv,“ Irta Pap bácsi. Budapest. 1893. 4-rót 112 lap. — Tartalmára ós külsejére nézve egyaránt előkelőnek mondhaté disz mű. A Szent-István-Társidat ezzel olyan könyvet akar adni a 7—12 éves gyermekek kezébe, a melyben mindé» vertük-, minden mose és a való életből ellesett k-^p azért készült, hogy minél több fényt, minél több meleget vigyen a gyermek zománezos kedélyvilágába. A nélkül, hogy unalmassá válnék, csinosan csengő j versekben ir Pap bácsi az ő behizelgő apró meséiben mindenről, a mi a gyermeknek nemcsak kedves, hanem lelkére fölemelő, szivét nemesítő hatással van. Vig és komoly thémák változatosan kővetik egymást a könyvben, melyet Hegedűs László képei sűrűn tarkádnak. — Ára színes egész vászon kötésben ! 2 forint. Az iparhatósági megbízottak választása megtörtént a főváros előljárósági épületeiben meglehetős csekély érdeklődés mellett. Meg választattak : I. kerületben. Rendes tagok : Arnold Ró bért. Adamaeky József, Bertsik Kálmán, Csókás Gusztáv, Güizler Béla, Hegedűs Lajos, Hirsch- ler Mór. Horváth Bél í, Jankovits József, Kühne Ferencz, Pertl István, Pleskó István. Reisz Antal, Róth Lajos, Schmelheger Nándor. Stettner Géza. Stoekinger Ferencz, Sulzberger József, Trettina József. Walther Ernő. Póttagok : Friedländer Lajos, Kozanak Antal, Kurczweil Vilmos, Mattmann Lipót, Noszek Ignácz. II. kerületben. Rendes tagok : Bauer József, Biberal József, Weisz Jakab, Lindenbaeb István, Danczer Ferencz, Tabermann Gusztáv, Okányi Imre, Stowasser János, Kubanek Venczel, Birkenhauer József, Juhász József, Behringer István, Schnellein Antal, Szabó János, Lelmayer Nándor (iparosok), továbbá Lencz Ferencz, Wehninger Mihály, Tóth Gyula, Richtárszky Ernő, Keresztény látván kereskedők. Póttagok : Alnaeh Ferencz, Bodrogi Lajos, Varga István, Buczák Ágoston. Elbl Ferencz. III. kerületien. Rendes tagok : Bauer Mátyás, Berger Armin, Gebhardt József, Kug ler József. Kuncze Rezső, Muskovits Károly, Lenarduzzi János, Szolnoky László, Varga Ignácz, EngI Márk, Ha«zmann István, Schäffler Ríván, ifj. Lencz Ferencs, Dworzsák Ferencz. Kranczl Gyula. Kéky Imre, Mesel Ferencz, Róth Mihály, Epstein Jakab, Sehödl István. Póttagok : Fillinger Sándor, Weber János, Kronstein Lajos, Sárkány Ferencz, Weier Simon. Karác«onyí könyvek A Szent István-Társaság szép és becses és igazán gyermekeknek és ifjúságnak megirt tartalmú könyvekkel kötelezi hálára a vallásos szülőket. Bármely szülő félelem nélkül adhatja a gyermek kedélyhez alkalmazott és a hitbuzgósagot fokozó könyveket a gyermekek kezébe. Nem külföldi másolatok ezek, hanem eredeti kincsei az irodalomnak. Jó magyarsághoz szokik az olvasó gyermek s nem romlik a nemzetközi hitetlenséggel. Ajánljuk olvasóinknak. A Gzent-István Tárfiulaf kiadásában legújabban megjelentek : „A Miklós országaVerses elbeszélés jó gyermekek számára. Irta Pap bácsi Budapest, 1898. 4-ed rét, 32 lap. Tgen díszes kiállítású, színes czirulappal, szebbnél-i zebb eredeti képekkel kedveskedő köny- v. cske 7—12 esztendős gyermekek számára. A gyermekek kedélyéhez, észjárásához illő s « mellett költői műnek is beillő elbeszélés. Szerző Miklós püspöknek, a gyermekek jutalmazójának vagy büntetőjének csodás országába veieti el a kis olvasót A „Miklós országá“-n meglátszik, hogy írója a gyermekek barátja, nevelője 8 e mellett költő is a *zó szoros értelmébe i. A könyvecskéhez Hegedűs László készített sikerült níjzokat. Ára kötve 60 kr. „Magyar szentegyházak regéi“. — Irta Latkószy Mihály. Budapest. 1898. 8-rét 245 lap. — Szerző rét'i könyvek lapjairól böngészte s a népek örökifjú kép„A csendes oczeánon “ Utazási élmények. Irta May Károly. Fordította Szekrényi Lajos. Budapest, 1898. 8-rét 677 lap. Nincs a világirodalomban utleiró, illet deg utazási, kalandos regényíró — Verne-t se véve ki — a ki Mayt túlszárnyalná, akár erdekfeszi- tés, változatosság, vidék- és nópleirás, vagy ' ármi más tekintetben. Bámulatos közvetlenséggel tudj i az egyes helyeket s vidékeken leirni, belylyel-közzel valóságos költői szárnyalása d. B jó tulajdonságait May rengeteg utazásainak, éles, megfigyelő tehetségének köszönheti. Kitűnő mlajdonsága a vallásos, erkölcsös szellem, a mely összes művein végighúzódik, úgy, hogy May könyveit nyugodt lélekkel akárkinek ! kezébe lehet adni. A fölsorol: jé tulajdonságok indi- | tották a Szent-István-Társulatot, hogy mutatóba agy j kötettel szolgáljon a magyar olvasó közönségnek ! May művéből s e czélra az „Am Stillen Ocean“-nak j ezimzett elbeszélés kötetet választotta ki, a mely- öt elbeszélést tartalmaz A díszes egész vászoukőtésü | munka ára 3 frt „Kicsinyek áhítata.“ Vallásos vezérkönyv kisded- j óvóiutózetek, elemi iskolák, óvónőképzők, nevelők és családok számára. Összeállította Számord lgnáct, az ! esztergomi óvónőképző igazgatója. Budapest, 1898. 8-rét, 256 lap. B hézigot pótló segédkönyvben düs anyagot találn >k az óvónők, nevelők ós szülők a kisded vallásos érzelmének felébresztésére, táplálására. A „Kicsinyek áhítata“ a vallásos gyermekiroda- 1 dalomból a legszebb verseket ós elbeszéléseket tartalmazza, melyek irodalmilag s pedagógiailag kellő szinvonalon állanak s melyek formás kerekdedeég, egyszerűség, rnagyarosság által is kiválnak. — Karácsonyra, a gyermekek e kedves ünnepére kiválóan bö anyag található benne. — Ára egész vászon kötésben 1 forint „Martini Gusztáv életrajza “ Irta Gruber Mátyás S. J. Fordította Rörl Gyula. S. J. Budapest, 1898, 8-rót, 174 lap. K rövid életrajz sok tekintetben érdekes, főleg hazánk nemes ifjúsága előtt, a mennyiben oly fiatal bőst látnak benne maguk előtt, a ki épen a jelenkor nehéz megpróbáltatásai közepette emelkedett a hit- ós erkölcsös élőt magaslatára. 8zerzö nem szórakoztató, hanem épületes könyvet akart írni s mint ilyent — ajánljuk a diszes kiállítású könyvecskét a magyar olvasó közönség ügyeimébe. Ára egész vé*zonkötésben 80 kr. „Beppo, a lazzaröni fiú“. Nápolyi történet. Irta Eolfus Károly Fordította JPlstkál Rudolf. Budapest, 1898. 8-rét, 199 lap. Ez érdekes elbeszélés keretében I ügyesen, tanulságosan ismerteti meg sserzö az olvasókkal Nápolyt ós vidékét, a Vezuvot, Pompeit ós népét, a halászokat, lazzaroniakat és az utczai életet. — Négy igen sikerült, eredeti kép disziti a kötetet, melyet úgy érdekesség, mint tanulság szem- 1 pontjából melegen ajánlunk a szülők figyelmébe Ára ^ vászonkötósbea 80 kr A bekás-megyeri Casinó felavatási ünnepélye. — Saját tudósítónktól. — Békás-Megyer község 1893. évben az ó budai feloszlatott józságigaagatóság illetmény földjeinek egy részét szórüs kertekuek létesi- , té*e czéljából az államkincstártól megkapta. Hogy örök adás vevés utján e, vagy csak bérben és milyen feltételek mellett, az nem tartozik ugyan ide, de magának a ténynek fel említését azért tartjuk szükségesnek, mivel a nevezett községnek at állam részéről nyújtott ezen kedvezménye adta az első lendületet, meg, egy, akkoron még Újpesten lakott néhány lelkes állami tisztviselő által megindított, tnozga lomra, kiknek élén Király Béla és Rada Géza ■ osztálytanácsos állottak, s a melynek ered- ! ménye az lett. hogy az említett kincstári föld- ' nek 16 boidnyi masikfele, a kormány intézkedése folytan egy 43 állami tisztviselőből álló egyesületnek házépítési czéljából örök áron átengedtetett Az eszme megpenditése után, a mely a fentemlitett férfiak érdeme első sorban, külö uöseu akkor, midőn a kormány a kívánt telket a kérelmező családoknak megadta, a település ténylegeseséhez, tehat az eszme megtestesítésébe« kellett fogni. Király s Rada ekkor sem lankadtak, de maguk mellett többeknek alkalmat adtak arra, hogy az eszme iránt való lel kesedésöknek az ügy megnyerése körül tett fáradozásaik által adjanak kifejezést. 8 e férfiak közt, kiket egyszersmind a legnagyobb elismerés illeti meg, első helyen állanak Thold Béla, Martiny László, Ágoston Antal, Mezőczky Elek s mások, a kiknek munkássága tette lehetővé, hogy 1895-ben, a ma mar oly szépen virágzásnak indult telep alap köve letétetett. A telep tagjai, kik eddig eseudesen működtek, s mit sem hallattak magukról, a jelenben casinójuk nagy nehézségek legyőzése után történt megalapításával vonták magukra a sajtó valamint a müveit világ figyelmét, s adtak egyszersmind fényes példáját annak, hogy a váll vetett munkával, s igaz egyetértéssel mi mindent lehet rövid időn belül létrehozni. Bizonyítékát adta továbbá ez intézmény megalkotása által a telep annak, hogy benne jólét, barátság, egyetértés uralkodik; hogy telepét uem csak egyszerű lakóhelynek tekinti, hanem oly otthonnak, a melyen a rangjához méltó társadalmat s e társadalomnak életet adni kötelességének tartja ; szóval életképes, s teljes mértékben megérdemli minden oldalról s minden tekintetben a pártolást. A casino, a melynek minden telepes tagja, a település után csakhamar megalakult. Eleinte csak bórházakban tengődött, míg most, három év után megvetették alapját jelenlegi diszes, uj épületüknek, melynek tánczvigalom- mal való felavatását f. hó 3-án tartották meg. A tisztviselő telep mind a 43 családja, s velők a környék inteligentiájának számos tagja jelent meg a felavató mulatságon, a mely a casinó valóban Ízlésesen feldíszített tánezter- no íben folyt le. 8 órakor este kezdte meg a „csárdással* a fiatalság a mulatozást, s a legkedvesebb fesztelenséggel, mintha mindnyájan egy család nak volnának tagjai, érték meg még mindig vig, eleven kedélylyel a reggelt, Az éjféli szünetben Thold Béla, a casinó elnöke Martiny László annak érdemes titkára s mások tartottak sikerült tosztokat, mikben a nap jelentőségét fejtegették, s ürítettek számtalan poharat a casinó jövőjére, Ő felsége a király s egymás egészségére, j A rendezés, s a kényelem, a mint a közönség lépten nyomon tapasztalhatott Zeitler Sándor, a telep egyik igen rokonszenves alak- j jának érdeme, ki a belehelyezett bizaloakmn | féuyeseu megfelelt. í A hölgyek névsorát kik úgy t.oilettejeik, | mint egyéb szépségeik által egymást látszanak 1 fölülmúlni, a következőkben adjuk. Az asszonyok közül Thold Bélánén, az 1 elnök kedves nej ín kívül jelen voltak: Agostou | Antalné, Berczsényi Jánosné. Berg Antalné, i Boda Zsigáué, Böhm Péterne, Császár Ervinné, J Frankenstein Koutné, Herald Lajosné, Hőbert | Béláné. Király Béláné Lecsó Elemérné. Láng Frigyesné, Mondok Józsefné, Miklós Józsefné, Martiny Lászlóné, Mäyr Ottóné, Rolh Arpádué, (B. Kalászról), Sopronyi Git.áné, Socanin An- tnlné, Szabó Józsefné, Wajnics Lipótné. Zeitler | Sámiorné. Továbbá: Berczsenyi Emma, Boda Sark. Fekete Julianna. Höben Vilma, Hübner Bertuska, Kányó Ilona, Király Aranka, K. Csopért Mar git, Kollár Berta, Kleberg Rmssi, Láng nővérek, Miklós Irma. Szikszói Edith, Szépligeti Clemeuta, Thold Margit, Thold Malvin és Zaitier Manczika kisasszonyok. 5 Oy.
